Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Tisztelt Olvasónk!

A rovatban megjelenő cikkekkel, elemzésekkel az a célunk, hogy fórumot adjunk azoknak a kezdeményezéseknek, javaslatoknak, véleményeknek, amelyekkel javítható a lakosság egészségi állapota, a betegellátás színvonala, és az egészségügyben dolgozók megbecsültsége. Szeretnénk lehetőséget nyújtani az érdeklődőknek a párbeszédre az ágazatot érintő változtatások előtt. Várjuk olvasóink cikkeit, hozzászólásait is a nogradi.erzsebet@medicinaforum.hu  e-mail címre.


Medicina Fórum
Munkatársunktól

Megalakulásának negyedszázados évfordulóját tudományos szimpóziummal ünnepelte meg az Izotóp Intézet Kft., amelyen neves egészségügyi szakemberek tartottak előadásokat a labordiagnosztika múlt évtizedekben történt és jelen béli jelentőségéről.

kovacs1a

Kovács L. Gábor, a Pécsi Tudományegyetem tanára, az MTA tagja óriási jelentőségűnek tartja a diagnosztikai vizsgálatokat, úgy fogalmazott, hogy mára az orvosi döntések 70-80 százalékát ezekre alapozzák. Az 1890-es években elindult laboratóriumi vizsgálatok során még nagyobb mennyiségű vérből próbáltak következtetni az orvosok a páciensek betegségeire, akkortájt a titrimetria volt a jellemző. Ezt követte a fotometria, a nephelometria, a kromatográfia, a fluorimetria, majd az atomabszorpció, és napjainkban a tömegspektrometria. A 2000-es évek óta a személyes kontroll igénye határozza meg a diagnosztikát, és jelentősen változott a laboratóriumi mérések érzékenysége. Ma már a módszerek képesek néhány ng/l mennyiségű anyagot is felismerni. Ez százszor nehezebb feladat, mintha egyetlen embert kellene azonosítani a világ teljes népességében.
Nagy jelentőségű volt a fejlődésben a magyar származású Hevesi György, aki a radioaktív izotóp nyomjelzés módszerének feltalálásáért 1943-ban kémiai Nobel-díjat kapott. A tudós jelentős mértékben járult hozzá az izotópok fogalmának tisztázásához, úttörője volt az izotópok alkalmazásának a biológiai, metallurgiai és botanikai kutatásban.
A nukleáris medicina az orvostudomány dinamikusan fejlődő ága, az elmúlt évtizedekben a radioaktív izotópokkal végzett orvosi tevékenység önálló klinikai szakterületté vált. Kovács L. Gábor akadémikus a múltat elemezve a jövő elvárásait is megfogalmazta, szerinte a diagnosztikának ki kell szolgálnia a betegközpontú orvoslást, hozzá kell járulnia a klinikai gyógyítás hatékonyságának javításához, a költséghatékony gyógyításhoz, a személyre szabott kezelésekhez. Egy jól működő egyetemi laboratóriumban sokféle szakemberre van szükség, tömérdek információt kell befogadniuk és feldolgozniuk, ezért a multiplex rendszerek alkalmazása egyre nagyobb kívánalom.
Az Izotóp Intézet Kft. története nem választható el a létét meghatározó alapoktól – jelentette ki Lakatos Mihály ügyvezető igazgató.

laka1

A radioizotópokkal történő jelzések alkalmazása az élő szervezetben jelentős mértékben járul hozzá a kóros elváltozások észleléséhez. Jelenleg 70 százalékban diagnosztizálásra, 30 százalékban terápiára alkalmazzák ezeket a készítményeket, ám Lakatos Mihály szerint ez az arány tíz éven belül megfordul úgy, hogy közben nő ezen anyagok felhasználásának a mennyisége. Az évi 7 százalékos növekedést produkáló Izotóp Intézet tavalyi árbevétele 4 milliárd forint volt, a világ nyolcvan országába szállítják termékeiket, szolgáltatásaikat. Kérdésünkre, mire a legbüszkébb az elmúlt negyedszázadból, az ügyvezető úgy válaszolt: egyrészt arra, hogy sikerült a kutatóintézetből egy termelést is végző vállalkozássá válniuk és a legszigorúbb nemzetközi sztenderdeknek megfelelő minőségi szolgáltatásokat és gyógyszereket készíteniük, biztonságosan. Másrészt arra, hogy saját erőből, 430 millió forintos beruházással fölépítették azt a gyártó bázist, amelyet ez év áprilisában adtak át, és a légtechnikai berendezést kivéve a teljes műszaki megoldást a cég készítette.
Az intézet fontosnak tartotta, hogy a termelő tevékenység mellett jelentős erőfeszítéseket tegyen az alap és a fejlesztő kutatásokra is. „A kutatás és annak gyakorlatba ültetése rendkívül fontos a fejlődés szempontjából”- mondta Lakatos Mihály.
A hetvenes években megindult az orvosi nukleáris műszergyártás is. Hazánkban is elkezdődött a CT-k, MR berendezések, a PET készülékek telepítése. Amíg 2000 mindössze egy PET/CT működött az országban, ma nyolc, ám a számuk várhatóan tovább nő.


