Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Tisztelt Olvasónk!

A rovatban megjelenő cikkekkel, elemzésekkel az a célunk, hogy fórumot adjunk azoknak a kezdeményezéseknek, javaslatoknak, véleményeknek, amelyekkel javítható a lakosság egészségi állapota, a betegellátás színvonala, és az egészségügyben dolgozók megbecsültsége. Szeretnénk lehetőséget nyújtani az érdeklődőknek a párbeszédre az ágazatot érintő változtatások előtt. Várjuk olvasóink cikkeit, hozzászólásait is a nogradi.erzsebet@medicinaforum.hu  e-mail címre.

Medicina Fórum
Munkatársunktól

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) Emberi Felhasználásra Szánt Gyógyszerkészítmények Bizottsága (CHMP) által 2017. májusban kiadott pozitív vélemény elfogadását követően született meg az Európai Unió összes tagállamára érvényes forgalomba hozatali engedély a Richter Gedeon Nyrt. Reagila®-ra (cariprazine) gyógyszerére – közölte a társaság. A Richter kutatói által felfedezett cariprazine értékesítési jogait az Egyesült Államokban és Kanadában az Allergan birtokolja. Azt követően, hogy a termék az Egyesült Államokban 2015 szeptemberében törzskönyvi engedélyt kapott, 2016 márciusában VRAYLARTM márkanéven került bevezetésre az USA piacán skizofrénia és bipoláris mánia kezelésére. 2016 augusztusában a Richter a Recordati-val kizárólagos licenc-megállapodást írt alá a cariprazine nyugat-európai régióban, valamint Algériában, Tunéziában és Törökországban történő forgalmazására.

cari

A skizofrénia indikációra vonatkozó európai törzskönyvezési kérelem három, pozitív eredményű, több mint 1 800 beteg bevonásával folytatott, rövid-távú, placebo- és részben aktív-kontrollált klinikai vizsgálat és egy hosszú távú klinikai vizsgálat eredményeit tartalmazza. A rövid-távú kontrollált vizsgálatok elsődleges hatásossági végpontja a skizofrénia tüneti súlyosságát mérő ún. Positive And Negative Syndrome Scale (PANSS) skálán a kiindulási állapothoz képest mért összpontszámbeli változás mértéke volt. A hosszú távú vizsgálat elsődleges hatásossági végpontja a tünetek kiújulásáig eltelt időt mérte. Pozitív eredménnyel záruló klinikai vizsgálatot folytattunk le olyan skizofrén betegek körében is, akik predomináns negatív tüneteket mutattak.

„Az, hogy a forgalomba hozatali engedélyt megkaptuk, kollégáink kiváló munkáját dicséri. Nagy megelégedettségünkre szolgál, hogy a Reagila® (cariprazine) elérhetővé válik a betegek és kezelőorvosaik számára az Európai Unió területén is, mint egy további, a skizofrénia kezelését szolgáló terápiás lehetőség” - mondta Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója. „Ez az engedély tovább erősíti az elkötelezettségünket, hogy javítsuk azon betegek életminőségét, akik ebben a súlyos mentális betegségben szenvednek” – tette hozzá a vezérigazgató.
A skizofrénia egy krónikus, gyakran munkaképtelenséghez vezető betegség, melynek prevalenciája világszerte közel 1 százalék, jelentős terheket ró a betegekre, családjaikra és a társadalomra. A tünetek három fő kategóriába sorolhatók: pozitív tünetek (hallucinációk, téveszmék, gondolkodási és mozgászavarok), negatív tünetek (akaraterő hiánya, visszahúzódás) és kognitív tünetek (a komplex gondolkodás, koncentráció és emlékezés zavarai).
A cariprazine szájon át szedhető, hatékony dopamine D3/D2 receptor parciális agonista, mely elsődlegesen a D3 receptorokhoz kötődik és parciális agonista hatást gyakorol a serotonin 5-HT1A receptorokon is. A Richter kutatói által felfedezett cariprazine-t az Allergan (korábban Forest / Actavis) és a Richter közösen fejlesztették skizofrénia és bipoláris mánia kezelésére, mely indikációkra vonatkozóan az FDA 2015-ben forgalombahozatali engedélyt adott ki. Az Allergan (korábban Forest / Actavis) és a Richter az Egyesült Államokban tovább folytatja a készítmény fejlesztését bipoláris depresszióban valamint major depresszió kiegészítő kezeléseként. Emellett a Mitsubishi-Tanabe Pharma Corporation (MTPC) skizofrénia indikációban fejleszti a cariprazine-t Japán és egyéb ázsiai piacok számára.

