Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Tisztelt Olvasónk!

A rovatban megjelenő cikkekkel, elemzésekkel az a célunk, hogy fórumot adjunk azoknak a kezdeményezéseknek, javaslatoknak, véleményeknek, amelyekkel javítható a lakosság egészségi állapota, a betegellátás színvonala, és az egészségügyben dolgozók megbecsültsége. Szeretnénk lehetőséget nyújtani az érdeklődőknek a párbeszédre az ágazatot érintő változtatások előtt. Várjuk olvasóink cikkeit, hozzászólásait is a nogradi.erzsebet@medicinaforum.hu  e-mail címre.

Medicina Fórum

Nógrádi Tóth Erzsébet

kep002

Az egynapos ellátások bővítése nem anyagi, hanem betegbiztonsági kérdés, hiszen minél rövidebb ideig tartózkodik valaki a fekvőbeteg intézményekben, annál kisebb a fertőzésveszély kockázata. Ónodi- Szűcs Zoltán államtitkár további érve az ilyen módon történő ellátás mellett az is, hogy akiket alapos orvosi előkészítés után így látnak el, hamarabb visszakerülnek az otthonukba. Szívesen választják ezt az ellátási módot a betegek is, mert korábban visszamehetnek a munkahelyükre, ami végül is a gazdaság számára is előnyös. „Sőt, az orvosok is szívesen látják el így a betegeiket, mert előre megtervezhetik a pácienssel a beavatkozás idejét”- mondta.
Elmondta azt is, hogy 2010-hez képest megduplázódott az egynapos ellátások száma, de még elmaradunk a nyugat-európai trendektől annak ellenére, ahhoz, hogy az egynapos ellátási esetszámot növeljék, szükség van a fejlesztésekre.
Mészáros János egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, a rendelkezésre álló forrásból 18 intézmény 20 helyszínen alakít ki teljesen önálló, egynapos sebészeti ellátási részleget. A pályázati pénzekből az infrastruktúrafejlesztést- a korszerű gépek-, illetve műszerek beszerzését lehet megoldani. Azok az orvosok vehetnek részt ebben az ellátási formában, akiknek legalább 5 éves gyakorlatuk van – tette hozzá a helyettes államtitkár. Mint mondta, az egynapos ellátási forma nem zavarhatja a nagyobb műtétek végzését és a sürgősségi ellátást. Megtudtuk, hogy amíg 2010-ben 135 ezer ilyen beavatkozást végeztek, ez 2016-ra meghaladta a 250 ezret. Becslések szerint 350-360 ezer ilyen módon végezhető műtéttel lehetne számolni, ha teljesen kiépül majd a rendszer. Utalt arra, hogy idén januártól 10 százalékkal emelkedett az egynapos ellátás finanszírozása, ami vélhetően érdekeltté teszi az intézmények menedzsmentjét, hogy bővítsék ezt a gyógyítási formát. Egyébként ma 283 olyan beavatkozást tartanak nyilván, amelyet egynapos formában lehetne elvégezni. Ezek között például sérv-, epe-, visszér- vagy szürkehályogműtétet, egyes nőgyógyászati beavatkozásokat, vagy bizonyos kézsebészeti műtéteket.
Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója elmondta, hogy a rendelkezésre álló összegből 12 ezer modern eszköz beszerzésére kerül sor, köztük például a laparoszkópos, az endoszkópos beavatkozásokhoz szükséges eszközökre.
Gamal Eldin Mohamed, a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság elnöke utalt rá, hogy az egynapos sebészeti ellátást már a század első éveiben is alkalmazták, nálunk egy 1993-as népjóléti miniszteri rendelet szabályozta azt. Hozzátette azt is, az egynapos sebészet nem beavatkozást, hanem ellátási formát, módszert jelent, és tapasztalatok szerint az esetek 90 százalékát el lehetne végezni ebben az ellátási formában is.
Megjegyzésünkre, hogy a betegbiztonsághoz az alapos előkészítés és kitűnő ellátás mellett hozzátartozik az otthoni ellátás is, azt mondta: nem csupán az intézményben van csekklista, ami alapján dönt a sebész és az aneszteziológus, hogy ki alkalmas erre az ellátási módszerre, hanem megvan a hazabocsátás csekklistája is. S ha netán valami szövődmény következne be a betegnél, úgy három telefonos elérhetőséggel ellátott zárójelentést kap, és bármikor, azonnal eljuttatják őt az adott fekvőbeteg intézménybe.
Azért tartották a Szent Rókus Kórházban a sajtótájékoztatót, mert, mint azt Göböl Zsolt főigazgató mondta: amikor megszűnt náluk az aktív betegellátás, a krónikus ellátások mellett próbálkoztak további feladatokkal. Így mára a 219 éves intézményben évi 40 ezer, hét szakmás, egynapos ellátást végeznek.