Medicina Fórum
Munkatársunktól

bofye

Három pontban foglalta össze az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) a magyar egészségügy gyógyszerügyet érintő legsürgetőbb teendőit. Az AIPM üdvözli, hogy az elmúlt kormányzati ciklusban az egészségügy több területén is bővültek a pénzügyi források, és bíznak a trend fennmaradásában – áll a lapunkhoz eljuttatott közleményükben. Ugyanakkor felhívják a figyelmet a gyógyszeriparral kapcsolatos, a magyar gazdaság fejlődése szempontjából is kiemelten fontos aktuális kérdésekre, valamint megfontolt és előremutató egészségpolitikai munkát kérnek az új Kormány és Országgyűlés tagjaitól. A szakmai szervezet a Kormány megalakulását követően haladéktalan tárgyalásokat kezdeményez a szektorral kapcsolatos legfontosabb feladatok végrehajtása érdekében.

A 26 kutatás- és fejlesztésorientált gyógyszeripari vállalatot tömörítő Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) üdvözli, hogy az elmúlt kormányzati ciklusban az egészségügy több területén is bővültek a pénzügyi források, és bíznak a trend fennmaradásában. Felhívják ugyanakkor a figyelmet a gyógyszerügyekkel kapcsolatos jelenleg még megoldásra váró kérdésekre is. Ezek rendezése azért is sürgető, mert a magyar betegek egy elismerten jó gazdasági helyzetben lévő ország polgáraiként megérdemlik, hogy a környező és hasonló fejlettségű országok betegeihez hasonlóan férjenek hozzá a legújabb gyógyszeres terápiákhoz. Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója elmondta, hogy csak egy egészséges nemzet tud megfelelni napjaink demográfiai kihívásainak, amit az innovatív gyógyszeripar maximális partnerséggel támogatni kíván. Az Egyesület három pontban fogalmazta meg javaslatait a magyar egészségügy gyógyszerügyet érintő akut szükségleteinek kezelésével kapcsolatosan.
Elsőként javasolják, hogy az elmúlt tíz évben reálértéken csökkenő magyar gyógyszerkasszát a Kormány mihamarabb pótolja vissza, és az érje el a visegrádi országok nettó gyógyszerkiadásának reálértéken számolt átlagát. Második javaslatként a gyors, rugalmas és kiszámítható gyógyszerár-támogatási rendszer kialakítását szorgalmazza az AIPM, ami magában foglalja a régóta húzódó, már eldöntött befogadások kihirdetését éppúgy, mint a jelenleg meglévő adminisztratív és technikai akadályok lebontását, valamint az új, innovatív gyógyszerek és terápiák transzparens, kiszámítható és rendszeres befogadását. Ennek érdekében a magyar emberek életkilátásainak növelését, valamint az egészséges társadalom fenntartását szolgálná, ha a visegrádi országok átlagára emelt gyógyszerkassza minden évben a GDP bővülésének arányában növekedne, továbbá a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő az így megemelt költségvetést új terápiák befogadására fordítaná. Harmadik javaslatként annak érdekében, hogy a gyógyszeripar magyar gazdaságban betöltött valós szerepének megfelelően járulhasson hozzá a nemzetgazdaság bővüléséhez, az AIPM szükségesnek tartja az ágazatot sújtó különadók csökkentését. A gyógyszeripari szereplők az elmúlt két ciklus során közel 500 milliárd forintot fizettek be ágazati különadóként a magyar költségvetésbe, azonban a sikeres válságkezelés eredményeként mára indokolttá vált az extra terhek csökkentése. Ennek kapcsán fontos lenne továbbá, ha Magyarország klinikai kutatásokban betöltött európai vezető szerepét megvédendő konkrét intézkedések történnének, melyek további halogatása már veszélybe sodorhatja hazánk ezen a területen megszerzett előkelő helyét.
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete felhívja a figyelmet arra, hogy az előremutató egészségügyi szakpolitikai döntések középpontba állítása, benne a magyar gyógyszerügyi kérdésekkel kapcsolatos adósságok felelős rendezése a magyar egészségügy és gazdaság összes szereplőjének, a kormányzatnak és a lakosságnak is közös érdeke. Az innovatív gyógyszergyártók kérik az új Kormány és a most mandátumot szerzett országgyűlési képviselők együttműködését, megfontolt és előremutató egészségpolitikai munkáját. Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója hozzátette: a demográfiai alapú kormányzás elképzelhetetlen erős egészségügy nélkül, melynek értelmében a szakmai szervezet a kormány megalakulását követően kezdeményezni fogja, hogy e cél elérését támogatandó a szektorral kapcsolatos legfontosabb feladatok végrehajtása érdekében mihamarabbi tárgyalások és konkrét intézkedések kezdődjenek.

Medicina Fórum
Munkatársunktól/Semmelweis Médiasarok

erzii1

Erős allergiaszezon nehezíti a pollenérzékenyek mindennapjait, ez számottevően ronthatja az allergiás asztmás betegek állapotát is. A kevés csapadék és az erős szél még kedvezőtlenebbé teszi a helyzetet, ezért is fontos, hogy az érintettek mindenképpen folytassák a gyógyszeres terápiájukat – mondta Dr. Tamási Lilla a közelgő Asztma Világnap kapcsán. A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának egyetemi tanára hozzátette, idehaza mintegy 300 ezer asztmás beteg él, 60 százalékuk allergiás valamely pollenre vagy a poratkára. Habár egész évben be kellene tartaniuk a kezelést, mégis sokan télen, a tünetmentes időszakban kihagyják a gyógyszereiket.
A megelőző és fenntartó kezelésre ugyan egész évben szükségük van az asztmás betegeknek, a gyógyszerfelírási adatok azt mutatják, hogy sokan csak akkor szedik a gyógyszereiket, amikor súlyosabbá válnak a tüneteik – emeli ki Dr. Tamási Lilla. Az egyetemi tanár szerint a 300 ezer hazai asztmás beteg mintegy 60 százaléka allergiás is, nekik különösen fontos, hogy ha télen, a tünetek megszűnése miatt abbahagyták a gyógyszerszedést, most, hogy a mogyorófélék, fűfélék pollenjei megjelentek a levegőben, minél előbb kezdjék el újra a terápiát. Hozzátette, a száraz, szeles, hirtelen jött meleg idő miatt ráadásul kiugróan magas a pollenterhelés, amely egészen októberig, a hideg, esős idő beálltáig eltarthat.
A légszennyezés tovább ront a helyzeten, a pollenszemcsék ugyanis rátapadnak a koromszemcsékre, és így sokkal nagyobb felületen bántják az alsó légutakat. A kialakuló alsó légúti gyulladás, hörgőszűkület és hörgőgörcs akár fulladáshoz is vezethet. Ez először csak terhelésre (pl. sportoláskor) jelentkezik. Olyan, mintha meg lenne fázva a beteg, már hajnalban köhög, és ez többször ismétlődhet a nap folyamán. Asztmás roham esetén azonnali orvosi segítségre van szükség, mert ritkán ugyan, de halálhoz is vezethet. Dr. Tamási Lilla hozzátette, ma már vannak olyan gyógyszerek, amelyek rendszeres használatával az esetek 95 százalékában meg lehet előzni az asztmás roham kialakulását.
Az egyetemi tanár szerint fontos, hogy ne hagyjuk abba a mozgást. Ha csökken a terhelhetőségünk, és úgy érezzük, mintha ülnének a mellkasunkon, forduljunk tüdőgyógyászhoz, aki a rendszeres fenntartó kezelésből erősebbet ad majd. Az érintettek többsége sajnos inkább abbahagyja a mozgást, ahelyett, hogy több gyógyszert szedne. Pedig ma már olyan inhalációs kezelések vannak, amelyek kis gyógyszermennyiséggel is nagyon hatékony eredményt tudnak elérni. Dr. Tamási Lilla azt mondta, hogy egészségünk megőrzése szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy asztma esetén is ugyanannyit mozogjunk, mint ami a korosztályunkra egyébként jellemző.
Dr. Tamási Lilla elmondta, hogy az asztmások 27 százaléka cigarettázik idehaza, pedig mind az aktív, mind a passzív dohányzás jelentősen rontja az érintettek állapotát. Számukra különösen fontos lenne, hogy felhagyjanak káros szenvedélyükkel. A betegeknek azt javasolta, hogy erős pollenszezonban inkább reggel vagy este nyissanak ablakot, mossanak gyakrabban hajat, hiszen a pollenek a hajon is megtapadnak.