Medicina Fórum
Munkatársunktól

A Balaton vize kiváló, a parti zónában megjelenő zöldalgák is a kedvező ökológiai körülményekre utalnak - írják nyaralóknak szóló jelentésükben az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének munkatársai. A június végi kánikulában a víz hőmérséklete meghaladta a 25 Celsius-fokot, miközben megőrizte kiváló minőségét. A tó vize – amíg a szél fel nem kavarta – fenékig átlátszó volt. A vízben lebegő mikroszkopikus algák mennyisége messze az egészségügyi határérték alatt maradt, annak ötödét sem érte el. Ez a jó állapot a tó vízgyűjtő területén végrehajtott sokmilliárdos beruházásoknak (fejlett szennyvíztisztítás, szennyvizek elvezetése) köszönhető, amelyek töredékére csökkentették a tó külső növényitápanyag-terhelését.

alga
Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a Balaton élővíz, amelyet algák, hínárnövények, kisebb-nagyobb állatok (nem utolsósorban halak) népesítenek be – a tavat felkeresőknek meg kell osztozniuk velük ezen az élettéren. A tóparti zóna némiképp másként működik, mint a nyílt víz ökológiai rendszere. Igaz ugyan, hogy a tó vizében az algaszaporodást serkentő növényi tápanyagok mennyisége a kimutatási határ közelében van, de a parti zóna 10-20 centiméteres, napsütötte vizében a kövekre vagy éppen a homokos fövenyre tapadó fonalas zöldalgák minden egyes hullámmal újabb és újabb tápanyag-utánpótláshoz jutnak, ezért tudnak a nagyon tiszta vízben is jelentős állományokat létrehozni.

Ezt a jelenséget a tó északi és déli partján egyaránt megfigyelhetjük ezen a nyáron is, a parti kövek víz alatti felületein, illetve a fövenyes partszakaszok sekély vizű területein vastag, élénkzöld algabevonat vagy algagyep alakulhat ki. Szerencsére e zöldalgák nem termelnek az emberi egészségre káros anyagokat, tömeges megjelenésük nem valamiféle szennyezés, hanem a kedvező körülmények eredménye. A tó mikroszkopikus algái táplálják az árvaszúnyogok lárváit, utóbbiak pedig a halaknak szolgálnak táplálékul.
A korábbi években előfordult, hogy a vízből tömegesen kirepülő kifejlett árvaszúnyogok kellemetlenséget okoztak a vendégeknek és a helyi lakosoknak. Szerencsére a vízminőség javulásával a tömeges rajzások valószínűsége egyre kisebb. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a legtöbb rovarhoz hasonlóan a fény vonzza őket, így a kivilágított épületek környékén vagy akár a nyitott szobaablakon keresztül viszonylag nagy tömegben jelenhetnek meg. Egészségügyi kockázatot azonban nem jelentenek, és a csípőszúnyogokkal ellentétben nem is csípnek (ezért „árvák”), viszont további élőlényeket táplálnak, többek között tömegesen esnek áldozatul a part mentén hálót szövő pókoknak, de a vízi és vízparti madarak is fogyasztják őket.
A horgászok által leginkább kedvelt egyik halfajnak, a pontynak a fő tápláléka jelenleg a kvagga kagyló, a korábban megtelepedett vándorkagylóval együtt. Ez az idegenhonos kagylófaj a 2000-es évek elején telepedett meg a tóban, azóta tömegesen elterjedt. A hozzá nagyon hasonló kinézetű vándorkagylóval szemben a kvagga kagyló nem csupán a kövezéseken jelent meg nagy tömegben, hanem a mederben is gyakorivá vált, olyan területeken, ahol a vándorkagyló kevésbé képes megtelepedni. Héja puhább, így könnyebben elérhető és igen tápláló élelemforrás a pontyok számára. Évek óta zajló inváziójának a balatoni pontyok örülhetnek leginkább.

Medicina Fórum
Munkatársunktól

Eredményesen lezárult a napelemes rendszer telepítéséről szóló „Fotovoltaikus rendszerek kialakítása az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben” elnevezésű uniós projekt, amely az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap és Magyarország kormánya társfinanszírozásával ez év március 15. és június 30. között, összesen 132 672 228 forintból valósult meg. A projekt keretében öt intézeti épületnél elektromos áramtermelő, fotovoltaikus működési elvű napelemes rendszer telepítése valósult meg – tudtuk meg Kovács Gábortól, az intézet főigazgató főorvosától.

kor

A pályázati kiírás célja volt, hogy ösztönözze a környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító fotovoltaikus rendszerek elterjedését, támogassa a meglévő fosszilis alapú villamosenergia felhasználásának megújuló energiaforrásra való teljes, vagy részleges kiváltását, illetve járuljon hozzá a megújuló energiaforrás felhasználás növeléséhez és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez

Ezzel összhangban a fejlesztés az intézmény működtetéséhez szükséges energiaszükséglet biztosítása érdekében növeli a környezetbarát energiaforrások felhasználásának arányát. A projekt keretében elektromos áramtermelő, fotovoltaikus működési elvű napelemes rendszer telepítése valósult meg. A fejlesztésbe vont, megfelelő tájolással rendelkező 5 épületnél (Tisztilak, Sebészet, Műszaki épület, Raktár, „A” épület) összesen 220,86 kWp energiatermelő kapacitás létesült a tervezetteknek megfelelően 818 db napelem beépítésével. A napelem mező telepítése az intézet éves villamos energia igényének 10-12 százalékos megtermelését teszi lehetővé. A megújuló energiamennyiség évente több mint 8 millió forint megtakarítást és 220,596 tCO2/év egyenértékű üvegházhatású gáz kibocsátás csökkenést eredményezhet.

A projekt hozzájárul Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében kitűzött megújuló energiafelhasználás részarányának növeléséhez, valamint a KEHOP 5. prioritás 2. intézkedésében megfogalmazott célok eléréséhez.

Medicina Fórum
Munkatársunktól

Az idén második alkalommal, öt kategóriában hirdeti meg az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a legjobb magyarországi egészségértést segítő, fejlesztő tevékenységeket értékelő díjat. A beküldési határidő 2017. október 15-e.

A Nekem Szól! 2017 Egészségértés Díjra pályázhat minden Magyarországon tartózkodó magánszemély, természetes és jogi személy, civil entitás és állami szerv olyan programokkal, amelyek segítik a laikusok, a páciensek egészségügyi tájékozottságát. Informatív betegtájékoztató kiadványoktól kezdve honlappal, Facebook oldallal, mobil applikációval, komplex kommunikációs programokkal, oktatással, vagy bármi más, jól működő tevékenységgel egyaránt lehet nevezni!

aipm

Változás a tavalyi évhez képest, hogy eggyel több, 5 kategóriába lehet majd beküldeni a nevezéseket. Ezek: Egészségügyi és oktatási intézmények, egészségügyi szakemberek, betegszervezetek, társadalmi, állami és gazdálkodó szervezetek, újságírók.

Bár korunkban rengeteg különféle tudásanyag érhető el a médiában, az interneten vagy akár orvosunktól is, mindez hiábavaló, ha valaki információ-feldolgozási nehézségekbe ütközik. A megszerzett ismeretek megbízhatóságáról, valóságtartalmáról nem mindig egyszerű feladat ítéletet alkotni, azonban a szakszerűtlen vagy téves adatok, könnyen félrevezethetik a beteget. Minél jobb az egészségértés, annál inkább hozzájárul ahhoz, hogy az egyén a saját egészségével, betegségével kapcsolatban megfelelő döntéseket tudjon hozni, s ennek köszönhetően minél egészségesebben éljen. Sajnos azonban minden második magyar embernek problémás az egészségértése. Ez az adat különösen figyelemreméltó annak fényében, hogy hazánkban minden ötödik megtermelt forint az egészségveszteségekre megy el.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete 2106-ban, az első pályázat ünnepélyes díjkiosztóján elkötelezte magát a pályázat folytatása mellett. Thomas Straumits az AIPM elnöke elmondta: „A tavalyi pályázatra 95 pályázótól 103 pályamű érkezett be. Nagyon bízunk abban, hogy idén is legalább ennyi pályázó lesz. A pályázat célja 2017-ben is az, hogy feltérképezze, és a közvéleménnyel megossza a legjobb egészségértést, egészségtudatosságot fejlesztő hazai programokat és gyakorlatokat, amik elősegítik a betegek, illetve a laikusok egészségügyi kérdésekben történő tájékozódását.”
A zsűri a benyújtott pályázatok szakmai tartalmát, érthetőségét, felhasználó barátságát (például megfelelő csatorna, könnyű „használat”), kreativitását és újszerűségét veszi majd figyelembe. Minden kategóriában egy nyertes pályázót hirdetnek, a díjhoz bruttó 200 ezer forint jár. A kategória nyertesek közül a legkiemelkedőbb kapja a Nekem Szól! Egészségértés 2017 fődíját, amelyhez bruttó 400 ezer forint díjazás jár.

