Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Tisztelt Olvasónk!

A rovatban megjelenő cikkekkel, elemzésekkel az a célunk, hogy fórumot adjunk azoknak a kezdeményezéseknek, javaslatoknak, véleményeknek, amelyekkel javítható a lakosság egészségi állapota, a betegellátás színvonala, és az egészségügyben dolgozók megbecsültsége. Szeretnénk lehetőséget nyújtani az érdeklődőknek a párbeszédre az ágazatot érintő változtatások előtt. Várjuk olvasóink cikkeit, hozzászólásait is a nogradi.erzsebet@medicinaforum.hu  e-mail címre.

Medicina Fórum
MTI

Tizenhárom gyógyszerész 500 millió forint hitelt vett fel a gyógyszerészi tulajdon növelését támogató intézkedésként a patika hitelprogram keretében. A kormány ehhez 90 millió forint kamattámogatást biztosít - tájékoztatott Ladányi Márta. Az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára elmondta azt is, hogy a kistelepüléseken működő patikák részére az idei 700 millió forintos költségvetési támogatás jövőre egymilliárd forintra nő, a generikus programra az idei 3,6 milliárd forint helyett jövőre 4,1 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

A helyettes államtitkár közölte azt is, hogy idén novembertől indul az e-recept, amellyel párhuzamosan egy évig még megmaradnak a papíralapú vények is. Mint mondta, 2018. november 1- je után már csak e-receptet használják, amelyhez - kérésre - egy úgynevezett vényfelírási igazolást állít ki a háziorvos. Szerinte az elektronikus receptre történő áttérés nem okoz majd fennakadást. Amíg az e-személyit (illetve olvasót) teljes körűen be nem vezetik, addig minden patika részére biztosítják a technikai feltételt.

A kötelező védőoltásokkal kapcsolatban megismételte, hogy a 2, 3, 4 és 18 hónapos korban esedékes diftéria, szamárköhögés, tetanusz, vérmérgezés (Haemophilus influenza b) és gyermekbénulás elleni ötkomponensű oltóanyagból július 10-től kiszállították a szükséges tartalékot, a további oltóanyag-mennyiség kiszállítását pedig pénteken kezdik, így a vakcina hamarosan az ország minden részébe megérkezik. Védőoltás-ellátásban zavar jelen pillanatban nincs Magyarországon - emelte ki a helyettes államtitkár.

500mill

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a sajtótájékoztatón, megemlékezve a gyógyszertárak 1950 júliusában történt államosításáról, arról beszélt, hogy 2010 óta napjainkig sikerült csak igazán visszaállítani a gyógyszerészek 1950-ben elvett tulajdonjogát, szakmai kompetenciáit és érdekvédelmi szerveződés lehetőségét. A kamarai elnök felidézte, hogy 67 évvel ezelőtt egyszerre államosították az ország összes közforgalmú gyógyszertárát, sok helyen még a személyes vagyontárgyakat is elvették, és azonnali hatállyal kellett elhagyni az akkori tulajdonosoknak a gyógyszertárakat. "Elvették a tulajdont, a szakmai kompetenciákat és az érdekvédelmi szerveződés lehetőségét" - tette hozzá.

Hankó Zoltán szerint a 2006-os gyógyszerpiaci liberalizáció során - igaz más módszerekkel -, de ugyanez történt; a működtetés, a szakmai kompetenciák elvétele és a kamara, mint köztestület jellegének megszűntetése. A kamara mindig arra törekedett, hogy ezekben érdemi változás történjen, amelynek feltételei 2010 óta állnak fenn - jelezte.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott arról beszélt, hogy 1950. július 28. a gyógyszerészet fekete napja. Mint mondta, az elmúlt években közösen dolgoztak a kamarával a patikák gazdasági stabilitásának visszaállításán, a tulajdonosi program megalkotásán és végrehajtásán, valamint a fiatal gyógyszerészek helyzetének javításán. Úgy vélte, mind a három pontban komoly előrehaladást értek el, és komoly elégtétel 67 év után, hogy idén januártól gyógyszerészi többségi tulajdonba kerültek a patikák. Jelezte, a kamarával újabb stratégiai megállapodásban gondolkodnak, amelynek részleteiről azonban még nem kívánt nyilatkozni. Hozzátette, Magyarország kormánya köszönetét fejezi ki a 8300 gyógyszerész és a 7500 gyógyszertári asszisztens felelősségteljes munkájáért.

Bemutatta a gyógyszerész tájékoztató kiadványt is, amelyben a 2010-től megvalósuló kormányzati eredmények olvashatók.

Medicina Fórum

Semmelweis Médiasarok

 

Sérülések a FINA világbajnokságon

 Fizioterápia, ízületi és izomsérülések kezelése, fül-orr-gégészeti és szemészeti akut ellátás – ezekre a beavatkozásokra volt leginkább szükség a Magyarországon rendezett FINA vizes világbajnokság első szakaszában.A mintegy két hétig tartó játékok alatt összesen csaknem 1040 kezelésre, beavatkozásra volt szükség. Kórházba közel 130 beteg került, közöttük 28 sérültnek volt szüksége traumás ellátásra. A traumatológiai sérülések között egy bíró Achilles-ín szakadása volt a legjelentősebb, míg a sportolóknál a legkomolyabb eset egy vakbélműtét volt, melyet a Semmelweis Egyetem klinikáján végeztek el, azóta a sportoló már gyógyultan távozott.

