Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Tisztelt Olvasónk!

A rovatban megjelenő cikkekkel, elemzésekkel az a célunk, hogy fórumot adjunk azoknak a kezdeményezéseknek, javaslatoknak, véleményeknek, amelyekkel javítható a lakosság egészségi állapota, a betegellátás színvonala, és az egészségügyben dolgozók megbecsültsége. Szeretnénk lehetőséget nyújtani az érdeklődőknek a párbeszédre az ágazatot érintő változtatások előtt. Várjuk olvasóink cikkeit, hozzászólásait is a nogradi.erzsebet@medicinaforum.hu  e-mail címre.

Medicina Fórum

Munkatársunktól

A familiáris hiperkoleszterinémia (veleszületett magas koleszterinszint: FH) globális egészségügyi problémát jelent, mivel a világ minden részén előfordul. Általában nem ismerik fel könnyen, ezért sokszor halálos kimenetelű. Az FH fő következménye a fiatalkori szívhalálozás (40 éves kor előtt), pedig az okozott nagyfokú érelmeszesedés és az ez okból bekövetkező szív- és érrendszeri szövődmények megelőzhetőek lennének hatékony szakmai kezdeményezéssekkel és előírásokkal.

A probléma megoldására a világ minden részéről gyűltek össze a szakemberek az Európai Atherosclerosis Társaság égisze alatt – EAS Familiar Hypercholesterolaemia Studies Collaboration (FHSC) – hogy együtt válaszoljanak e globális egészségügyi kihívásra. Az együttműködés magában foglalja a betegség ismertségének növelését, és a FH illetve betegek felismerésére fókuszáló programok létrehozását és fejlesztését.

The EAS-FHSC együttműködés 2016-ban indult, a nemzetközi szakmai hálózat folyamatosan fejlődik, jelenleg 65 ország szakemberei vesznek benne részt. A fő cél a betegség még jobb megértése a betegség és betegadatok gyűjtésével és elemzésével, amitől azt várják az orvosok, hogy segítségükkel még hatékonyabb kezelési eljárásokat lehet majd kidolgozni.

A figyelemfelhívás érdekében létrejött a Nemzetközi Familiáris Hiperkoleszterinémia Nap, amit minden évben szeptember 24-én rendeznek meg. Az idei évben ez vasárnapra esik, így a szervezet azt megelőző egész hetet – 2017. szeptember 18-24. – a betegségnek szenteli, ez az FH Hét.

DUCH TESZT

Az alábbi rövid kritériumrendszer segítségével felismerhető és kiszűrhető a familiáris hiperkoleszterémia (FH) gyanúja.

 

Kritérium

Pont

Családi anamnézis

Az első fokú rokonokban ismert a korai koszorúér betegség és/vagy az első fokú rokonokban magasabb az LDL-koleszterin szint, mint a 95 percentile.

1

Az első fokú rokonokban tendom xanthoma és/vagy 18 évnél fiatalabb gyerekekben 95 percentilnél magasabb az LDL-koleszterin.

2

Az illető klinikai története, anamnézise

Az illető egyénnek korai kardiovaszkuláris betegsége van.

2

Az illető egyénnek korai agyi vagy perifériás érbetegsége van.

1

Tünetek/ Betegvizsgálat

Feszítő inak feletti xanthomák (tendom xanthomák).

6

A szaruhártyán kör alakú fehér gyűrű 45 éves kor előtt (arcus cornea).

4

LDL-C szint

>8.5 mmol/l

8

6.5-8.4 mmol/l

5

5.0-6.4 mmol/l

3

4.0-4.9 mmol/l

1

 

A teszt értékelése az elért pontszám alapján:

 