Medicina Fórum

Munkatársunktól

Nógrádi Tóth Erzsébet, a Medicina Fórum projektigazgatója megnyitja a konferenciát

A betegbiztonsággal kapcsolatos feladatokban az Egészségügyért Felelős Államtitkárságnak elsősorban koordináló és az irányelvek végrehajtását ellenőrző szerepe van, amely a szakmai iránymutatásban, a betegbiztonságért felelős testületek kompetenciájának meghatározásában, a protokollok összehangolásában és ellenőrzésében, a betegbiztonság szempontjából különösen nagy kockázati tényezőt jelentő faktorokkal kapcsolatos ellátás szervezési feladatainak folyamatos monitorozásában és ellenőrzésében valósul meg – mondta Mészáros János, az EMMI Egészségügyért Felelős helyettes államtitkára.

Kitért az egyes betegellátási szintekre, elmondta, hogy az alapellátás fejlesztésének I. ütemében 10 milliárd forint összegű forrást kapott ez a terület, ami beépült a háziorvosi finanszírozásba. A II. ütemben 14,1 milliárd forintot osztottak föl. A többletforrásból a

főállású iskolaorvosi ellátás, a védőnői és a fogászati ellátás is részesült.

Dr. Mészáros János elmondta, hogy a betegbiztonsággal kapcsolatos feladatokban az államtitkárságnak elsősorban koordináló és az irányelvek végrehajtását ellenőrző szerepe van

A több száz betöltetlen háziorvosi praxisos orvos ellátottságát a praxisvásárlási és letelepedési támogatással kívánják segíteni. A rendelkezésre álló keretösszeg az idén 500 millió forinttal nőtt. 2017-től a célelőirányzat 1 250 millió forint. A letelepedési pályázaton 2017-től a fogorvosok is részt vehetnek.

Bővült a kórházak működésére szánt költségvetés, tavaly a teljesítményfinanszírozásba 66,3 milliárd forint többlet került. Így a fekvőbeteg-szakellátás alapdíja 30 ezer forinttal, 180 ezerre emelkedett, míg a járóbeteg ellátásban az úgynevezett pont forint értéke 1,50 forintról, 1, 80-ra nőtt. Az alapdíj emelés mellett sor került az aktív fekvőbeteg-szakellátás elszámolásában alkalmazott kódok revíziójára is.

A helyettes államtitkár beszélt az idei, új szakellátások, technológiák befogadásáról is, köztük az endoszkópos ultrahang és az intervenciós eljárásokkal összefüggően az új eljárások közfinanszírozásba kerüléséről, a nyombél és a vastagbél organikus szűkületeinek öntáguló fémszenttel történő tágítására irányuló beavatkozások finanszírozásáról. Megtörtént a csípő- és térdízületi protézisekkel kapcsolatos beavatkozás- és eszköz kódok felülvizsgálata és lehetőség nyílt a Cetuximab és FOLFOX-4 hatóanyagok kombinációban történő alkalmazására a metasztatikus colorectális carcinoma kezelése érdekében. Elérhetővé váltak a cobas mutáció-tesztek (diagnosztikus vizsgálatok daganatos megbetegedések esetén), Crohn-betegség esetén a kapszulás endoszkópia, illetve a Frozen Elephant Trunk (FET) eljárás (súlyos aorta aneurizmák és/vagy disszekciók egy ülésben történő műtéti kezelése) alkalmazása.