A vizes világbajnoksághoz kapcsolódó orvos, egészségügyi szolgáltatásokat a Semmelweis Egyetem tulajdonában lévő Semmelweis Kft. végezte. Az orvos-egészségügyi csapat döntően a Semmelweis Egyetem orvosaiból, szakdolgozóiból és orvostanhallgatóiból állt, de más kórházak sportszerető szakemberei is erősítették a stábot, továbbá a másik három orvosegyetemről és Marosvásárhelyről is érkeztek résztvevők – mondta el Dr. Merkely Béla, a világbajnokság orvos-egészségügyi stábjának vezetője, hozzátéve, hogy minden orvos, rezidens és szakdolgozó a saját szabadsága terhére vállalta a bajnoksággal járó feladatokat. Több mint 550-en jelentkeztek, az ellátásban közel 500 fő vett részt egy háromnapos oktatás után.Hat sportágban, öt helyszínen, továbbá több mint tíz tréningmedencénél kellett biztosítania az ellátást az egészségügyi csapatnak. A Duna Arénában három orvosi helyiséget alakítottak ki, a Margitszigeten kettőt, a Batthyány téren pedig egy jól felszerelt egészségügyi konténert. Mindezen felül – a nap 24 órájában működő, többnyelvű call center segítségével – az OMSZ és a Vízimentők bevonásával biztosították a sürgősségi és egyéb kórházi ellátást is, és ott voltak a sportolók lakóhelyén, vagyis a szállodákban is. A legtöbb ellátás a Duna Arénában történt, de nem volt olyan helyszín, ahol ne lett volna szükség az egészségügyi csapatra. A leggyakoribb kezelés egyébként a fizioterápia volt, 500 kezelést végeztek a közel két hét során.A világbajnokság e heti Masters szakasza még hátra van, ahol 30 éves kortól akár 100 éves korig indulhatnak a senior sportolók. Mivel ők már nem aktív sportolók, a verseny előtt nem állnak folyamatos sportorvosi felügyelet alatt, így a verseny e szakasza nagyobb kihívást jelent majd a világbajnokság egészségügyi csapata számára is.

Medicina Fórum
Egészségügyért Felelős Államtitkárság

Ismét tárgyalóasztalhoz ült az egészségügyért felelős államtitkárság a Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (MSZ EDDSZ) és a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete (MÖSZ) mint sztrájktárgyaló partnerek, valamint stratégiai partnereik, a szakmai kamarák képviselőivel, hogy a tárgyalást folytassák a 2016. szeptember 20-án aláírt megállapodásban foglalt témákban.

szrjk

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ a fenntartásában lévő intézmények tekintetében továbbra is átvállalja a szakdolgozók kamarai tagdíj fizetését. A megállapodás Kollektív Szerződésbe foglalását, az ÁEEK főigazgatója, dr. Németh László, az MSZ EDDSZ elnöke, Cser Ágnes, a MÖSZ elnöke, Toma Lajos és a stratégiai partnerek közül a MOK elnöke, dr. Éger István és az MGYK elnöke, dr. Hankó Zoltán is aláírták.

A sztrájktárgyaláson létrejött az egészségügyi államtitkárságon belül dr. Ladányi Márta helyettes államtitkár vezetésével az a szakértői munkabizottság, mely kidolgozza a munkahelyi egészség és biztonság (foglalkozás-egészségügy), az egészségügyi ágazatban foglalkoztatottak egészségi állapotának felmérési szempontrendszerét.

A sztrájktárgyaló partnerek fenntartják igényüket a gazdasági-műszaki dolgozók többletjuttatásban, bérfejlesztésben, valamint a védőnők és a mentődolgozók további bérfejlesztésben való részesítése iránt, és ennek Kollektív Szerződésbe való foglalását indítványozzák.

Ugyancsak fenntartják az igényüket a tárgyaló partnerek a 2017. évi bérfejlesztés már létrejött megállapodás szerinti szempontok érvényesülése iránt.
A kormány elismeri az egészségügyi, illetve az egészségügyben dolgozók áldozatos munkáját, az egészségügyi ellátás nyújtásából adódóan rájuk nehezedő fokozott felelősséget, éppen ezért elkötelezett az élet- és munkakörülményeinek javítása mellett. Ennek érdekében fontosnak tartja az ágazati reprezentatív szakszervezetekkel és a velük stratégiai partnerségben lévő kamarákkal, szakmai szervezetekkel folytatott folyamatos párbeszéd fenntartását.
A sztrájktárgyalást 2017. augusztusban folytatják.