Biztosan FH

>8

Valószínű FH

6-8

Lehetséges FH

3-5

Nincs FH

<3

A betegség hátterében 4 ismert gén mutációja állhat. Az FH röviden azt jelenti, hogy az érintett személy az egyik szülőtől normális struktúrájú LDL receptor gént örököl, de a másik szülőjétől egy funkcionálisan nem működő, mutáns gént kap. Az LDL receptor szám felére csökken, ennek következtében extrém magas LDL-C szint alakul ki.
Két típusa van az örökletes magas koleszterinszintnek. A sokkal gyakoribb úgy nevezett heterozigóta formája, aminek előfordulási gyakorisága a korábbi vizsgálatok 1:500-ra becsülték. Az újabb felmérések jóval gyakoribb adatokról számolnak be, Hollandiában például 1:200-as arányt mértek, Magyarországon a becslések szerint 20-50 ezerre tehető az érintett betegek száma.
A betegeknél már a 30-as, 40-es éveikre kialakul a tüneteket okozó szívbetegség, ami leggyakrabban mellkasi fájdalom (angina pectoris) vagy infarktus formájában jelentkezik.
A ritkább, de súlyosabb fajtája a betegségnek az ún. homozigóta formája, ami egymillióból egy embert érint, de van olyan ország (a már említett Hollandia), ahol minden 300 000 főre jut egy ilyen beteg. Ennél a típusnál a vér koleszterinszintje több mint hatszorosa a normál értéknek. Magyarországon mintegy 10-33 ilyen beteg fordulhat elő.
E betegeknél már gyermekkorban, vagy serdülőkorban is megjelenhetnek a szív-érrendszeri elváltozások, és már tizenévesen szívelégtelenségben szenvedhetnek vagy akár már a húszas éveik elején szívinfarktust kaphatnak.
Egyes szakemberek azt is vélelmezik egyébként, hogy egyes, a médiában is nagy port kavaró korai sportolói szívhalálozás hátterében is e, fel nem ismert betegség állhat.
A betegség korai felismerése és kezelése a beteg szempontjából életmentő! Minden nap, amikor a magas koleszterinszintet nem kezelik megfelelően, lehetőséget teremt arra, hogy az érelmeszesedés elinduljon, és súlyos szövődményekhez, halálhoz vezessen. Magyarországon jelenleg „kaszkád rendszerű” szűrést végeznek, ami azt jelenti, hogy ha a felfedezik a betegséget, akkor az FH-s beteg első, másod és harmadfokú családtagjait is elkezdik szűrni.

kole

A nemzetközi együttműködés részeként hazánkban is elindult egy online regiszter program a familiáris hiperkoleszterinaemiás betegek követésére. A regiszter célja, hogy szűrni tudják a betegségben érintetteket, és hogy megfelelő és egységes kezelést kaphassanak. A regiszterbe jelenleg több hazai város – Budapest, Debrecen, Székesfehérvár, Szeged, Győr, Miskolc, Gyula, Balatonfüred, Pécs – 18 lipidcentrumában lehet, a háziorvos és program koordinátorainak segítségével bekerülni. Jelenleg több mint 300 beteg található meg benne, a cél minél több FH beteg regisztrálása és a megfelelő kezelése, ezáltal a betegség megelőzése, illetve a szövődmények elkerülése.

Az esetleges felismert ritkább (ún. homozigóta típusban) érintett gyermekeket és családjaikat az országos gyermek lipidológiai központokban – Semmelweis Egyetem ÁOK II. Sz. Gyermekklinika, Hypertonia Anyagcsere Munkacsoport; Szegedi Tudományegyetem Gyermekklinika; Pécsi Tudományegyetem ÁOK Gyermekklinika – várják a szakemberek.
A továbblépéshez elengedhetetlen a betegség nagyobb ismertsége mind a kardiológusok, mind a háziorvosok körében. Ugyanígy szükség van arra is, hogy a potenciálisan érintett családok – mivel öröklődő betegségről van szó – felismerjék a kockázatot!
Ha gyermekek esetében 6,5 mmol/liter felett van a koleszterinszint, míg felnőtteknél 7,8 mmol/liter felett, úgy, hogy közben az egyéb vérzsír paraméterek nem emelkednek, akkor gondolni kell az örökletes magas koleszterinszint-betegségre, főleg ha a családban férfiaknál 55 éves kor, míg nőknél 60 éves kor előtt szív- és érrendszeri megbetegedés fordult elő.

