Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége On-line

50 év Elnökei

Prof. Dr. Altorjay István (Elnökség: 2021 - )

Dr. Altorjay István tanszékvezető egyetemi tanár 1978-ban fejezte be orvosi tanulmányait a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. Munkahelye mindvégig DOTE, majd DEOEC II. Belklinika. Szakterülete a belgyógyászat, gasztroenterológia, klinikai onkológia. Tudományos érdeklődése: tápcsatornai vérzések, gyulladásos bélbetegségek, tápcsatornai tumorok, portális hypertensio, endothel dysfunctio tápcsatornai betegségekben, kísérletes vizsgálatok endothel sejtkultúrában, endoscopos módszerek.

Több hazai és nemzetközi orvosi Társaság tagja. 1998 és 2006 között a Magyar Orvosi Kamara megyei oktatási bizottság elnöke volt.

Kimagasló szakmai munkájáért számos kitüntetésben, elismerésben részesült, 2019-ben Szent-györgyi Albert Életmű Díjjal tüntették ki.

Dr. Oberfrank Ferenc (Elnökség: 2019 - 2020)

Dr. Oberfrank Ferenc kutatóorvos, diplomata, bioetikus, egyetemi docens 1960-ban született Budapesten. 1986-ban szerzett Summa cum laude orvosi diplomát a budapesti Semmelweis Egyetemen. 1986-tól az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében dolgozott kutatóorvosként, 2007-2020 között a KOKI ügyvezető igazgatója volt. Számos hazai egyetemen és Nizzában oktatott farmakológiát, biotetikát, kutatásetikát, neuroetikát.

1989 óta aktívan részt vesz stratégiai kutatási tervek előkészítésében, kutatási programok kidolgozásában és megvalósításában. Az 1997-es új egészségügyi törvény bioetikai (kutatásetikai) szakértője, etikai vonatkozású fejezeteinek egyik szövegezője. 1998 közepétől az Egészségügyi Miniszter kabinetfőnöke, majd 1999-2000 között az Egészségügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. 2001-2002 között az OEP főigazgatójaként dolgozott. 2008-tól a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTESZ) elnökségi tagja, több cikluson át alelnöke, ügyvezetője, 2019 januárjától két éven át a MOTESZ megválasztott elnöke volt. 2013-ban a MOTESZ szakértőjeként a munkabizottság élén, az egészségügyért felelős államtitkár felkérésére elkészítette az „Egészség Tízparancsolatát”.

A Külügyminisztérium megbízásából 1990-1994 között több alkalommal diplomataként külszolgálatot teljesített Párizsban (Magyar Nagykövetség) és Strasbourgban (Európa Tanács). Az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért tagja. Tagja a Ritka Betegségek Nemzeti Bizottságának. A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) szakértője. 2020 októberétől a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi igazgatója. Szakmai munkáját 2014-ben MOTESZ Díszoklevéllel, 2016-ban a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével ismerték el.

Prof. Dr. Karádi István (Elnökség: 2017 - 2018)

Dr. Karádi István tanszékvezető egyetemi tanár, dékán 1951-ben született Budapesten. A Budapesti Orvostudományi Egyetemet 1975-ben Felsőoktatási Tanulmányi Érdeméremmel fejezte be. A III. sz. Belgyógyászati Klinikára került, ahol 2001-től tanszékvezető egyetemi tanárként dolgozott. 1991-ben az orvostudományok kandidátusa, 2000-ben a Magyar Tudományos Akadémia Doktora lett. Szakterülete az endokrinológia, belgyógyászat, lipidológia, diabetológia, atherosclerosis.

Fő kutatási területe az érelmeszesedés és a koleszterin-anyagcsere. Kiterjedt alap- és klinikai kutatásokat végzett egy, a szív- és érrendszeri betegségekben önálló rizikófaktorként számon tartott zsírszállító fehérje, a lipoprotein(a) szerkezetére és funkciójára vonatkozóan.Tagja számos hazai és külföldi orvosi társaságnak. Alapító szerkesztője a Magyar Családorvosok Lapjának. Több évtizedes kimagasló szakmai tevékenységét számos díjjal ismerték el, 2019-ben Széchenyi-díjjal jutalmazták.

