Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Tisztelt Olvasónk!

A rovatban megjelenő cikkekkel, elemzésekkel az a célunk, hogy fórumot adjunk azoknak a kezdeményezéseknek, javaslatoknak, véleményeknek, amelyekkel javítható a lakosság egészségi állapota, a betegellátás színvonala, és az egészségügyben dolgozók megbecsültsége. Szeretnénk lehetőséget nyújtani az érdeklődőknek a párbeszédre az ágazatot érintő változtatások előtt. Várjuk olvasóink cikkeit, hozzászólásait is a nogradi.erzsebet@medicinaforum.hu  e-mail címre.

Medicina Fórum

Média Centrum

Egyetemek közötti kutatási-szakmai együttműködésről írt alá keretmegállapodást Irán és Magyarország a két ország közötti oktatási kapcsolatok erősítése érdekében.
A közös munkát magyar részről a Szegedi Tudományegyetem, iráni részről pedig a jazdi egyetem koordinálja majd.

irniegyt

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) oktatásért felelős államtitkára iráni látogatása után az MTI-nek elmondta, a kormány szeretné a magyar felsőoktatási rendszert minél nemzetközibbé tenni egyre több külföldi hallgató fogadásával. Ez a törekvés jó úton halad, ugyanis 2014-ben még csak 6 százalék volt a külföldi diákok aránya, addig jelenleg már 11 százalék.
Iránból több mint kétezer hallgató tanul Magyarországon, többségük az orvosi, fogorvosi karokra jár költségtérítéses formában.

Számuk növelése érdekében korábban arról állapodott meg a két ország, hogy 100-100 államilag támogatott helyet ajánlanak fel egymásnak - közölte az államtitkár. A korábbi szerződés bővítéseként kötötték meg most a kutatási-szakmai keretmegállapodást, amely szerint várhatóan a mesterséges intelligencia, a lézerfizika, az orvostudomány, a közlekedés és a vízfelhasználás terén működnek majd együtt. A közös munkát magyar részről a Szegedi Tudományegyetem, iráni részről pedig a jazdi egyetem koordinálja majd - ismertette Palkovics László.

A Szegedi Tudományegyetemen a 2015/2016-os tanévben 92, a 2016/2017-es tanévben már közel 160 iráni hallgató tanult. Az együttműködésnek köszönhetően a jövőben várhatóan tovább növekszik az Iránból érkező hallgatók száma. (Forrás: SZTE)

Medicina Fórum

Munkatársunktól

A kétadagos HPV (humán papilloma vírus) elleni védőoltás azoknak a lányoknak lesz ingyenes, akik betöltötték a 12. életévüket és szeptemberben kezdték meg az általános iskola 7. osztályát – jelentette be Ónodi-Szűcs Zoltán. Az oltás nem kötelező, csak kérhető. Szakemberek szerint nagyfokú védelmet nyújt a méhnyakrák kialakulásáért felelős HPV ellen.

hpvkep

Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a kormány igyekszik a megelőzésre is nagy hangsúlyt fektetni, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy a különböző szűréseken való részvétel hullámzó volt az elmúlt években. Hangsúlyozta azt is, hogy a HPV védőoltás a teljes életkori csoport számára rendelkezésre áll. A védettség kialakulásához két oltásra van szükség, az első oltást novemberben kapják meg a lányok. Emlékeztetett arra, hogy a HPV-fertőzés elleni iskolai oltási program 2014-ben indult, annak igénylése minden évben 70 százalék feletti volt.
Szabó Enikő, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője hozzátette: október végig kell a szülőknek visszajuttatniuk az iskolába a beleegyező nyilatkozatot, amely ahhoz kell, hogy lányuk megkapja az oltást.
Az állam által biztosított méhnyakrák elleni védőoltás és annak beadása a jogosultak számára mindkét dózis esetében térítésmentes. A nemzeti védőoltási programba bekerült vakcina 93 százalékot meghaladó védelmet nyújt a méhnyakrák ellen a korábban HPV vírussal nem fertőzött lányoknál.