A betegséget testi tünetek is kísérhetik: például az ún. xanthomák, amik a bőr felületéről kiemelkedő sárgás elváltozások, lerakódások. A betegek 70%-ánál 45 éves kor előtt a kézfeszítő inakon vagy az Achilles ín területén észlelhetőek. Tipikus tünet a 45 éves kor előtt szaruhártyán megjelenő fehér kerek kör alakú elváltozás, illetve a betegek egy részénél a szemhéjon elszínezett sárgás felrakódás megjelenése.
A betegség képi ábrázolása egyébként Leonardo da Vinci Mona Lisa festményén is felfedezhető.

A problémával élők nincsenek egyedül, pontosan egy éve, 2016. szeptember 24-én, a Nemzetközi Familiáris Hiperkoleszterinémia napján alakult meg formálisan is a SZÍVSN (Segítünk Neked!) országos betegegyesület FH csoportja. A SZÍVSN már több éve foglalkozik FH-s betegek szűrésével és támogatásával, havonta szerveznek szűrő és oktatóprogramot, az idei nyáron tematikus tábort is szerveztek az érintett családoknak.
Legközelebb 2017. szeptember 24-én, a Szívünk Napján várják különféle programokkal, és az Egészség-Labirintussal az érintetteket és az érdeklődőket, de a betegszervezet az interneten is elérhető: www.szivsn.hu, www.facebook.com/szivsn

Medicina Fórum
MTI

heimbalog

Tizennégymilliárd forintból fejlesztik a sürgősségi és baleseti gyermekellátást az országban - jelentette be az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán azt mondta, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) forrásából végrehajtandó fejlesztések során rövidülnek a betegutak, de lesz épületfejlesztés, műszerbeszerzés is.

A fejlesztések révén egyedülálló módon két új szakma is létrejön: a gyermeksürgősségi és a gyermektraumatológia. A programba öt vidéki - a győri, a debreceni, a miskolci, a szegedi és a pécsi - gyermekgyógyászati központ is bekapcsolódik - tette hozzá a miniszter.
Szólt arról is, hogy évente félmillió gyermeket érint valamilyen baleseti sérülés, a budapesti Heim Pál Gyermekkórházzal - mint országos központtal - együtt a vidéki központok évente százezer gyermeket látnak el. Mint mondta, azt szeretnék, ha 2020-ra létrejönnének az ellátóhelyek, illetve azok országos rendszere, amelyhez a teljes képzési rendszer megújítása is tartozik.

Mészáros János egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a program során jelentős infrastrukturális fejlesztés, valamint gép- és műszerbeszerzés is lesz, a fejlesztésektől azt várják, hogy a definitív ellátás a lehetőség szerint 1,5 órán belül megtörténhessen.
Nagy Anikó, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgató-főorvosa arról tájékoztatott, hogy a program indulásával jelentős szakmai munka is kezdetét veszi. A cél az, hogy egy balesetet szenvedett gyermek a lehető leghamarabb a legmagasabb szintű ellátást kapja az ország bármely részében - tette hozzá.

Medicina Fórum

Munkatársunktól

mszknyilat

„Számos szervezeti, finanszírozási változás történt az elmúlt években a rendelőintézetekben, szakrendelőkben, ami a járóbeteg ellátást intézeti, menedzsmenti szinten és a szakdolgozókat egyéni szinten is érintette – állapította meg a MESZK elnöksége. Míg az orvoslásban speciális szakvizsgával dolgozik azonos rendelésen a szakorvos, addig a szakdolgozóknak több szakrendelésen kell asszisztensi feladatokat ellátniuk. Több szakrendelés kódolását, speciális ápolási és asszisztensi feladatokat kell ellátni a munkavégzésük során. Mindezek mellett az asszisztensi feladatokon túl rendszeresen végeznek a szakképesítésükön kívül eső feladatokat (előjegyzés vezetés, takarítást) is.

A béremelés két lépése az állami fenntartású, 256/2013. Kormányrendeletben meghatározott szolgáltatóknál megvalósult. Az egyéb formában működő rendelőintézetekben, szakrendelőkben alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott szakdolgozók nem teljes körűen kapták meg a béremelést, ez munkaerő elvándorlást és ellátási gondot okozott, illetve okozhat.

Megállapítható, hogy már nem motiváló az egyműszakos munkavégzés sem. A járóbeteg ellátásban a munkahelyi pótlék is elfogadhatatlanul alacsony (a pótlékalap 36%-a, azaz 7200 forint havonta).