A zsűri elnöke: dr. Pilling János, a Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet docense, az orvosi kommunikáció oktatás vezetője. A zsűri további tagjai: Nógrádi Tóth Erzsébet, a MÚOSZ Egészségügyi, Szociálpolitikai és Társadalombiztosítási Szakosztály elnöke, dr. Virányi Mariann, az OGYÉI főosztályvezető helyettese, dr. Horváth-Sziklai Attila, a Magyar Gyógyszerészi Kamara hivatalvezetője, dr. Pásztélyi Zsolt, a MEDICINA 2000 - Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke, Torda Júlia, egészségügyi kommunikációs szakértő, Koltai Tünde, a Betegszervezetek Magyarországi Szövetségének (BEMOSZ) elnöke és Borjádi Györgyi, az AIPM kommunikációs menedzsere.

A pályázatra 2017. január 1. és 2017. október 15. között Magyarországon futó egészségértést támogató projektek nevezhetők.

A pályázatról további információ a www.aipm.hu/hu/egeszsegertes oldalon található.

Medicina Fórum
Munkatársunktól

Az idén és jövőre olyan, több milliárd forint értékű egészségügyi fejlesztések indulnak a fővárosban, amelyek nagyságrendekkel javítják a betegek gyógyulási esélyeit - jelentette ki Balog Zoltán. A Semmelweis-nap alkalmából tartott ünnepségen - amelyen Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkárral elismeréseket adtak át - az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta, csak az idén 40 milliárd forintot fordítanak a fővárosi egészségügy fejlesztésére.
A miniszter az elmúlt hét év eredményeit sorolva hangsúlyozta, hogy 77 kórházat újítottak fel, 23 rendelőintézet épült, illetve 54-et renováltak, és 30 új mentőállomással gazdagodott az ország, miközben 97-et felújítottak. Eközben 516 új mentőautót szereztek be, és 200 járművet még szolgálatba állítanak - tette hozzá.

balo

A politikus emlékeztetett: annak ellenére, hogy amikor átvették a kormányzást, s a gazdaság és az államszervezet legyengült állapotban volt, arról döntöttek, hogy évről évre megünneplik Semmelweis Ignác születésnapján az egészségügyi dolgozókat, akik az ellátórendszer legfőbb elemét jelentik. Az egészségügyben dolgozók tudják a legjobban, hogy a hivatásnál sem nehezebb, sem boldogítóbb nincs - fűzte hozzá. Mint mondta, a médiában gyártott álhírek ellenére ezért láttak hozzá az ágazat fejlesztéséhez; azon álhírek ellenére, amelyek éppen a gyógyítás legfontosabb elemét, a bizalmat veszik el. Ennek megfelelően az infrastruktúra fejlesztése mellett hozzákezdtek az ágazatban dolgozók bérfejlesztéséhez is, aminek eredményeként az összes szektor közül az oktatás után az egészségügyben nőttek a legnagyobb mértékben a bérek - mondta Balog Zoltán.
Miközben 2010-ben bruttó 171 ezer forint volt az egészségügyi szakdolgozók átlagbére, addig az idén januárban 271 ezer forint volt, és 2019 novemberére a 2012-es szinthez képest megduplázódik a szakdolgozók átlagkeresete. Ugyanakkor az orvosoknál is 81 százalékos béremeléssel lehet számolni, erre az időszakra - közölte a miniszter. Mindez azt jelenti, hogy a béremelkedés mértéke jelentősen meghaladja a nemzetgazdaság egészében képződő béremelkedés szintjét - hangsúlyozta.
Kitért arra is, hogy a 2005-ben regisztrált 73 évhez képest, 2015-re 75,7 évre emelkedett a születéskor várható élettartam. Úgy fogalmazott, hogy az eddigi eredményekkel nem lehetnek elégedettek, de lehet rájuk építeni. A vidéki kórházak fejlesztése után a budapesti intézmények jönnek, illetve nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a megelőzésre és a szűrésre - mondta Balog Zoltán.

onid

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban 500 milliárd forintnyi uniós forrást sikerült bevonni az ágazat fejlesztésébe, ám a szektor valódi értékét a benne dolgozók jelentik. A Semmelweis-nap számára azt jelenti - mondta -, hogy érdemes bízni azokban a célokban, amelyeket az ember kitűz maga elé, illetve a beteg érdeke a legfontosabb. Megjegyezte azt is, hogy 8 milliárd forintot fordítanak a betegbiztonság erősítésére.
Az ünnepségen Semmelweis-díjat vehetett át Kárpáti Sarolta, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika egyetemi tanára, Moizs Mariann, a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatója, Pytel József, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika volt igazgatója és Svébis Mihály, a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgató főorvosa, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Továbbá 19 dolgozó részesült Batthyány-Strattmann László-, illetve Pro Sanitate díjban, illetve 24 dolgozó és 11 intézmény kapott miniszteri elismerést.
Semmelweis Ignác születésnapja, július elseje 2011 óta munkaszüneti nap az egészségügyben dolgozóknak.