Forrás: MTI

Medicina Fórum

Munkatársunktól

Mintegy 98 ezer ember, köztük 79 ezer szakdolgozó és 16 ezer szakorvos bérét emelik. Az orvosok újabb 100 ezer forintos emelésre számíthatnak, míg a szakvizsgával még nem rendelkezők és a gyógyszerészek 50 ezer forintos, a szakdolgozók 12 százalékos bérfejlesztésre. Idén az egészségügyi béremelés 82,5 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek – adta hírül az MTI.

lazr

Lázár közölte azt is: a kabinet döntött a kórházak adósságrendezéséről is, valamint azon intézmények támogatásáról, amelyek strukturális változtatásokat hajtanak végre az adósság hosszú távú csökkentéséért. Erre 56 milliárd forintot hagyott jóvá a kabinet. Ebből az intézmények 30 napon túli adósságát rendezik, de azokat a kórházakat is támogatják, amelyek az ellátás színvonalát növelő változtatásokat hajtottak végre.
Novemberben megkezdődik az egészségügyi ellátás során keletkezett összes adat digitalizálása, vagyis létrejön az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér - jelentette be a miniszter. Az elektronikus személyi igazolványok első felhasználásaként az összes adat egy központi nyilvántartási rendszerbe kerül, amely átláthatóbb, kezelhetőbb rendszert hoz létre. A változás érinti az összes egészségügyi dolgozót és ellátást, vagyis a kórházak mellett például a háziorvosi ellátást, a szakrendelőket vagy a gyógyszertárakat. A dolgozók egy központi rendszer részesei lesznek, amelyben az eddig manuálisan vagy más módon rögzített adatok egy helyre, egy központi felhőbe kerülnek. Ehhez használják majd elektronikus személyi igazolványaikat, amelyeket soron kívül állítják ki számukra. Mint mondta, március óta folyik az átállás előkészítése, amelynek keretében már 25 ezer leolvasót osztottak ki, további 14 ezer kiszállítása pedig már megkezdődött, az átállást folyamatosan valósítják meg. A kezdeményezést a gyógyszerészi, az orvosi kamara és a kórházszövetség is támogatta. Lázár János szerint az egészségügy modernizálásában döntő jelentősége lehet a közhiteles adatok, folyamatok kontrollálásának.
Az új dél-budai kórházról szólva kiemelte: az elmúlt száz év legnagyobb egészségügyi fejlesztése lesz Budapesten, az új kórház hozzávetőleg 150 milliárd forintba kerül. Ez lesz Magyarország és valószínűleg az egész térség legmodernebb ellátó intézménye - mondta a miniszter.

A Magyar Idők arról számolt be, hogy a KSH adatai szerint az idei év első hét hónapjában az egészségügyben 277 617 forint volt az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete. Ez 32 ezer forinttal magasabb annál, mint amennyit tavaly vittek haza az ágazatban dolgozók, ám ha a 2015-ös éves átlagkereseteket nézzük, akkor azoknál már 57 ezer forinttal több – írja a Magyar Idők. Mindez – a kötelező minimálbér-, illetve a bérminimum-emelésen túl – elsősorban a 2016 nyarán a kormány és az ágazati érdekképviseletek között létrejött megállapodásnak köszönhető, amely egy többlépcsős béremelési programot tartalmazott. Ennek részeként 2016. szeptember 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek bruttó 107 ezer forint alapbéremelésben részesültek, a teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók számára pedig új bértábla lépett életbe, ami átlagosan bruttó 26,5 százalékos fizetésemelést jelentett.
A bérmegállapodás szerint a fizetések idén novembertől emelkednek ismét. A következő két, már beharangozott fizetésemelés 2018., illetve 2019. november 1-jén esedékes, akkortól bruttó 8-8 százalékos alapbéremelésre számíthatnak a nővérek, ápolók. A bérmegállapodást azonban nemcsak az azt tető alá hozó egészségügyi szak- és szakmai szervezetek, de az egészségügyi államtitkárság szerint is át kell dolgozni. A szakdolgozói bértábla ugyanis már nem tükrözi a tavaly júniusi bérmegállapodás során kialakított belső fizetési arányokat, ezek szinte eltűntek az általános központi bérintézkedések hatására.
A helyzet ezen a téren tovább romlik a jövő év elején esedékes újabb minimálbér- és bérminimum-emelések nyomán. Ennek az egyébként nemzetgazdasági szempontból fontos lépésnek az eredményeként a szakdolgozók 18 százaléka, mintegy 15 ezer ápoló fizetése ma már nem haladja meg a garantált bérminimumot, és az érintettek száma még nagyobb lesz a januártól esedékes újabb központi béremelés után. Vagyis az egészségügyi dolgozók elveszíthetik nehezen elért relatív előnyüket a többi ágazathoz képest. Információink szerint ugyanakkor az elmúlt hetekben felgyorsultak az események, és immár jó esély van arra, hogy egy köztes bérrendezés is legyen az egészségügyben.