Medicina Fórum
MTI

Az emberek egészsége nem pártpolitikai kérdés, minden kormány felelősségi körébe tartozik, ugyanakkor az erre vonatkozó stratégiáknak, akcióknak a szakma bevonásával kell készülniük. Így fogalmazott Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, amikor együttműködési megállapodást írt alá a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesülettel.

Jelezte, hogy az elmúlt években számos területen születettek olyan kormányzati döntések, amelyek a népegészségügyi mutatók javítását szolgálták. Ezek között említette a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítását, a népegészségügyi termékadó és a mindennapos testnevelés bevezetését. Mint mondta, ezek nyomán voltak ugyan változások, de meg kell próbálni egy új népegészségügyi stratégia mentén továbblépni. Megjegyezte ugyanakkor azt is: az emberek egészségéért nem elsősorban az ellátórendszer a felelős, nagy az egyén felelőssége.

cig

Ádány Róza, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézetének intézetigazgatója arról beszélt, hogy az 1980-as évek óta közismert a magyar népegészségügyi helyzet kedvezőtlen alakulása. Mint mondta, az elmúlt évtizedekben "csak esetenkénti nekirugaszkodások" voltak az adatok javítására, de egyik program nem hozott áttörést a magyar lakosság egészségi állapotában. A szakember közölte, azonosítani kell azokat a problémákat, amelyek válaszra, megoldásra várnak. Míg Magyarország a fertőző betegségek leküzdésében élen jár az európai országok között, addig például a daganatos, a szív- és érrendszeri betegségekben rosszak a mutatók - jelezte. Ismertetése szerint Magyarországon a korai - a 65. életév betöltése előtti - halálozásért a daganatos betegségek tehetők felelőssé, különösen a nők körében, ahol a korai halálozás 50 százaléka valamilyen rákos megbetegedés miatt következik be. A daganatos betegségek elleni nagyon határozott fellépés sorskérdéssé vált Magyarországon - mondta a szakember. Ádány Róza úgy fogalmazott, az ország gazdaságának ereje elsődlegesen a lakossága egészségi állapotában rejlik, minden más csak ezután következik. Hangsúlyozta, a népegészségügyi programot a legjobb tudásuk szerint fogják elkészíteni, hogy abból a magyar problémákra reflektáló és megoldást adó stratégia szülessen. Forrás: MTI

Szeptembertől új ápolóképzést vezetnek be három orvostudományi egyetemen, a budapesti egyetem később kapcsolódik be a képzésbe. Ónodi-Szűcs Zoltán arról tájékoztatott, hogy a Mihalicza-ösztöndíj 1 milliárd 150 millió forintos keretösszeggel pályázható. A képzés első félévében az ösztöndíj mértéke 640 ezer forint is lehet, a második félévtől pedig 320 ezer és 640 ezer forint közötti összeget lehet elnyerni. Az államtitkár szerint a kormány nem tagadja le, hogy munkaerőhiány van az ágazatban, de minden lehetséges eszközt megragad ennek csökkentésére, és a most bevezetett ösztöndíj is ezt szolgálja.

apol

Betlehem József miniszteri biztos elmondta, idén szeptemberben három orvosegyetemen indul meg a képzés 100-100 fős keretszámmal. Jövő februárban a Semmelweis Egyetem keresztféléves képzés keretében kapcsolódik a programhoz. A képzések hat szakmai területen - az aneszteziológia, az intenzív terápia, a perioperatív, a sürgősségi, a geriátria és az alapellátás területéhez kapcsolódva - indulnak. A végzés 2019 tavaszára várható.

A miniszteri biztos jelezte, az európai régióban mindenhol munkaerőhiánnyal küzdenek, de remélik, hogy a most bejelentett Mihalicza nevű ösztöndíj elég motiváló erőt jelent majd a szakmában dolgozóknak. Az ösztöndíj feltétele - hasonlóan a rezidenseknek nyújtott támogatáshoz -, hogy a képzés után öt évig Magyarországon, de három évig közfinanszírozott egészségügyi intézményben kell elhelyezkedniük az MSc-fokozatot szerzőknek.

A kormányzat azt reméli az ápolói mesterképzés bevezetésétől, hogy hatékonyabb lesz a betegellátás és nőni fog a betegek elégedettsége. Ónodi-Szűcs Zoltán kitért arra, tovább dolgoznak azon, hogy megfelelő protokollokat és kompetenciaszabályokat hozzanak annak érdekében, hogy a jövőben egyértelmű legyen, mi az orvos és mi egy mesterképzést szerző szakápoló feladata.

Az államtitkár utalt arra is, hogy a képzésre jelentkezés miatt kieső munkaerőhiányt valamilyen módon pótolja majd a kormányzat a kórházaknak. Jelezte, az elmúlt években számos intézkedés szolgálta az egészségügyben tapasztalható munkaerőhiány csökkentését. Megemlítette a béremelést, amely az elmúlt évben 20 milliárdos, idén pedig több mint 100 milliárd forintos nagyságrendet jelent. A rezidensösztöndíjakra eddig 8 milliárd forintot fizettek ki, az egészségügyi szakközépiskolát választóknak indított ösztöndíjprogram kerete pedig 4,4 milliárd forint - ismertette.