Prof. Dr. Tímár József (Elnökség: 2015 - 2016)

Dr. Tímár József 1976-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán summa cum laude minősítéssel orvosi diplomát szerzett. 1980-ban patológus szakvizsgát tett. 1973 és 1999 között a SOTE I. sz. Pathológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben dolgozott; 1973 és 1976 között díjazott demonstrátor, 1976-1983-ig egyetemi tanársegéd, 1984-1989-ig egyetemi adjunktus. 1988-ban A sejtfelszín glycoconjugált molekuláinak tumorbiológiai szerepe című munkájával elnyerte az orvostudományok kandidátusa címet. 1990-1995-ig egyetemi docens. 1995-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, a Tumorsejt-extracelluláris mátrix kölcsönhatás szerepe a daganatok progresssziójában című dolgozatával pedig az MTA doktora (DSc) lett. 1999-2008-ig az Országos Onkológiai Intézet Tumor Progressziós Osztályának osztályvezető főorvosa. 2008-tól a Semmelweis Egyetem II. sz. Patológiai Intézetének igazgatója.

Prof. Dr. Poór Gyula (Elnökség: 2013 - 2014)

1999-ben egyetemi magántanárrá avatta az egyetem. 2003-ban kapta meg egyetemi tanári kinevezését. Az egyetemen az ORFI-val közös reumatológiai és fizioterápiás tanszéken oktat. 2000 és 2003 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. Magyarországi tevékenysége mellett külföldön is dolgozott vendégkutatóként: 1992–1993-ban az amerikai Mayo Klinika ösztöndíjas kutatója volt, ahol biostatisztikai és epidemológiai kutatásokat végzett. A klinikával az ORFI szorosabb együttműködést kötött, közös kutatásokat végeznek a mozgásszervi betegségeknél, ahol Dr. Poór Gyula a magyarországi kutatásvezető volt. 1994-ben az USA-ban volt egészségügyi menedzserképzésen. Ezenkívül Nagy-Britanniában volt tanulmányutakon (1990–1991).

1989-ben védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1999-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Klinikai Tudományos Bizottságának, a Környezettudományi Elnöki Bizottságnak és a Környezet és Egészség Bizottságnak lett tagja, utóbbinak elnöke is. Akadémiai tevékenységén kívül az Egészségügyi Tudományos Tanács X. bizottságának elnökévé is megválasztották. A Magyar Belgyógyász Társaság, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége és a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság tagja lett, utóbbinak alelnöke is. A Magyar Reumatológusok Egyesületének 2004 és 2012 között elnöke volt. 1998-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Tudományos Tanácsadó Testületének tagjává választották, ennek keretében számos WHO-projekt résztvevője és kidolgozója volt, valamint előadásokat tartott WHO-rendezvényeken

Prof. Dr. Ertl Tibor (Elnökség: 2011 - 2012)

Dr. Ertl Tibor, egyetemi tanár, gyermekgyógyász és neonatológus szakorvos, az MTAdoktora 2001-től, a Pécsi Tudományegyetem, ÁOK dékánhelyettese. Tagja az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Szakértői Bizottságának. Professzor úr a hazai gyermekgyógyászat és neonatológia, valamint az orvosképzés és továbbképzés egyik meghatározó alakja, szervezőegyénisége. A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségében folyamatosan különböző tisztségeket betöltve dolgozott. Először a folyamatos továbbképzések minősítésére létrehozott képzési és tudományos bizottságban vett részt. Ertl professzor urat 2005-ben a MOTESZ elnökségébe is beválasztották, ahol először elnökségi tagként, majd alelnökként dogozott, 2011-2012. években a MOTESZ elnökeként végezte munkáját. A 2011-es és különösen a 2012-es év példátlanul nehéz és küzdelmes volt, ezért külön is elismerésre méltó, hogy e bonyolult és számos gonddal terhelt időszakban is kellő diplomáciával és humorral kezelte a problémák sokaságát, az igen jelentős szervezeti és működési változásokat, és mindenkor számíthattunk segítő együttműködésére. Az elnöki tisztségből fakadó kötelezettségek teljesítése mellett a képzési és tudományos bizottság elnökeként folyamatosan részt vett a MOTESZ-hez érkező jogszabálytervezetek véleményezésében.

Prof. Dr. Kiss István (Elnökség: 2009 - 2010)

Sok könyv, könyvfejezet, kiadvány szerzője és társszerzője (41 magyar, 5 angol), 829 előadás szerzője (magyar és külföldi kongresszusi tudományos előadások, egyetemi tantermi előadások, fakultatív speciál-kollégiumi előadások, szakorvos- és szakgyógyszerészjelöltek szakvizsgaelőkészítő előadásai, családorvosok és kórházi orvosok továbbképző előadásai). 1988-92 és 1992-96 között OTKA kutatás résztvevője, 1997-1999 között, pedig OTKA kutatási témavezető. Társszerzője és készítője az „Interakciódiszk” c. számítógépes kiadványnak. A Nephrologiai Kiskönyvtár sorozat alapítója és sorozatszerkesztője. Az első magyar nyelven megjelent (2003) elméleti és klinikai nephrologia kézikönyv társ-főszerkesztője és írója. A Magyar Hypertonia Társaság szakmai és szervezeti irányelveinek írója és társszerkesztője, a Magyar Nephrologiai Társaság dialíziskezelésre vonatkozó szakmai és szervezeti irányelveinek írója és főszerkesztője, a renalis anémia kezelés szakmai irányelveinek írója és főszerkesztője