Medicina Fórum

Munkatársuktól

Akár 40 százalékkal is javulhat a túlélési esélye azoknak a prosztatarákos betegeknek, akik a hétköznapi szokásos teendőiken túl hetente három-négy alkalommal legalább fél órán át intenzív testmozgást végeznek. Ezt jelentette ki Nyirády Péter professzor, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója Pécsen, a Magyar Urológus Társaság kongresszusán. Ezért indítanak a betegszervezetek, az urológusok, az onkológusok, és gyógytornászok országos mozgásprogramot a prosztatarákos férfiaknak.

n3

A prosztatarák műtéte vagy sugárkezelése után a gyógytorna segíthet a vizelettartási és erekciós problémák orvoslásában, mérsékli a trombózis kockázatát, a fizikai aktivitás javítja a légzéskapacitást, csökkenti a szívinfarktus veszélyét. A jobb kondícióban lévő férfiak könnyebben megbirkózhatnak a daganatellenes kezelések mellékhatásaival, a mozgás segít a szorongás enyhítésében is. Az egészséges testsúly elérése és megtartása szintén javítja az életkilátásokat. Nyirády Péter hangsúlyozta: a rendszeres mozgással elérhető eredményeket egyetlen gyógyszerrel sem lehet pótolni, ma az urológiai és onkológiai ellátás során mégsem helyeznek elég nagy hangsúlyt a betegek kórházon kívüli aktivitásának segítésére.

A 10 Ezer Lépés Program elnevezés onnan ered, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint az egészség megőrzéséhez legalább napi 10 ezer lépésnyi mozgásra van szükség. A program keretében betegtájékoztató és gyógytorna füzetet adnak ki, speciális gyógytorna videókat tesznek közzé, a Gyógyulj Velünk Egyesület és a Magyar Rákellenes Liga Budapesten és vidéki városokban célzott mozgásprogramokra várja az érintett férfiakat, a gyógytornászok számára pedig továbbképzést szerveznek a prosztatarákos betegek speciális fizioterápiás szükségleteiről. A Janssen által támogatott kezdeményezés minden rendezvénye, szakmai továbbképzése, kiadványa és videója ingyenesen lesz elérhető a betegek, a családtagok és szakemberek számára is.

n2

A mozgásba nem kell beleszakadni, de kicsit erőlködni nem árt: a pozitív élettani hatáshoz a pulzusszámnak meg kell emelkednie, s valamivel többet kell teljesíteni, mint ami még éppen kényelmes. A mozgásra szánt idő a legjobb befektetés, mert azzal újabb egészségben és életben töltött időt nyerhetünk, az életminőség pedig már rövidtávon is nagyon sokat javul – jelenti ki Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke.

n1

„Minden évben mintegy 4500 új prosztatarákos beteget diagnosztizálnak idehaza, összesen több mint 20 ezren élünk ma az országban, akivel az orvosa közölte már a prosztatarák tényét. Szeretnénk, ha minél többen megélhetnék, hogy nemcsak passzív elszenvedői lehetnek a kezeléseknek, hanem cselekvő részeseivé válhatnak saját gyógyulásuknak” – mondta a 10 Ezer Lépés Program meghirdetésének hátteréről Kalotay Gábor, a Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke.

