Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Tisztelt Olvasónk!

A rovatban megjelenő cikkekkel, elemzésekkel az a célunk, hogy fórumot adjunk azoknak a kezdeményezéseknek, javaslatoknak, véleményeknek, amelyekkel javítható a lakosság egészségi állapota, a betegellátás színvonala, és az egészségügyben dolgozók megbecsültsége. Szeretnénk lehetőséget nyújtani az érdeklődőknek a párbeszédre az ágazatot érintő változtatások előtt. Várjuk olvasóink cikkeit, hozzászólásait is a nogradi.erzsebet@medicinaforum.hu  e-mail címre.

Medicina Fórum

MTI

 ongyermek

Csaknem kétmilliárd forintból bővítik Újbuda gyermek egészségügyi járóbeteg-ellátását – mondta a sajtó munkatársainak Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár.
A XI. kerületi Szent Kristóf Szakrendelő gyermek-egészségügyi járóbeteg-szakellátását költöztetik át a szomszédos volt iskolaépületbe annak átalakítása után – mondta
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a sajtó munkatársainak. Utalt arra, hogy az előző uniós ciklusban több mint 500 milliárd forintból fejlesztették a vidéki egészségügyi ellátást, azonban a központi régió ellátását kormányzati forrásból kell megújítani. Ezzel összefüggésben hozzátette: a következő tíz évben több mint 700 milliárd forint jut fejlesztésre ebben a régióban.

Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta azt is, hogy a kormány már döntött arról, első lépésként 40 milliárd forintot szán az Egészséges Budapest Programon belül a kórházi ellátás fejlesztésére, átalakítására, ebből 21,7 milliárdot technológiai fejlesztésre, 18 milliárd forintot pedig a tervezések megindítására fordítanak. A fekvőbeteg-ellátó intézményeken kívül fejlesztik a járóbeteg-szakellátást is - emelte ki az államtitkár -, erre a programra több mint 24 milliárd forint jut majd 2020-ig a központi régióban.

Simicskó István honvédelmi miniszter, Újbuda országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy már 2010-ben elhatározták, fejlesztik a kerület gyermekszakellátását, amire nagy szükség van a budai oldalon, hiszen a Szent János Kórházban például csak 93 ágyon van gyermekellátás. Mint mondta, a XI. kerület a legnagyobb és legnépesebb a fővárosban, a gyermekszakrendelések új épületbe költözésével évente százezer gyermek ellátását tudják biztosítani, emellett lehetőség lesz egynapos sebészeti beavatkozások elvégzésére is az új épületben.

Cserháti Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának fővárosi fejlesztésekért felelős miniszteri biztosa is arról beszélt, az Egészséges Budapest Program keretén belül a korábbinál hangsúlyosabb szerepet kapott a járóbeteg-ellátás fejlesztése. Mint mondta, a járóbeteg-ellátás nagyban képes tehermentesíteni a drágább kórházi ellátást, így ezzel a területtel is foglalkozni kell. Dél-Buda a legdinamikusabban fejlődő városrész az agglomerációt is beleértve, és jelenleg nincs olyan kórház a térségben, amely a kerületben élő gyermekek ellátását tudná biztosítani - tette hozzá.

Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere arról beszélt, hogy az új gyermek-egészségügyi központban tizenhét szakma kap majd helyet, és a fejlesztéssel egy időben a védőnői körzetek kialakítása is zajlik a kerületben. Az 1,9 milliárd forint összegű beruházás 2018 első negyedévében kezdődik, a befejezés várhatóan 2019-ben lesz. A műszerbeszerzést a XI. kerületi önkormányzat vállalta magára.

Medicina Fórum

Munkatársunktól

A familiáris hiperkoleszterinémia (veleszületett magas koleszterinszint: FH) globális egészségügyi problémát jelent, mivel a világ minden részén előfordul. Általában nem ismerik fel könnyen, ezért sokszor halálos kimenetelű. Az FH fő következménye a fiatalkori szívhalálozás (40 éves kor előtt), pedig az okozott nagyfokú érelmeszesedés és az ez okból bekövetkező szív- és érrendszeri szövődmények megelőzhetőek lennének hatékony szakmai kezdeményezéssekkel és előírásokkal.

A probléma megoldására a világ minden részéről gyűltek össze a szakemberek az Európai Atherosclerosis Társaság égisze alatt – EAS Familiar Hypercholesterolaemia Studies Collaboration (FHSC) – hogy együtt válaszoljanak e globális egészségügyi kihívásra. Az együttműködés magában foglalja a betegség ismertségének növelését, és a FH illetve betegek felismerésére fókuszáló programok létrehozását és fejlesztését.

The EAS-FHSC együttműködés 2016-ban indult, a nemzetközi szakmai hálózat folyamatosan fejlődik, jelenleg 65 ország szakemberei vesznek benne részt. A fő cél a betegség még jobb megértése a betegség és betegadatok gyűjtésével és elemzésével, amitől azt várják az orvosok, hogy segítségükkel még hatékonyabb kezelési eljárásokat lehet majd kidolgozni.

A figyelemfelhívás érdekében létrejött a Nemzetközi Familiáris Hiperkoleszterinémia Nap, amit minden évben szeptember 24-én rendeznek meg. Az idei évben ez vasárnapra esik, így a szervezet azt megelőző egész hetet – 2017. szeptember 18-24. – a betegségnek szenteli, ez az FH Hét.

DUCH TESZT

Az alábbi rövid kritériumrendszer segítségével felismerhető és kiszűrhető a familiáris hiperkoleszterémia (FH) gyanúja.

 

Kritérium

Pont

Családi anamnézis

Az első fokú rokonokban ismert a korai koszorúér betegség és/vagy az első fokú rokonokban magasabb az LDL-koleszterin szint, mint a 95 percentile.

1

Az első fokú rokonokban tendom xanthoma és/vagy 18 évnél fiatalabb gyerekekben 95 percentilnél magasabb az LDL-koleszterin.

2

Az illető klinikai története, anamnézise

Az illető egyénnek korai kardiovaszkuláris betegsége van.

2

Az illető egyénnek korai agyi vagy perifériás érbetegsége van.

1

Tünetek/ Betegvizsgálat

Feszítő inak feletti xanthomák (tendom xanthomák).

6

A szaruhártyán kör alakú fehér gyűrű 45 éves kor előtt (arcus cornea).

4

LDL-C szint

>8.5 mmol/l

8

6.5-8.4 mmol/l

5

5.0-6.4 mmol/l

3

4.0-4.9 mmol/l

1

 

A teszt értékelése az elért pontszám alapján:

 

Biztosan FH

>8

Valószínű FH

6-8

Lehetséges FH

3-5

Nincs FH

<3

A betegség hátterében 4 ismert gén mutációja állhat. Az FH röviden azt jelenti, hogy az érintett személy az egyik szülőtől normális struktúrájú LDL receptor gént örököl, de a másik szülőjétől egy funkcionálisan nem működő, mutáns gént kap. Az LDL receptor szám felére csökken, ennek következtében extrém magas LDL-C szint alakul ki.
Két típusa van az örökletes magas koleszterinszintnek. A sokkal gyakoribb úgy nevezett heterozigóta formája, aminek előfordulási gyakorisága a korábbi vizsgálatok 1:500-ra becsülték. Az újabb felmérések jóval gyakoribb adatokról számolnak be, Hollandiában például 1:200-as arányt mértek, Magyarországon a becslések szerint 20-50 ezerre tehető az érintett betegek száma.
A betegeknél már a 30-as, 40-es éveikre kialakul a tüneteket okozó szívbetegség, ami leggyakrabban mellkasi fájdalom (angina pectoris) vagy infarktus formájában jelentkezik.
A ritkább, de súlyosabb fajtája a betegségnek az ún. homozigóta formája, ami egymillióból egy embert érint, de van olyan ország (a már említett Hollandia), ahol minden 300 000 főre jut egy ilyen beteg. Ennél a típusnál a vér koleszterinszintje több mint hatszorosa a normál értéknek. Magyarországon mintegy 10-33 ilyen beteg fordulhat elő.
E betegeknél már gyermekkorban, vagy serdülőkorban is megjelenhetnek a szív-érrendszeri elváltozások, és már tizenévesen szívelégtelenségben szenvedhetnek vagy akár már a húszas éveik elején szívinfarktust kaphatnak.
Egyes szakemberek azt is vélelmezik egyébként, hogy egyes, a médiában is nagy port kavaró korai sportolói szívhalálozás hátterében is e, fel nem ismert betegség állhat.
A betegség korai felismerése és kezelése a beteg szempontjából életmentő! Minden nap, amikor a magas koleszterinszintet nem kezelik megfelelően, lehetőséget teremt arra, hogy az érelmeszesedés elinduljon, és súlyos szövődményekhez, halálhoz vezessen. Magyarországon jelenleg „kaszkád rendszerű” szűrést végeznek, ami azt jelenti, hogy ha a felfedezik a betegséget, akkor az FH-s beteg első, másod és harmadfokú családtagjait is elkezdik szűrni.

kole

A nemzetközi együttműködés részeként hazánkban is elindult egy online regiszter program a familiáris hiperkoleszterinaemiás betegek követésére. A regiszter célja, hogy szűrni tudják a betegségben érintetteket, és hogy megfelelő és egységes kezelést kaphassanak. A regiszterbe jelenleg több hazai város – Budapest, Debrecen, Székesfehérvár, Szeged, Győr, Miskolc, Gyula, Balatonfüred, Pécs – 18 lipidcentrumában lehet, a háziorvos és program koordinátorainak segítségével bekerülni. Jelenleg több mint 300 beteg található meg benne, a cél minél több FH beteg regisztrálása és a megfelelő kezelése, ezáltal a betegség megelőzése, illetve a szövődmények elkerülése.

Az esetleges felismert ritkább (ún. homozigóta típusban) érintett gyermekeket és családjaikat az országos gyermek lipidológiai központokban – Semmelweis Egyetem ÁOK II. Sz. Gyermekklinika, Hypertonia Anyagcsere Munkacsoport; Szegedi Tudományegyetem Gyermekklinika; Pécsi Tudományegyetem ÁOK Gyermekklinika – várják a szakemberek.
A továbblépéshez elengedhetetlen a betegség nagyobb ismertsége mind a kardiológusok, mind a háziorvosok körében. Ugyanígy szükség van arra is, hogy a potenciálisan érintett családok – mivel öröklődő betegségről van szó – felismerjék a kockázatot!
Ha gyermekek esetében 6,5 mmol/liter felett van a koleszterinszint, míg felnőtteknél 7,8 mmol/liter felett, úgy, hogy közben az egyéb vérzsír paraméterek nem emelkednek, akkor gondolni kell az örökletes magas koleszterinszint-betegségre, főleg ha a családban férfiaknál 55 éves kor, míg nőknél 60 éves kor előtt szív- és érrendszeri megbetegedés fordult elő.

A betegséget testi tünetek is kísérhetik: például az ún. xanthomák, amik a bőr felületéről kiemelkedő sárgás elváltozások, lerakódások. A betegek 70%-ánál 45 éves kor előtt a kézfeszítő inakon vagy az Achilles ín területén észlelhetőek. Tipikus tünet a 45 éves kor előtt szaruhártyán megjelenő fehér kerek kör alakú elváltozás, illetve a betegek egy részénél a szemhéjon elszínezett sárgás felrakódás megjelenése.
A betegség képi ábrázolása egyébként Leonardo da Vinci Mona Lisa festményén is felfedezhető.

A problémával élők nincsenek egyedül, pontosan egy éve, 2016. szeptember 24-én, a Nemzetközi Familiáris Hiperkoleszterinémia napján alakult meg formálisan is a SZÍVSN (Segítünk Neked!) országos betegegyesület FH csoportja. A SZÍVSN már több éve foglalkozik FH-s betegek szűrésével és támogatásával, havonta szerveznek szűrő és oktatóprogramot, az idei nyáron tematikus tábort is szerveztek az érintett családoknak.
Legközelebb 2017. szeptember 24-én, a Szívünk Napján várják különféle programokkal, és az Egészség-Labirintussal az érintetteket és az érdeklődőket, de a betegszervezet az interneten is elérhető: www.szivsn.hu, www.facebook.com/szivsn

Medicina Fórum
MTI

heimbalog

Tizennégymilliárd forintból fejlesztik a sürgősségi és baleseti gyermekellátást az országban - jelentette be az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán azt mondta, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) forrásából végrehajtandó fejlesztések során rövidülnek a betegutak, de lesz épületfejlesztés, műszerbeszerzés is.

A fejlesztések révén egyedülálló módon két új szakma is létrejön: a gyermeksürgősségi és a gyermektraumatológia. A programba öt vidéki - a győri, a debreceni, a miskolci, a szegedi és a pécsi - gyermekgyógyászati központ is bekapcsolódik - tette hozzá a miniszter.
Szólt arról is, hogy évente félmillió gyermeket érint valamilyen baleseti sérülés, a budapesti Heim Pál Gyermekkórházzal - mint országos központtal - együtt a vidéki központok évente százezer gyermeket látnak el. Mint mondta, azt szeretnék, ha 2020-ra létrejönnének az ellátóhelyek, illetve azok országos rendszere, amelyhez a teljes képzési rendszer megújítása is tartozik.

Mészáros János egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a program során jelentős infrastrukturális fejlesztés, valamint gép- és műszerbeszerzés is lesz, a fejlesztésektől azt várják, hogy a definitív ellátás a lehetőség szerint 1,5 órán belül megtörténhessen.
Nagy Anikó, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgató-főorvosa arról tájékoztatott, hogy a program indulásával jelentős szakmai munka is kezdetét veszi. A cél az, hogy egy balesetet szenvedett gyermek a lehető leghamarabb a legmagasabb szintű ellátást kapja az ország bármely részében - tette hozzá.

Medicina Fórum

Munkatársunktól

mszknyilat

„Számos szervezeti, finanszírozási változás történt az elmúlt években a rendelőintézetekben, szakrendelőkben, ami a járóbeteg ellátást intézeti, menedzsmenti szinten és a szakdolgozókat egyéni szinten is érintette – állapította meg a MESZK elnöksége. Míg az orvoslásban speciális szakvizsgával dolgozik azonos rendelésen a szakorvos, addig a szakdolgozóknak több szakrendelésen kell asszisztensi feladatokat ellátniuk. Több szakrendelés kódolását, speciális ápolási és asszisztensi feladatokat kell ellátni a munkavégzésük során. Mindezek mellett az asszisztensi feladatokon túl rendszeresen végeznek a szakképesítésükön kívül eső feladatokat (előjegyzés vezetés, takarítást) is.

A béremelés két lépése az állami fenntartású, 256/2013. Kormányrendeletben meghatározott szolgáltatóknál megvalósult. Az egyéb formában működő rendelőintézetekben, szakrendelőkben alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott szakdolgozók nem teljes körűen kapták meg a béremelést, ez munkaerő elvándorlást és ellátási gondot okozott, illetve okozhat.

Megállapítható, hogy már nem motiváló az egyműszakos munkavégzés sem. A járóbeteg ellátásban a munkahelyi pótlék is elfogadhatatlanul alacsony (a pótlékalap 36%-a, azaz 7200 forint havonta).

A szakasszisztensi képzések száma – minden, az elmúlt években bevezetett kormányzati intézkedések ellenére – csökkent vagy megszűnt, ezért bizonyos szakasszisztensi területen létszám komoly létszámhiány van. A jelenlegi szakasszisztensi képzések nagy része nem állami, hanem magáncégek szervezésében valósul meg. A képzések csak bizonyos létszámmal indulnak (pl. a szemészeti szakasszisztensi képzési ismét hiányzik). A képzések költségei jelentősen megemelkedtek, amit a kieső munkaidő és a helyettesítés pótlásának terhei miatt sem tudnak felvállalni a munkáltatók.

Elmondható, hogy teljes egészében megoldott az asszisztensek, szakasszisztensek kötelező szakmacsoportos továbbképzéseken való részvétele. Ugyanakkor nehezen biztosítható és biztosítható a betegség-, a szabadság, az egyéb hivatalos, valamint a szabadon választott továbbképzéseken való részvétel miatti távollét pótlása.

A védőruha, védőeszközök biztosítása, mosatása az állami fenntartású intézetekben megoldott, azonban vannak olyan intézetek, ahol a kollégák arra kényszerülnek, hogy saját maguk által vásárolt munkaruhában dolgoznak, ezek mosatása nem megoldott, a szakdolgozók ezeket a ruhákat otthon mossák!

Az elmúlt évek egészségügyet érintő szakmapolitikai döntései a sürgősségi ellátás rendszerének centralizálását preferálták, ugyanakkor a szakdolgozók erre nem kellő módon lettek felkészítve a képzéseik során. A sürgősségi betegápoló végzettség megszerzésének aránya jelenleg igen alacsony, ugyanakkor a sürgősségi területen nagyon magas a szakdolgozói minimumfeltételben megfogalmazott személyi erőforrás igény. A munkáltatók ezért más végzettségű szakdolgozókat irányítanak át erre a területre, akik sem szakmai felkészültségben, sem kommunikációban nem érik el a sürgősségi szakápolótól elvárható tudásszintet. Ezt a problémát fokozza az elégtelen kommunikáció az orvosok és a szakdolgozók között.

mszknyilatk1

A sürgősségi betegellátó osztályok járóbeteg forgalma jelentősen megemelkedett, ennek nagyrészt az oka az, hogy a megjelenő betegek közel harmada a távolabbi járó szakrendelési, vagy diagnosztikai időpontját nem hajlandó kivárni, ezért keresi fel ezen ellátási formát. Az előjegyzési és várólisták kikerülése lassan uralhatatlan mértéket ölt a sürgősségi területeken. A betegek a hosszú várakozási idő alatt a szakdolgozókkal türelmetlenek, lekezelően, durván, fenyegetően viselkednek, de ez az orvos jelenlétében ez már nem jellemző.
Az EESzT, a „felhő” novemberi bevezetésére a szakdolgozók nincsenek kellő mértékben felkészítve. A jelenlegi tervek szerint minimális lesz a hozzáférési lehetőségük az elektronikus betegfelülethez, ezért az adminisztrációt jelentős mértékben az orvosoknak kell elvégezni, ami jelentősen meg fogja növelni az egy betegre jutó ellátási időt. Ismereteink szerint a szakdolgozói hozzáférésének kiterjesztése 1-2 éven belül fog csak megvalósulni, ami bizonytalanságot okoz.”

Ezek alapján a MESZK elnöksége a következő javaslatokat fogalmazta meg:

„A Kollektív Szerződés ágazati kiterjesztését javasoljuk valamennyi járóbeteg szolgáltatóra, ugyanakkor szorgalmazzuk az ágazati bérrendezés ütemezésének és mértékének módosítását figyelemmel a garantált bérminimum emelés mértékére.
Szükségesnek tartjuk az ágazati pótlékrendszer áttekintését és módosítását járóbeteg ellátásban foglalkoztatott szakdolgozók tekintetében, figyelembe véve a MESZK 2011. évi pótlékrendezési javaslatára. Ezen intézkedések kedvező hatással lehetnek az ágazat munkaerő megtartó és toborzó képességére.
A minimum rendelet járó-betegellátást szabályozó részeit harmonizálni szükséges az új szakképzési rendszerben megszerezhető szakképesítésekhez és végzettségi szintekhez.Szükségesnek tarjuk a szakdolgozók egységes védőruha ellátásának biztosítását a járóbeteg-ellátás területén is.

Támogatjuk a kiterjesztett hatáskörű ápolók (APN) alkalmazását a járó-betegellátás területén is a krónikus betegek gondozási feladatainak ellátásában. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk a licence által elvégezhető feladatok rendszerének ismételt áttekintését, kidolgozását.
A járóbeteg-utak szabályozásának módosítása, pontosítása szükséges az alapellátás – a sürgősségi járóbeteg-ellátás – a szakellátás között a sürgősségi betegellátó osztályok tehermentesítése érdekében.

 

Medicina Fórum

Munkatársunktól

lmfma

A Limfóma Világnapja alkalmából a Magyar Rákellenes Liga kerékpáros felvonulással hívja fel a figyelmet a betegségben érintettekre. A rendezvényt a Budapesti Közlekedési Központ támogatta, és biztosította a MOL Bubi kerékpárokat.
A limfóma a nyirokrendszer sejtjeit, a fehérvérsejteket, más néven limfocitákat, érintő betegség, azaz a nyirokrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedéseiről van szó. A limfóma az ötödik leggyakoribb daganatos megbetegedés az emlő, tüdő, emésztőszervi, és a prosztata illetve petefészek rák után.

A limfómás megbetegedések alapvetően két nagy csoportra oszthatóak: a Hodgkin-kórra és a non-Hodgkin limfómákra, ami több mint 60 féle, egymástól akár nagyon eltérő altípust foglal magába. A Hodking-kór egy ritka betegség, leginkább fiatal korban fordul elő, jellemzően 15-34 év között, esetleg 55 év fölött jelentkezik. A non-Hodgkin limfómák előfordulása sokkal gyakoribb, ezek inkább az idősebb korosztályt érintik (a betegek átlagéletkora 65 év), valamint a férfiak gyakrabban betegszenek meg ebben, mint a nők. A kétfajta betegséget az alapján különböztetik meg egymástól, hogy a szövettani mintában jelen vannak-e az úgynevezett Reed-Sternberg sejtek, amik sokkal nagyobbak, mint a normális limfociták.

Az Országos Onkológiai Intézet 2014-es adatai alapján az új betegek száma abban az évben a Hodgkin-kór esetén mintegy 299, a non-Hodgkinnál összesen 2158 - a follikuláris (tüszős) fajtánál 391, a diffúz (nagysejtes) formában pedig 513. Az egy adott időpontban élő összes beteg száma Hodgkin-kórnál kb. 4000, a többiről viszont nincs egészen pontos adat.

A limfómák kialakulásának okai jelenleg még pontosan nem ismertek, csak annyi tudható, hogy nem öröklődő betegség. Bár vannak kockázati tényezők, de ezek is csak az esetek kisebb számában tehetők felelőssé a betegség kialakulásáért. A legfontosabb kockázati tényezőket bizonyos fertőzések, illetve az immunrendszert gyengítő betegségek és gyógyszerek jelentik. Akinek védekező rendszere legyengült, nagyobb valószínűséggel betegszik meg limfómában.
A betegség legáltalánosabb tünete a nyirokcsomók fájdalmatlan megnagyobbodása a nyak, a hónaljak és a lágyékhajlatok területén, illetve a mellkasban vagy a hasban. Tünete lehet még a tartós, vagy visszatérő megmagyarázhatatlan magas láz, éjszakai izzadás, fáradékonyság, illetve a jelentős fogyás is lehet figyelmeztető jel, ha fél év alatt az alap testsúlynak több mint 10-20%-át elveszíti az illető, és ennek nincs más oka.

A két típus között jelentős az eltérés, például a betegség jellemző lefolyási formáiban, az érintettek korában, de leginkább az alkalmazandó kezelési módszerekben. A Hodgkin-kór egy jól kezelhető daganatos betegség, ma már a magyarországi centrumokban is 80-90%-os a betegek gyógyulási aránya.
A Non-Hodgkin limfómáknál a választandó kezelési formákat alapvetően az határozza meg, hogy indolens, azaz lassú lefolyású, vagy mérsékelten rosszindulatú, esetleg agresszív vagy kifejezetten agresszív limfómáról van szó.

A betegek kezelése minden esetben egyénre szabott, hiszen nincs két egyforma limfómás beteg. Még az azonos típusú vagy stádiumú betegségben szenvedők sem ugyanazt a kezelést kapják és a betegségük várható lefolyása sem egyforma. A limfóma kezelése legtöbbször gyógyszeres kezelést – kemoterápiát, gyakran kombináltat – alkalmaznak, de egyre gyakrabban használt korszerű lehetőség a célzott kezelés, például a monoklonális antitest terápia, ami egyfajta immunterápia. Sok esetben az őssejt átültetés szóba jöhet, és ritkán sugárterápiát is alkalmazható, de csak abban az esetben, ha a betegség a testnek mindössze egy-két területére terjed ki.

Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően, a kezelési módszerekben is jelentős előrelépés történt, amit jól jelez, hogy az 5-éves túlélés aránya az 1960-as években csak mindössze 20% körüli volt, ami mára 80-90%-ra növekedett. Természetesen ehhez a megfelelő terápiák elérhetősége is szükséges.

MÉDIAPÁLYÁZAT A VILÁGNAPRA

emleklap

A Magyar Onkohematológiai Betegekért Alapítvány (MOHA) és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) Egészségügyi és Szociálpolitikai Szakosztálya 700 000 forint összdíjazású médiapályázatot hirdetett a rosszindulatú nyirokrendszeri megbetegedésekkel, a limfómákkal kapcsolatosan. A díjakat a világnap alkalmából szervezett orvos-beteg találkozón adták át.

A pályázat célja az volt, hogy 2017. április 5. és augusztus 31. között olyan anyagok jelenjenek meg a hazai médiumokban, amelyek felhívják a társadalom figyelmét a rosszindulatú vérképző- és nyirokrendszeri megbetegedésekre. Szempont volt, hogy hiteles tájékoztatást nyújtsanak, bemutassák be a korszerű kezelési lehetőségeket, a hazai betegek hozzáférési esélyeit a terápiákhoz, helyezzék fókuszba a természettudományos gondolkodást, erősítsék a bizonyítékokon alapuló orvoslás iránti bizalmat, mutassák be az érintett területen működő betegszervezeteket, segítő csoportokat, nyújtsanak bátorítást a betegeknek és mutassanak be sikeres megküzdési stratégiákat.

A zsűri tagjai voltak: Prof. Dr. Illés Árpád, a Debreceni Egyetem, ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Intézet tanszékvezetője, Magyar Ágnes, a MOHA kuratóriumi tagja, Prof. Dr. Masszi Tamás, a Semmelweis Egyetem, ÁOK, III. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója, Nógrádi Tóth Erzsébet, a MÚOSZ Egészségügyi és Szociálpolitikai Szakosztályának elnöke és Dr. Vámosi Anna, a MOHA kuratóriumi tagja.

A zsűri az első díjat és az ezzel járó 300 000 forint nyereményt a „Gyógyult utakon” című film készítőinek, Schéda Szilvia szerkesztő-rendezőnek, Zsiday Ádám operatőrnek és Hódi Dániel vágónak ítélte. A második helyezést és az ezzel járó 200 000 forint nyereményt Ganzler Orsolya kapta, akinek „A diagnózis: nyirokrák” című cikke a Szeretlekmagyarország. hu oldalon jelent meg.

A harmadik helyezést és a 100 000 forintos díjat a Webbeteg.hu weboldal kapta „A limfóma terápia nem csak testi mellékhatásokat okoz, a lélekre is rányomja bélyegét” című cikkért, melynek szerzői Dr. Ujj Zsófia és Dr. Dinya Zoltán voltak. Különdíjban részesült Dr. Kiss Richárd az „Úton a krónikus limfoid leukémia legyőzéséhez” című cikkért, mely a Daganatok.hu weboldalon jelent meg.

Az első, második és harmadik díjat a Janssen-Cilag Kft. ajánlotta fel 600 000 forint összértékben, a 100 000 forintos különdíjat a Roche (Magyarország) Kft. támogatásából ajánlottuk fel. A támogatók a médiapályázat elbírálásában semmilyen formában nem vettek részt.
A pályázati anyagok elérhetőek lesznek a MOHA hamarosan megújuló honlapján.

A MOHA és a MÚOSZ nevében köszönjük minden kedves pályázónak, hogy pályázati anyagával segítette a hiteles tájékoztatást, a díjazottaknak pedig szeretettel gratulálunk!