A szakasszisztensi képzések száma – minden, az elmúlt években bevezetett kormányzati intézkedések ellenére – csökkent vagy megszűnt, ezért bizonyos szakasszisztensi területen létszám komoly létszámhiány van. A jelenlegi szakasszisztensi képzések nagy része nem állami, hanem magáncégek szervezésében valósul meg. A képzések csak bizonyos létszámmal indulnak (pl. a szemészeti szakasszisztensi képzési ismét hiányzik). A képzések költségei jelentősen megemelkedtek, amit a kieső munkaidő és a helyettesítés pótlásának terhei miatt sem tudnak felvállalni a munkáltatók.

Elmondható, hogy teljes egészében megoldott az asszisztensek, szakasszisztensek kötelező szakmacsoportos továbbképzéseken való részvétele. Ugyanakkor nehezen biztosítható és biztosítható a betegség-, a szabadság, az egyéb hivatalos, valamint a szabadon választott továbbképzéseken való részvétel miatti távollét pótlása.

A védőruha, védőeszközök biztosítása, mosatása az állami fenntartású intézetekben megoldott, azonban vannak olyan intézetek, ahol a kollégák arra kényszerülnek, hogy saját maguk által vásárolt munkaruhában dolgoznak, ezek mosatása nem megoldott, a szakdolgozók ezeket a ruhákat otthon mossák!

Az elmúlt évek egészségügyet érintő szakmapolitikai döntései a sürgősségi ellátás rendszerének centralizálását preferálták, ugyanakkor a szakdolgozók erre nem kellő módon lettek felkészítve a képzéseik során. A sürgősségi betegápoló végzettség megszerzésének aránya jelenleg igen alacsony, ugyanakkor a sürgősségi területen nagyon magas a szakdolgozói minimumfeltételben megfogalmazott személyi erőforrás igény. A munkáltatók ezért más végzettségű szakdolgozókat irányítanak át erre a területre, akik sem szakmai felkészültségben, sem kommunikációban nem érik el a sürgősségi szakápolótól elvárható tudásszintet. Ezt a problémát fokozza az elégtelen kommunikáció az orvosok és a szakdolgozók között.

mszknyilatk1

A sürgősségi betegellátó osztályok járóbeteg forgalma jelentősen megemelkedett, ennek nagyrészt az oka az, hogy a megjelenő betegek közel harmada a távolabbi járó szakrendelési, vagy diagnosztikai időpontját nem hajlandó kivárni, ezért keresi fel ezen ellátási formát. Az előjegyzési és várólisták kikerülése lassan uralhatatlan mértéket ölt a sürgősségi területeken. A betegek a hosszú várakozási idő alatt a szakdolgozókkal türelmetlenek, lekezelően, durván, fenyegetően viselkednek, de ez az orvos jelenlétében ez már nem jellemző.
Az EESzT, a „felhő” novemberi bevezetésére a szakdolgozók nincsenek kellő mértékben felkészítve. A jelenlegi tervek szerint minimális lesz a hozzáférési lehetőségük az elektronikus betegfelülethez, ezért az adminisztrációt jelentős mértékben az orvosoknak kell elvégezni, ami jelentősen meg fogja növelni az egy betegre jutó ellátási időt. Ismereteink szerint a szakdolgozói hozzáférésének kiterjesztése 1-2 éven belül fog csak megvalósulni, ami bizonytalanságot okoz.”

Ezek alapján a MESZK elnöksége a következő javaslatokat fogalmazta meg:

„A Kollektív Szerződés ágazati kiterjesztését javasoljuk valamennyi járóbeteg szolgáltatóra, ugyanakkor szorgalmazzuk az ágazati bérrendezés ütemezésének és mértékének módosítását figyelemmel a garantált bérminimum emelés mértékére.
Szükségesnek tartjuk az ágazati pótlékrendszer áttekintését és módosítását járóbeteg ellátásban foglalkoztatott szakdolgozók tekintetében, figyelembe véve a MESZK 2011. évi pótlékrendezési javaslatára. Ezen intézkedések kedvező hatással lehetnek az ágazat munkaerő megtartó és toborzó képességére.
A minimum rendelet járó-betegellátást szabályozó részeit harmonizálni szükséges az új szakképzési rendszerben megszerezhető szakképesítésekhez és végzettségi szintekhez.Szükségesnek tarjuk a szakdolgozók egységes védőruha ellátásának biztosítását a járóbeteg-ellátás területén is.