 Prof. Dr. Harsányi László szerint alapcél a beteg tisztelete, a beavatkozás hasznossága

Harsányi László professzor, a Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikájának igazgatója előadásában úgy fogalmazott, hogy az egészségügyi innováció alkalmazása „veszélyes üzem”a sebészetben is. Ezért csak szisztematikus elemzés alapján szabad bevezetni az új eljárásokat. E területen, ellentétben a gyógyszerek bevezetéséhez szükséges több lépcsős fázisvizsgálatokkal, az egyes beteg „szenvedi el az innovációt”. A sebészetben a gyakorlatból szerzik az orvosok az evidenciákat. „Alapcél a beteg személyének tisztelete, a beavatkozás hasznossága, az igazságosság, de elkerülhetetlen a kockázat-haszonelemzés, és fontos az, hogy a beteg tájékozott legyen a beavatkozásról. Kitért arra is a professzor, hogy a sebészetben is vannak „generikumok”, ám azok nem egyenértékűek az innovatív eszközzel, igaz, hogy olcsóbbak, de mindig mérlegelni kell, hogy csupán e miatt érdemes-e alkalmazni azokat.

Dr. Nagy Kamilla szerint elengedhetetlen a fertőtlenítéssel kapcsolatos képzés

Nagy Kamilla, a Szegedi Tudományegyetem higiénikus főorvosa a kórházi fertőzésekkel kapcsolatban leszögezte: a prevenció e területen létfontosságú, hiszen a kórházba kerülők immunrendszere általában gyenge, a terápiák ezt tovább ronthatják, így könnyebben kaphatnak fertőzéseket. „Az infekciókontrolt 100 százalékban be kell tartani és el kell érni az orvosok attitűd változását” – mondta. Ám ehhez az is szükséges, hogy olyan fertőtlenítőszereket használhassanak, amelyet szívesen alkalmaznak. Elengedhetetlen, hogy fertőtlenítéssel foglalkozó képzés kerüljön be az OKJ-képzésbe, és legyen folyamatos tréning is a fertőzések elkerülésének lehetőségeiről. „Betegbiztonság nincs dolgozói biztonság nélkül”- jelentette ki, ezért szükséges a megfelelő védőruhák használata is és nem megengedhető az otthonról a kórházba vitt ruhák alkalmazása.

Prof. Dr. Daróczy Judit bevezetné a sebkezelést az OKJ-s képzésbe, kevés a hozzáértő szakember

Daróczy Judit bőrgyógyász professzor asszony szerint a sebkezelés hazánkban nem megfelelően megoldott, annak multidiszciplinárisnak kellene lennie. A kérdés felvetései azért is fontos, mert statisztikák szerint a krónikus sebek a lakosság 3-5 százalékát érintik. A szakszerűtlen ellátás miatt sok a szövődmény, hazánkban körülbelül 9000 a nem trauma miatt végrehajtott amputáció (2014), Európában nálunk a legmagasabb. A szakszerűtlen ellátás költsége, akár több (száz) milliárd is lehet. „Nincs elegendő ehhez értő orvos és ápoló, kevesen vannak az alapellátásban.” Kifogásolta azt is, hogy ma hazánkban nincs sebkezelő oktatás, pedig például a Nyugat Európában sebkezelő centrumok vannak. A professzor asszony javasolta, hogy az OKJ-s képzésben hozzanak létre sebkezelő tanfolyamokat.