Medicina Fórum
Munkatársunktól

korhsz

A Magyar Kórházszövetség a XXX. jubileumi kongresszusát Egerben rendezik meg április 24-27. között, amely „nemcsak a jubileumnak szól, hanem annak a lehetőségnek is, hogy újra összejöjjünk és megvitassuk az elmúlt egy év változásait” – mondta Dr. Svébis Mihály, az MKSZ elnöke.
A Weborvos egyebek mellett azt írja, hogy a kongresszuson hagyományosan a magyar egészségügy szereplőinek legszélesebb körével folyik a diskurzus: kórházvezetőkkel, klinikusokkal, ápolókkal, gazdasági munkatársakkal, egészségpolitikusokkal, hatósági alkalmazottakkal, beszállítókkal, szakújságírókkal, betegszervezeti képviselőkkel.
Az előadásokon többek között szó lesz az ágazatot érintő bértámogatások, béremelések hatásairól, adósságkonszolidációról, a közbeszerzési anomáliákról, szakdolgozói képzésekről, informatikai és technológiai újdonságokról, az EESZT több hónapos tapasztalatairól, de napirendre kerülnek a klinikai gyógyszerészet aktualitásai, valamint a várólista-csökkentés eredményei, illetve a vaklicit következményei. Emellett lesznek jubileumi előadások a Kórházszövetség múltjáról és jelenéről.
A kongresszus zárónapján a hagyományoknak megfelelően szakmapolitikai fórumot rendeznek dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, dr. Ladányi Márta, dr. Mészáros János, dr. Gajdácsi József helyettes államtitkárok, dr. Cserháti Péter miniszteri biztos, dr. Szentes Tamás helyettes államtitkár, dr. Németh László, az ÁEEK főigazgatója, Kiss Zsolt, a NEAK főigazgató helyettese, dr. Farkas Marianna, a NEAK főosztályvezetője, dr. Svébis Mihály, az MKSZ elnöke, dr. Ficzere Andrea és dr. Velkey György, az MKSZ elnökhelyettesei részvételével.
Ezután kerül sor a díjkiosztó gálára, ahol a legjobb előadásokat elismerő Ajkay díj mellett idén először adják át a Kórházszövetség újonnan alapított díjait, amelyekről az alábbiakban számolunk be.
A Scholtz Kornél díj: a névadó dr. Scholtz Kornél a kórházak szövetségének létrehozásában kulcsszemélynek tekinthető. Az MKSZ életműdíját a magyar kórházügy kiemelkedő személyiségének adják, évente egy, az aktív kórházvezetésből visszavonult személy kaphatja az egészségügyi szervezésben, kórházvezetésben és gyakorlati egészségügyi munkában egyaránt kiemelkedő teljesítményért.
Varga Ferenc díj: a névadó, dr. Varga Ferenc a magyar kórházügy kiemelkedő alakja, ikonja volt. Az MKSZ életműdíja a Magyar Kórházszövetség ügyében kiemelkedő munkát végző személyiségnek adható. Évente egy személy, a kórházszövetségi elnöki tisztségétől mandátuma lejártával visszavonuló korábbi elnök a mandátum lejártát követő évben, vagy a kórházszövetség ügyéért kiemelkedő munkát végzett személy kaphatja.
Szent Piroska ápolásszervezési díj: a névadó Szent Piroska (Szent László lánya) Bizáncban ispotályt alapított. Az MKSZ pályázattal elnyerhető kórházi díja a kiemelkedő, újító ápolásszervezői munkát bemutató kórháznak adható. Évente egy kórház kaphatja meg a díjat pályázatának pozitív elbírálása után.
Jósa István kórházszervezési innovációs díj: a névadó Jósa István jelentős vidéki, leginkább Békés és Szabolcs megyei kórházszervező volt. Az MKSZ pályázattal elnyerhető kórházi díja a kiemelkedő innovációt bemutató kórháznak adható. Évente egy kórház kaphatja pályázatának pozitív elbírálása után.

Medicina Fórum
Munkatársunktól

olt1

Mivel Európa-szerte megdöbbentő mértékben nőtt a kanyarós esetek száma, de sürgősen szükséges más betegségek elleni védőoltások kifejlesztésére, az Európai Bizottság kidolgozott egy ütemtervet „Megerősített együttműködés a védőoltásokkal megelőzhető betegségek ellen” címmel. (Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint 2017-ben négyszer annyi kanyarós megbetegedést regisztráltak, mint 2016-ban.)
A bizottság célja, hogy az ütemterv alapján 2018 közepéig előálljon egy javaslattal, amelyet az Európai Tanács ugyanezzel a címmel ajánlásként fogadna el. Az ütemtervvel kapcsolatos legfrissebb észrevételek az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületétől (EASAC) és az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetségétől (FEAM) érkeztek. A védőoltások kérdése mindkét szervezet szerint olyan ügy, amellyel haladéktalanul foglalkozni kell, ezért javaslatokat tesznek az ütemterv tökéletesítése érdekében. Az EASAC és a FEAM javaslatai érintik az átoltottság mértékét, a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságot, a védőoltások elérhetőségét és új védőoltások kifejlesztését.
Az ütemterv megállapítja, hogy az EU-ban mostanában kitört kanyarójárványok azt jelzik, hogy az átoltottság terén súlyos problémák mutatkoznak az unión belül, legfőképpen azért, mert a kanyaró egy súlyos, potenciálisan halálos gyermekbetegség, amelynek megelőzésére létezik hatékony védőoltás. Az is egyértelmű, hogy az alacsony mértékű átoltottság a gyermekek (illetve serdülők és felnőttek) más, védőoltással szintén elkerülhető, de veszélyesebb közegészségügyi problémát jelentő betegségekkel szembeni védettségét is veszélyeztetheti (mint pl. gyermekbénulás, torokgyík, rubeola, szamárköhögés, B típusú Haemophilus influenzae, pneumococcus- és meningococcus-fertőzések).
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a kiváló védőoltások elérhetőségének ellenére a gyermekek átoltottságának mértéke az EU-tagállamokon belül jelentősen különbözik. Ennek okai nem pontosan tisztázottak. Összetett és eltérő tényezők állnak a háttérben, amelyek tagállamról tagállamra változnak, és amelyeket minden tagállamban azonosítani kell az átoltottság mértékének javításához. E célra a WHO által kidolgozott Tailoring Immunization Programmes (TIPS; Immunizációs Programok Testreszabása) elnevezésű program tűnik a legalkalmasabbnak. Az ütemterv készítői szerint továbbá ideje lenne létrehozni egy EU-s oltási könyvet és nyilvántartást is.
Annak, hogy a kisgyermekek átoltottságának mértéke Európa- és világszerte csökken, a hátterében leginkább az áll, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy nem oltatják be sem magukat, sem a gyermekeiket. Döntésük különböző okokra vezethető vissza.
Az oltáselutasítók „mereven elutasítják a védőoltásokról való tájékozódásnak a lehetőségét is”, és az oltásokkal kapcsolatban gyakran összeesküvést emlegetnek. Elutasítják az oltásokat, de hajlandóak figyelembe venni a rendelkezésre álló információkat. Kevésbé hisznek az összeesküvés-elméletekben. Az oltásszkeptikusok aggódnak az oltások miatt, de nem utasítják el őket következetesen.
Az egyes csoportok megszólítása más-más stratégiát igényel. Elsősorban természetesen az oltásellenesek és az oltásszkeptikusok csoportjára kellene összpontosítani, ugyanakkor azt is számításba kell venni, hogy az oltáselutasítók szélsőséges csoportjának tagjai a félretájékoztatás eszközeivel károsan befolyásolhatják a másik két csoport gondolkodását.
Az ütemterv szerint a legfontosabb további célok a már létező védőoltások tökéletesítése, továbbá új fertőző betegségek elleni vakcinák kifejlesztése.
Az EASAC és a FEAM tíz pontban sorolja fel javaslatait az átoltottság mértékének javítására az Európai Unióban, ezek az alábbiak:
1. Fel kell deríteni, melyek a csökkenő mértékű átoltottság okai az EU-ban, hogy testre szabott megoldásokat lehessen kínálni az egyes tagállamoknak. Ehhez jól használható a WHO TIPS programja.
2. Létre kell hozni egy európai oltási könyvet és nyilvántartást.
3. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy közegészségügyi szempontból az egyes védőoltások nem egyformán fontosak. Meg kell határozni egy fontossági sorrendet.
4.Továbbra is fontos befektetni a kutatásba és a fejlesztésbe, hogy a jövőbeli vakcinák is biztonságosak és hatékonyak legyenek (lásd 9. és 10. pont).
5. Az oltásellenesség problémájának kezelése érdekében fel kell ismerni, hogy az oltáselutasítók, az oltásellenesek és az oltásszkeptikusok megszólítása eltérő megközelítésmódot igényel. Társadalomtudósok segítségével olyan stratégiákat kell kidolgozni, amelyekkel csökkenteni lehet az oltások elutasítását az oltásellenesek és az oltásszkeptikusok körében.
6. Ki kell dolgozni egy monitoringrendszert a védőoltáshiány elkerülésére, és európai szinten fokozni kell a vakcinagyártást, továbbra is szem előtt tartva a szigorú európai minőségbiztosítást.
7. Újra kell gondolni a gyermekkori BCG-oltással kapcsolatos kérdéseket: a védőoltás nem biztosít hosszú távú védelmet a tuberkulózis ellen, és jelenleg világszerte súlyos hiány van belőle.
8. Felül kell vizsgálni és optimalizálni kell az oltási ütemterveket azoknak a védőoltásoknak az esetében, amelyekből hiány mutatkozik.
9. Fontossági sorrendet kell felállítani azon védőoltások esetében, amelyek tökéletesítésre szorulnak.
10. Fontossági sorrendet kell felállítani azon védőoltások esetében, amelyekre a legnagyobb szükség van.

Az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége (FEAM)

feam

A FEAM célja, hogy segítse az együttműködést az európai orvostudományi akadémiák és az európai tudományos akadémiák orvosi osztályai között; hogy olyan platformot biztosítson számukra, ahol közösen hallathatják hangjukat a gyógyászattal, az orvosbiológiai kutatásokkal, az oktatással és egészségüggyel kapcsolatos kérdésekben; továbbá hogy az egyes nemzeti akadémiáknak az említett területeken végzett szaktanácsadói tevékenységét az európai hatóságokra is kiterjessze.
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC)

easac

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC)

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületét (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC) az EU-tagállamok nemzeti tudományos akadémiái hozták létre 2001-ben a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kezdeményezésére, hogy közösen fogalmazzanak meg javaslatokat a szakpolitikai döntéshozók számára. Az EASAC megalakulásával az európai tudományos akadémiák egységesen léphetnek fel, és közösön hallathatják hangjukat szakpolitikai kérdések kapcsán. Az EASAC 2001-ben alakult meg a Svéd Királyi Tudományos Akadémián. A szervezetnek a Magyar Tudományos Akadémia is tagja, amely így e fontos európai tudományos szervezetben is képviseli a magyar kutatási érdekeket. Az EASAC segítségével az együttműködő akadémiák független, tudományosan megalapozott, szakértői tanácsokat adnak azoknak a döntéshozóknak, akik az európai intézmények szakpolitikai döntéseit meghatározzák, vagy azokra befolyással bírnak. Az EASAC Tanácsa 29 kiváló tudósból áll. Őket 27 európai tudományos akadémia, valamint az Academia Europaea és az európai akadémiákat képviselő ALLEA jelöl.