Támogatjuk a kiterjesztett hatáskörű ápolók (APN) alkalmazását a járó-betegellátás területén is a krónikus betegek gondozási feladatainak ellátásában. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk a licence által elvégezhető feladatok rendszerének ismételt áttekintését, kidolgozását.
A járóbeteg-utak szabályozásának módosítása, pontosítása szükséges az alapellátás – a sürgősségi járóbeteg-ellátás – a szakellátás között a sürgősségi betegellátó osztályok tehermentesítése érdekében.

 

Medicina Fórum

Munkatársunktól

lmfma

A Limfóma Világnapja alkalmából a Magyar Rákellenes Liga kerékpáros felvonulással hívja fel a figyelmet a betegségben érintettekre. A rendezvényt a Budapesti Közlekedési Központ támogatta, és biztosította a MOL Bubi kerékpárokat.
A limfóma a nyirokrendszer sejtjeit, a fehérvérsejteket, más néven limfocitákat, érintő betegség, azaz a nyirokrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedéseiről van szó. A limfóma az ötödik leggyakoribb daganatos megbetegedés az emlő, tüdő, emésztőszervi, és a prosztata illetve petefészek rák után.

A limfómás megbetegedések alapvetően két nagy csoportra oszthatóak: a Hodgkin-kórra és a non-Hodgkin limfómákra, ami több mint 60 féle, egymástól akár nagyon eltérő altípust foglal magába. A Hodking-kór egy ritka betegség, leginkább fiatal korban fordul elő, jellemzően 15-34 év között, esetleg 55 év fölött jelentkezik. A non-Hodgkin limfómák előfordulása sokkal gyakoribb, ezek inkább az idősebb korosztályt érintik (a betegek átlagéletkora 65 év), valamint a férfiak gyakrabban betegszenek meg ebben, mint a nők. A kétfajta betegséget az alapján különböztetik meg egymástól, hogy a szövettani mintában jelen vannak-e az úgynevezett Reed-Sternberg sejtek, amik sokkal nagyobbak, mint a normális limfociták.

Az Országos Onkológiai Intézet 2014-es adatai alapján az új betegek száma abban az évben a Hodgkin-kór esetén mintegy 299, a non-Hodgkinnál összesen 2158 - a follikuláris (tüszős) fajtánál 391, a diffúz (nagysejtes) formában pedig 513. Az egy adott időpontban élő összes beteg száma Hodgkin-kórnál kb. 4000, a többiről viszont nincs egészen pontos adat.

A limfómák kialakulásának okai jelenleg még pontosan nem ismertek, csak annyi tudható, hogy nem öröklődő betegség. Bár vannak kockázati tényezők, de ezek is csak az esetek kisebb számában tehetők felelőssé a betegség kialakulásáért. A legfontosabb kockázati tényezőket bizonyos fertőzések, illetve az immunrendszert gyengítő betegségek és gyógyszerek jelentik. Akinek védekező rendszere legyengült, nagyobb valószínűséggel betegszik meg limfómában.
A betegség legáltalánosabb tünete a nyirokcsomók fájdalmatlan megnagyobbodása a nyak, a hónaljak és a lágyékhajlatok területén, illetve a mellkasban vagy a hasban. Tünete lehet még a tartós, vagy visszatérő megmagyarázhatatlan magas láz, éjszakai izzadás, fáradékonyság, illetve a jelentős fogyás is lehet figyelmeztető jel, ha fél év alatt az alap testsúlynak több mint 10-20%-át elveszíti az illető, és ennek nincs más oka.

A két típus között jelentős az eltérés, például a betegség jellemző lefolyási formáiban, az érintettek korában, de leginkább az alkalmazandó kezelési módszerekben. A Hodgkin-kór egy jól kezelhető daganatos betegség, ma már a magyarországi centrumokban is 80-90%-os a betegek gyógyulási aránya.
A Non-Hodgkin limfómáknál a választandó kezelési formákat alapvetően az határozza meg, hogy indolens, azaz lassú lefolyású, vagy mérsékelten rosszindulatú, esetleg agresszív vagy kifejezetten agresszív limfómáról van szó.