Prof. Dr. Balogh Sándor fontosnak tartja a praxistámogatás forrásainak bővítését

Balogh Sándor, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője az alapellátás helyzetéről fejtette ki véleményét, különféle beteg eseteket mutatott be. Beszélt a háziorvosok alapvető feladatiról. Mint mondta, a háziorvosi ellátás elsődleges, személyes és folyamatos ellátást kell, hogy nyújtson az emberek egészségi állapotának megőrzése, a betegségek megelőzése és a gyógyítás céljából. A különféle krónikus betegségekkel küszködőkkel való törődés folyamatos ellátást igényel. Fontosnak tartja a még betöltetlen praxisok számának további csökkentését, amelyhez hozzájárulhat a praxistámogatás.

Dr. Fodor András a sztómával élők és a környezetük tájékoztatását szorgalmazta

 Dr. Fodor András egészségügyi közgazdász a sztómaterápia fontosságára hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy Magyarországon a kolorektális daganatok száma kiemelkedően magas, a hazai rosszindulatú daganatok által okozott halálokok között ez a 2. helyen áll, és nemzetközi összehasonlításban is dobogós helyen vagyunk a 100 000 lakosra vetített esetszámmal. A mintegy 9000 új beteg közülük több mint 2500-3000 betegnél ideiglenes vagy végleges sztóma kialakítására van szükség, amihez hozzáadódik további közel 900, más okból kialakított sztóma (urológia nőgyógyászati daganatok, gyulladásos bélbetegségek, veleszületett rendellenességek, sérülések okán végzett beavatkozások). Ő a sztómával és a környezetük élők tájékoztatását tartja elődlegesnek, hiszen ők hasznos tagjai a társadalomnak, a családnak.

Dr. Velkey György szerint felértékelődött a minőség, a biztonság iránti igény

Dr.Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnök-helyettese az egészségügyi rendszer fontos alapértékeiről beszélt. Ezek között sorolta föl a hatásosság, az eredményesség, a méltányosság és igazságosság elvét. „Felértékelődött a minőség, a biztonság és a szolgáltatási színvonal iránti igény” mondta az elnök-helyettes. A betegek biztonságérzését szerinte befolyásolja a betegség gyógyíthatóságának bizonytalansága, az ellátáshoz való hozzáférés az alapellátásban és a kórházi ellátásban, valamint a szolgáltatási színvonal. Ez utóbbiba beleértendők az emberi kapcsolatok, az ápolás, a kommunikáció és az egészségértés. Ám kritikus az emberi erőforrás helyzet, jelentős az orvos- és ápolóhiány, ami miatt számolni kell az egészségügyi dolgozók körében a kiégéssel.

A szolgáltatási színvonal javítása érdekében járható utak között említette, hogy az elektív beavatkozásokat csak előjegyzési időpontban végezzék, amiben segíthet a finanszírozási motiváció. Kulturált infrastruktúrára van szükség és érvényesíteni kell a hotelszolgáltatási alapelveket az AEEK szakemberek bevonásával. „Szükséges, hogy az orvos- és nővérkar hátrébb húzódjon a nem szakmai feladatokból” – mondta Velkey György, aki fontosnak tartja a kórházlelkészi és önkéntes segítő programokat, valamint a betegszervezetek megerősítését is.

Dr. Purebl György egy egészségkommunikációs centrumot hozna létre, amely segítené a betegségértést

Dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója kérdésekkel fordult a konferencia résztvevőihez. Ezek közül néhány: A betegek (és hozzátartozóik) teljesen adekvátan ítélik meg a helyzetüket? Az orvosi információt a betegek (és hozzátartozóik) maximálisan megértik? A betegek (és hozzátartozóik) minden szempontból egyetértenek az orvos által vázolt betegségmodellel? A betegek/hozzátartozók a különböző terápiás és életmódváltozások prioritását egyenlően ítélik meg az orvossal? A hozzánk forduló krónikus betegeknek általában nincsenek pszichés problémái? A szakember szerint bőven van javítani való a betegek tájékoztatásában, ha csak ezekre a kérdésekre megpróbálunk válaszolni. A betegség értés fontos eszköze lehetne egy egészségkommunikációs centrum létrehozása, javasolta.