Prof. Dr. Vécsei László (Elnökség: 2007 - 2008)

Dr. Vécsei László 1979-ben szerzett általános orvosi diplomát Szegeden. Először a szegedi Kórélettani Intézetben, majd 1984-től 1993-ig a pécsi orvosegyetem Neurológiai Klinikáján dolgozott. 1993-tól a SZOTE (majd Szegedi Tudományegyetem) Neurológiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanára. Az orvostudományok kandidátusa (1986), a svédországi Lundi Egyetem doktora (1989) az MTA doktora (1992), 2001-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 2007 óta rendes tagja.

Számos társaság elnöke, bizottságok tagja, szaklap főszerkesztője, aktív gyógyító, kutató, oktató. Jelenlegi tisztségei többek között: az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) alelnöke, az MTA Orvosi Tudományok Osztálya elnökhelyettese, az MTA Orvosi Tudományok Osztálya Klinikai Idegtudományi Bizottság elnöke, a Magyarországi Fájdalom Társaság tiszteletbeli elnöke, a Neurológiai Szakmai Kollégium elnöke, a Szakmai Kollégiumok Elnöki Testületének (KET) elnöke.

Prof. Dr. Sótonyi Péter (Elnökség: 2005 - 2006)

Tudományos tevékenysége elsősorban a forenzikus patológia különös tekintettel a szívizom ingerületképző és vezető rendszer elváltozásainak tárgyköréhez kapcsolódik. 1990-ben védte meg doktori értekezését. Tagja számos hazai és külföldi társaságnak, 1985-től 1990-ig a Nemzetközi Igazságügyi Orvostársaság főtitkára volt. Szerkesztőbizottsági tagként működik közre több nemzetközi szakmai folyóirat készítésében, a Német Igazságügyi Orvosok Társaságának tiszteletbeli tagja.

A MOTESZ elnöke volt két cikluson át, 1997-1998 és 2005- 2006 között.

Prof. Dr. Romics László (Elnökség: 2003 - 2004)

Belgyógyász szakorvos, az MTA rendes tagja, az Orvosi Tudományok Osztályának elnöke. Egy ideig az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet belgyógyász főorvosaként, s egyben főigazgató-helyettesként tevékenykedett.

1985-től a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb főigazgatója, egyetemi tanár: Több évtizedes kimagasló iskolateremtő, oktatói, a felsőoktatásban, orvosképzésben fejtett ki értékes tevékenységéért Széchenyi-díjjal tüntették ki. Tudományos munkásságának fő témája az anyagcsere betegségek és az érelmeszesedés kutatása, a népbetegségek elleni küzdelem.

Prof. Dr. Nemes Attila (Elnökség: 2001 - 2002)

1992-2003 között igazgatója volt a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Ér- és Szívsebészeti Klinikájának. Vezetésével számos hazai és nemzetközi együttműködést tartott fenn a klinika, mint pl. a Mayo Klinikával a nürnbergi Érsebészeti Osztállyal és még sok más neves külföldi intézménnyel.

1997-2001 között a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság elnöke, a Magyar Sebész Társaságnak vezetőségi tagja volt. Emellett tagja volt számos hazai és nemzetközi társaságnak, mint pl. a Magyar Stroke Társaság, a Magyar Szívsebészeti Társaság, az International Society for Cardiovascular Surgery és a European Society for Vascular Surgery.

Prof. Dr. Ihász Mihály (Elnökség: 1999 - 2000)

Kiemelkedő szerepet töltött be a korszerű hazai sebészet megteremtésében, elsősorban a funkcionális szemlélet megvalósításában, a proximális szelektív vagotómia hazai kidolgozásában, a minimál invazív sebészet oktatásában és hazai elismertetésében is. Foglakozott a májsebészet és az onkológiai sebészet alapvető kérdéseivel is.

Elnöke volt a MOTESZ-nek és az MTA Doktori Tanácsának, tagja volt az OTKA Bizottságnak, az ETT-nek, az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács Szakmapolitikai és Minőségbiztosítási Bizottságnak, az MTA Klinikai II. (műtéti) Tudományos Bizottságának.