A betegek kezelése minden esetben egyénre szabott, hiszen nincs két egyforma limfómás beteg. Még az azonos típusú vagy stádiumú betegségben szenvedők sem ugyanazt a kezelést kapják és a betegségük várható lefolyása sem egyforma. A limfóma kezelése legtöbbször gyógyszeres kezelést – kemoterápiát, gyakran kombináltat – alkalmaznak, de egyre gyakrabban használt korszerű lehetőség a célzott kezelés, például a monoklonális antitest terápia, ami egyfajta immunterápia. Sok esetben az őssejt átültetés szóba jöhet, és ritkán sugárterápiát is alkalmazható, de csak abban az esetben, ha a betegség a testnek mindössze egy-két területére terjed ki.

Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően, a kezelési módszerekben is jelentős előrelépés történt, amit jól jelez, hogy az 5-éves túlélés aránya az 1960-as években csak mindössze 20% körüli volt, ami mára 80-90%-ra növekedett. Természetesen ehhez a megfelelő terápiák elérhetősége is szükséges.

MÉDIAPÁLYÁZAT A VILÁGNAPRA

emleklap

A Magyar Onkohematológiai Betegekért Alapítvány (MOHA) és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) Egészségügyi és Szociálpolitikai Szakosztálya 700 000 forint összdíjazású médiapályázatot hirdetett a rosszindulatú nyirokrendszeri megbetegedésekkel, a limfómákkal kapcsolatosan. A díjakat a világnap alkalmából szervezett orvos-beteg találkozón adták át.

A pályázat célja az volt, hogy 2017. április 5. és augusztus 31. között olyan anyagok jelenjenek meg a hazai médiumokban, amelyek felhívják a társadalom figyelmét a rosszindulatú vérképző- és nyirokrendszeri megbetegedésekre. Szempont volt, hogy hiteles tájékoztatást nyújtsanak, bemutassák be a korszerű kezelési lehetőségeket, a hazai betegek hozzáférési esélyeit a terápiákhoz, helyezzék fókuszba a természettudományos gondolkodást, erősítsék a bizonyítékokon alapuló orvoslás iránti bizalmat, mutassák be az érintett területen működő betegszervezeteket, segítő csoportokat, nyújtsanak bátorítást a betegeknek és mutassanak be sikeres megküzdési stratégiákat.

A zsűri tagjai voltak: Prof. Dr. Illés Árpád, a Debreceni Egyetem, ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Intézet tanszékvezetője, Magyar Ágnes, a MOHA kuratóriumi tagja, Prof. Dr. Masszi Tamás, a Semmelweis Egyetem, ÁOK, III. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója, Nógrádi Tóth Erzsébet, a MÚOSZ Egészségügyi és Szociálpolitikai Szakosztályának elnöke és Dr. Vámosi Anna, a MOHA kuratóriumi tagja.

A zsűri az első díjat és az ezzel járó 300 000 forint nyereményt a „Gyógyult utakon” című film készítőinek, Schéda Szilvia szerkesztő-rendezőnek, Zsiday Ádám operatőrnek és Hódi Dániel vágónak ítélte. A második helyezést és az ezzel járó 200 000 forint nyereményt Ganzler Orsolya kapta, akinek „A diagnózis: nyirokrák” című cikke a Szeretlekmagyarország. hu oldalon jelent meg.

A harmadik helyezést és a 100 000 forintos díjat a Webbeteg.hu weboldal kapta „A limfóma terápia nem csak testi mellékhatásokat okoz, a lélekre is rányomja bélyegét” című cikkért, melynek szerzői Dr. Ujj Zsófia és Dr. Dinya Zoltán voltak. Különdíjban részesült Dr. Kiss Richárd az „Úton a krónikus limfoid leukémia legyőzéséhez” című cikkért, mely a Daganatok.hu weboldalon jelent meg.

Az első, második és harmadik díjat a Janssen-Cilag Kft. ajánlotta fel 600 000 forint összértékben, a 100 000 forintos különdíjat a Roche (Magyarország) Kft. támogatásából ajánlottuk fel. A támogatók a médiapályázat elbírálásában semmilyen formában nem vettek részt.
A pályázati anyagok elérhetőek lesznek a MOHA hamarosan megújuló honlapján.