Dr. Feller Antal szerint növelni kellene a gyógyászati segédeszközök patikai forgalmazását

Dr. Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója szerint az új, és a közbiztosító által támogatott készítmények befogadása lassú folyamat, és mint mondta, jellemzően nem a gyógyszertári csatornában jelennek meg az új terápiák. Így a kórházi forgalom aránya a teljes forgalomból folyamatosan növekszik. Beszélt arról is, hogy a gyógyhatású készítmények forgalmazásába új szereplők is bekapcsolódnak, például a Penny élelmiszer kereskedelmi hálózat. Pedig a gyógyítással kapcsolatos eszközök, termékek legjobb helye a patikákban lenne. Ahhoz, hogy a gyógyászati segédeszközök gyógyszertári forgalmazásának aránya növekedjen, a gyártónak, a nagykereskedőnek, a gyógyszertárnak is lépnie kell. Hiszen a segédeszközök a legelesettebb betegkört segítik, de segíthetik a gyógyszertárak gazdaságos működését is.

Rásky László szükségesnek tartja a közbeszerzési eljárások szabályainak korrigálását

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az orvostechnikai eszközök közbeszerzéséről tartott előadást, szerinte a szabályozás hiányos. Pedig az egészségügy speciális terület, amely több szempontból is speciális jogi megoldásokat kíván. A szakmai szempontoknak elsődlegesek kell lenni, hiszen az itt használt eszközök felhasználása az életmentést, a gyógyítást szolgálja.  Szükségesnek tartja a befogadott/evidencia szintű technológia alkalmazásának optimalizálását, a bizonyítottan hatékony eszközök kiválasztását, a kompatibilitást az ellátórendszerre, a termékkör „kihordási” idejének vizsgálatát, a megfelelő logisztikai feltételeket, a betegek együttműködését.

Hornyák László szerint az egészségipar is hozzájárul a biztonságos betegellátáshoz

A konferencián Hornyák László, a HARTMANN-RICO Kft. ügyvezető igazgatója előadásában visszatekintett a 200 éves anyagvállalat munkájára, és a hazai „leányvállalat” 20 évére. Úgy fogalmazott, hogy hazánkban, de világszerte is jellemző az egészségügyi ágazatra a stagnáló vagy csökkenő költségvetési forrás, a növekvő árnyomás, a private pay szektor szerepének erősödése. Egyre jelentősebb az orvos és ápolóhiány, amivel párhuzamos növekszik az ápolásra szorulók száma. Így az egy betegre jutó ápolási idő folyamatosan csökken, ami miatt a szakemberek folyamatos stresszben dolgoznak. Beszélt az egészségipar szerepéről az egészségügyi dolgozók és a betegszervezetek körében. A cégek számos oktatást, képzést szerveznek, és igyekeznek hozzájárulni a betegbiztonsághoz.

Dr. Oberfrank Ferenc, a MOTESZ megválasztott elnöke foglalta össze a konferencia főbb megállapításait

 

A konferencián készült fotók Galéria rovatunkban találhatók.

 

 

 

 

Medicina Fórum

Média Centrum

A Richter Gedeon Nyrt. kizárólagos licenc- és értékesítési szerződést kötött az Egyesült Államokban bejegyzett Prima-Temp Inc.vállalattal. Ezzel az USA és Kanada kivételével a világ valamennyi piacára kizárólagos értékesítési jogot szerez a PriyaRing innovatív orvostechnikai eszközre. A megállapodást kiegészíti egy tulajdonszerzési szerződés is, melynek következtében a Richter a Prima-Temp-ben kisebbségi részesedéshez jut.

rchtrt

A megállapodás értelmében, a szerződés aláírásakor a Richter mérföldkő kifizetést teljesít. Emellett, a termék bevezetését követően, a Prima-Temp további, forgalomhoz kötött mérföldkő kifizetésekre és royalty bevételekre is jogosulttá válik. “Nagyon örülünk, hogy a nőgyógyászati területen a világ egyik vezető gyártója a partnerünk lett” – mondta Dr. Lauren Costantini, a Prima-Temp vezérigazgatója. “A Richter elkötelezett, hogy kiaknázza a nőgyógyászati értékesítési hálózatában rejlő lehetőségeket, és az általunk fejlesztett innovatív technológia bevezetésével olyan új területre is belépjen, mint a digitális egészségügyi tér. Ez az ígéretes stratégiai lépés ugyanakkor lehetővé teszi számunkra is, hogy eljutassuk a Priya eszközt, első innovatív termékünket, minél több olyan hölgynek, akiknek erre szükségük van.”
„Ez a megállapodás tovább erősíti a Richter női fertilitás területén betöltött szerepét, mivel a PriyaRing, egy olyan XXI. századi technológiát képviselő hőmérő eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a nők kontrollt gyakoroljanak fogamzó képességük felett. Nagy érdeklődéssel tekintek a Prima-Temp-el való együttműködés elé és bízom benne, hogy további, innovatív termékek kerülnek majd ki a nőgyógyászati termékek piacára” – nyilatkozta Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója.
A PriyaRing egy, a peteérést előre jelző hüvelygyűrű. A gyűrű hat percenként méri a női test belső hőmérsékletét és az adatot rádióhullámos kapcsolaton keresztül, két óránként továbbítja egy okos eszközre. Innen az adat egy felhőalapú applikációba töltődik, ahol tárolódik és egy a Prima-Temp által fejlesztett algoritmus alapján elemzésre kerül. A gyűrű a hőmérsékletmérő szenzor mellett nem tartalmaz hatóanyagot. Az eszköz érzékeli az ovuláció előtt bekövetkező kismértékű hőmérsékletváltozást, és üzenetet küld az okos eszközre. Mindez lehetővé teszi az egyszerű kezelhetőséget, a folyamatos adatfeldolgozást és elősegíti a fogamzás bekövetkeztét.

Medicina Fórum

Média Centrum

Egyetemek közötti kutatási-szakmai együttműködésről írt alá keretmegállapodást Irán és Magyarország a két ország közötti oktatási kapcsolatok erősítése érdekében.
A közös munkát magyar részről a Szegedi Tudományegyetem, iráni részről pedig a jazdi egyetem koordinálja majd.

irniegyt

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) oktatásért felelős államtitkára iráni látogatása után az MTI-nek elmondta, a kormány szeretné a magyar felsőoktatási rendszert minél nemzetközibbé tenni egyre több külföldi hallgató fogadásával. Ez a törekvés jó úton halad, ugyanis 2014-ben még csak 6 százalék volt a külföldi diákok aránya, addig jelenleg már 11 százalék.
Iránból több mint kétezer hallgató tanul Magyarországon, többségük az orvosi, fogorvosi karokra jár költségtérítéses formában.

Számuk növelése érdekében korábban arról állapodott meg a két ország, hogy 100-100 államilag támogatott helyet ajánlanak fel egymásnak - közölte az államtitkár. A korábbi szerződés bővítéseként kötötték meg most a kutatási-szakmai keretmegállapodást, amely szerint várhatóan a mesterséges intelligencia, a lézerfizika, az orvostudomány, a közlekedés és a vízfelhasználás terén működnek majd együtt. A közös munkát magyar részről a Szegedi Tudományegyetem, iráni részről pedig a jazdi egyetem koordinálja majd - ismertette Palkovics László.

A Szegedi Tudományegyetemen a 2015/2016-os tanévben 92, a 2016/2017-es tanévben már közel 160 iráni hallgató tanult. Az együttműködésnek köszönhetően a jövőben várhatóan tovább növekszik az Iránból érkező hallgatók száma. (Forrás: SZTE)