Prof. Dr. Sótonyi Péter (Elnökség: 1997 - 1998)

A MOTESZ elnöke volt két cikluson át, 1997-1998 és 2005- 2006 között.

Prof. Dr. Ribári Ottó (Elnökség: 1995 - 1996)

Évtizedekig jelentős szakmai és társadalmi tevékenységet fejtett ki a Magyar Fül-Orr Gégeorvosok Egyesületének munkájában. Több országban végzett műtéteket, illetve azokat külföldi szakembereknek betanította. Magyarországon elsőként végzett középfül-átültetést és cochlearis implantációt.

30 év alatt a MOTESZ-szel együttműködve számos nagysikerű kongresszust rendezett hazánkban. Szakmapolitikai tevékenységéért a Nemzetközi Fül-Orr-Gége Egyesület munkatársává választották. A nagyothallás elleni közép-kelet-európai küzdelem képviselője volt.

Prof. Dr. Berentey György (Elnökség: 1993 - 1994)

1954-ben a Baross utcai Sebészeti Klinika ortopéd osztályából önálló baleseti sebészetet szervezett. 1963-tól 1972-ig hasonló szervező, korszerűsítő feladatokat végzett az Üllői úti Klinika Baleseti Sebészeti Osztályán, majd a Péterfy Sándor utcai Kórházban helyezkedett el, hogy önálló diszciplínaként fejleszthesse tovább a traumatológiát. Ez lehetővé tette, hogy 1984-ben létrehozzák hazánkban az első Traumatológiai Tanszéket.

A MOTESZ elnöki tisztjét 1993 és 1994 között látta el. Szakmai kollégiumi tagként, tudományos folyóiratok szerkesztőbizottsági tagjaként és oktatóként is működött.

Prof. Dr. Fehér János (Elnökség: 1991 - 1992)

1958-ban szerzett általános orvosi szakképesítést. Szakterületei a kórbonctan-szövettan, a belgyógyászat és a gasztroenterológia. Az egyetemi oktatás mellett az Országos Belgyógyászati Intézet igazgatójaként, a Belgyógyászati Szakmai Kollégium elnökeként és az Orvosszakértői Kollégium tagjaként is dolgozott.

Számos hazai és nemzetközi orvosi szervezet munkájában részt vesz, szaklapok szerkesztőbizottsági tagja.

A MOTESZ elnökeként sokat tett a Szövetség megújulásáért, a nemzetközi kapcsolatok ápolásáért; valamint jelentős tudományos és közéleti munkásságot fejtett ki.

Prof. Dr. Szécsény Andor (Elnökség: 1986 - 1990)

Nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy az orvostudományi társaságok egységben jelenjenek meg, a Szövetség ne hulljon alkotórészeire. Munkájának köszönhetően vált a MOTESZ megfelelően szervezett, jól működő, és újabb tagegyesületekkel folyamatosan bővülő szervezetté.

Az általa megindított nemzetközi kapcsolatok történelmi jelentőségűek: kezdeményezte – Közép-Kelet-Európában elsőként – a MOTESZ felvételét a World Medical Associationba, együttműködést alakított ki a Német Szövetségi Orvoskamarával és más szervezetekkel.

Prof. Dr. Zoltán Imre (Elnökség: 1973 - 1985)

1963-tól 1967-ig a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja, 1967-től 1973-ig az Egyetem rektora volt.

Számos tudományos dolgozatot, könyvrészletet, monográfiát publikált. A MOTESZ működésében 1966-tól tevékenyen részt vett, elsőként töltötte be a főtitkári posztot. Sokat tett a Kongresszusi Szervező Iroda létrejöttéért és kiemelkedő tevékenységet fejtett ki az Iroda munkájának irányítása terén.

A MOTESZ-nél eltöltött csaknem két évtizedes munkássága alatt igen jó kapcsolatot alakított ki a Szövetség tagegyesületeivel, azok vezetőségi tagjaival.

Prof. Dr. Gömöri Pál (Elnökség: 1966 - 1972)

Az MTA Orvosi Bizottságának titkára, 1970-től az Orvosi Tudományok Osztályának elnöke volt. Tagja volt az Egészségügyi Tudományos Tanács Elnökségének, az Országos Belgyógyászati Intézetnek igazgatója, a MOTESZ elnöke volt.

Fő kutatási területe a vérkeringés és vesebetegségek kórtana és terápiája volt. Elsők között foglalkozott a só- és vízháztartás zavaraival. Jelentősek a magas vérnyomásra vonatkozó vizsgálatai.

Eredményes tudományszervező és tudománypolitikai tevékenységet fejtett ki.

Számos hazai és külföldi tudományos társaság tagja volt. Mintegy 250 közleménye, több könyve jelent meg.