A MOHA és a MÚOSZ nevében köszönjük minden kedves pályázónak, hogy pályázati anyagával segítette a hiteles tájékoztatást, a díjazottaknak pedig szeretettel gratulálunk!

Medicina Fórum

Forrás: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő

neak

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) elkötelezetten küzd, hogy minden beteg megkaphassa a számára legmegfelelőbb ellátást. Ennek keretében évente több mint 10 000 beteg jut hozzá olyan gyógyszerekhez, amelyek Magyarországon nem érhetők el támogatással, sok esetben még nem is estek át a gyógyszerészeti hatóság regisztrációs folyamatán. Ezen kezelések legnagyobb része onkológiai kezelés, ami biztosítja, hogy minden beteg megkaphassa azt a gyógyszert, amitől a leghosszabb betegségmentes túlélés várható.

A 3,7 millió járulékfizető által befizetett járulékok és adók felelős gazdálkodójaként a NEAK-nak kötelessége a rendelkezésre álló források leghatékonyabb felhasználása. Ennek keretében azért, hogy az új gyógyszerek is minél hamarabb elérhetővé váljanak, hogy a már támogatott készítmények esetén előnyt élvezzenek azok a készítmények, amelyek magas áruk ellenére többletjavulást hoznak a betegek állapotában. Ezekért a gyógyszerekért nem fizethet magasabb árat a biztosító, mint a hasonló hatású készítményekért.

A közbeszerzési eljárások rendszere alkalmas arra, hogy azon készítmények közül, amelyek esetében az új betegek kezelése során a szakma nem tud különbséget tenni a hatás tekintetében, versenyt hirdessünk. Ez a verseny garantálja, hogy valamennyi beteget olyan készítménnyel kezelhessen orvosa, ami számára a lehető legjobb. Azonban, ha két készítmény hatása megegyezik, akkor a kedvezőbb árut kell választania az orvosnak.
Két készítmény hatása akkor is azonos lehet, ha eltérő hatóanyagot tartalmaznak. Ezt támasztja alá az a tendencia is, hogy a gyógyszergyártók egy új molekula kifejlesztésekor azt próbálják igazolni, hogy az új készítmény „nem rosszabb”, mint a már törzskönyvezett készítmény.
A verseny eredményeként feltehetőleg csökken azon készítmények gyártóinak gazdasági eredménye, amelyek nem tudják igazolni hatásbeli többletüket, vagy ugyanazon hatás esetén magasabb árat szeretnének érvényesíteni.

A mai napon több sajtóorgánumban is megjelent az a számos téves állítást tartalmazó hír, mely szerint nem biztosított a betegek ellátása november elsejétől. A fentiek alapján elmondható, hogy a megjelent hírek félrevezetők, alaptalan félelmet kelthetnek a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők, a betegek körében.
Tény, hogy mind a jelenleg már tételes finanszírozású gyógyszeres terápiában részesülő betegek, mind a jövőben diagnosztizálásra kerülő új betegek számára az orvosszakmailag indokolt terápia elérhető marad.

A Magyar Narancs legfrissebb száma szerint ugyanis november elsejétől a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár utóda) vaklicittel választaná ki a befogadandó új gyógyszereket. Ez azt jelenti, hogy azonos hatásmechanizmusúak közül azt vásárolják meg, amelyet olcsóbbat adna a gyártója. A tervezet körbe sorolt különféle gyógyszerek egymással nem helyettesíthetők, az új szabályozás mégis egy kalap alá venné őket. A termékek döntő többségét tavaly fogadta be a finanszírozott szerek közé a NEAK. Ha a kormány rábólint a javaslatra egyebek mellett a tüdő- a prosztata, a mell-, vastagbél daganatos betegek terápiája szűkülhet.

A Népszavának nyilatkozó onkológusok szerint, noha a kormányzat a gyártóknak azzal érvel a terve mellett, hogy a szakma támogatja a tervezet gyógyszer beszerzési rendszert, a gyakorlatban nem tudnak arról, hogy bárkit is megkérdeztek volna.