Medicina Fórum

Munkatársunktól

Minden tízedik fogamzóképes korú nő endometriózisban szenved, a meddő nők csaknem felét ezzel a betegséggel kezelik – mondta Dr. Bokor Attila. A Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Endometriózis Centrumának vezető szakorvosa vezértünetként a menstruációs fájdalom felerősödését említette, melynek mértéke nincs arányban az elváltozás súlyosságával. Hozzátette, nem ritka a teljes tünetmentesség sem. Nehezíti a felismerést, hogy kizárólag a hastükrözés alkalmas a kórkép diagnosztizálására. Mivel nem tudni, mitől alakul ki, oki terápia nem létezik, kezelésként a gyógyszer vagy a műtét jöhet szóba.

ngy

Az endometriózis a fogamzóképes korú nők betegsége, amelynek kialakulásában fontos szerepet játszanak a méhnyálkahártya sejtjei, amelyek nem a méhben, hanem valahol máshol, a méh üregén kívül jelennek meg. Ezek egyrészt gyulladást, másfelől letapadásokat, összenövéseket idézhetnek elő, és amennyiben a petevezeték is érintett, meddőség is kialakulhat. Csaknem minden második meddő nőt endometriózissal kezelnek – mondta Dr. Bokor Attila hozzátéve, hogy összességében 180-200 ezer nő lehet érintett Magyarországon.
A menstruáció idején jelentkező erős hasi fájdalom az endometriózis legfőbb tünete, ez a betegek nyolcvan százalékára jellemző, de gyakori a krónikus, fél évnél hosszabb ideig tartó kismedencei fájdalom is – mondta az egyetemi adjunktus, aki szerint az sem ritka, hogy teljesen panaszmentes a páciens, és csak akkor diagnosztizálják a kórképet, amikor a sikertelen teherbeesés okát próbálják feltárni. Hozzátette, krónikus betegségről van szó, és minden egyes menstruációval romlik a páciens állapota, az endometriózis más szervekre, például a húgyhólyagra vagy a vastagbélre is kiterjedhet. Ezért is fontos, hogy korai stádiumban, egy kisebb hashártya elváltozásnál észrevegyék és kezeljék, amikor még elegendő egy néhány perces beavatkozás, és megelőzhető az életminőség romlása.
Nehézkes a diagnózisalkotás, ugyanis semmilyen képalkotó eljárás vagy vérteszt nem alkalmas az elváltozás felismerésére, kizárólag műtéti eljárással, endoszkóppal lehet kideríteni a fájdalom okát, ennek azonban – minden más altatásban végzett beavatkozáshoz hasonlóan – vannak kockázatai és lehetséges szövődményi. Mivel az endometriózis oka nem ismert, így oki terápia sem létezik. A kezelési módot mindig egyénileg határozzák meg a beteggel közösen, a döntés során figyelembe veszik egyebek közt, hogy hány éves a páciens, milyen az állapota, tervez-e gyermeket a közeljövőben. Serdülők esetében többnyire gyógyszeres terápiát választanak, van, hogy fájdalomcsillapítót vagy gyulladáscsökkentőt kap a beteg, illetve vannak különböző hormon tartalmú készítmények, amelyekkel felfüggesztik a petefészek működését, vagyis nem fog menstruálni a beteg, a magas ösztrogénszintek kiiktatásával pedig megszűnhetnek a panaszok, és megállítható az állapot romlása. Azoknál, akik a közeljövőben szülni szeretnének, a műtétet javasolják. Fontos azonban tudni, hogy krónikus betegségről van szó, és 5 éves távlatban 50 százalékos a kiújulás esélye, ezért a rendszeres kontroll elengedhetetlen.
Dr. Bokor Attila szerint mind a megelőzésben, mind a kiújulás esélyének csökkentésében fontos szerepet játszik a helyes életmód. Az adjunktus szerint a testmozgást be kell építenünk a mindennapjainkba, és bár nem egyértelműen igazolt, de valószínű, hogy a túlzott vöröshús- és cukorfogyasztás is hozzájárul a betegség kialakulásához, így ezeket is javallott kerülni. Genetikai háttere is van az endometriózisnak, ha az anyánál előfordult, a lányának hétszeres esélye lesz arra, hogy nála is diagnosztizálják ezt a kórképet, így családi halmozódás esetén érdemes fokozottan figyelni erre.

Forrás: Semmelweis Médiasarok

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem