Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Tisztelt Olvasónk!

A rovatban megjelenő cikkekkel, elemzésekkel az a célunk, hogy fórumot adjunk azoknak a kezdeményezéseknek, javaslatoknak, véleményeknek, amelyekkel javítható a lakosság egészségi állapota, a betegellátás színvonala, és az egészségügyben dolgozók megbecsültsége. Szeretnénk lehetőséget nyújtani az érdeklődőknek a párbeszédre az ágazatot érintő változtatások előtt. Várjuk olvasóink cikkeit, hozzászólásait is a nogradi.erzsebet@medicinaforum.hu  e-mail címre.

Medicina Fórum / MTI

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ közzétette a Magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelési jelentése 2013-15 című dokumentumot a honlapján. A Magyarországon most először elkészült átfogó jelentés 76 indikátort használ a 2013-15 közötti időszak elemzésére, és fogalmaz meg megállapításokat az ellátórendszerről, annak hozzáférhetőségéről, finanszírozásáról, a lakosság egészségi állapotáról és életkilátásairól.

jel

 

Ónodi-Szűcs Zoltán úgy ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, "semmilyen olyan gond, probléma, feszültség nincs ma Magyarországon, amely az elmúlt hét évben jött volna létre" az egészségügyben, a problémák évtizedek óta fennállnak. Azon lehet vitatkozni, hogy ezek megoldásában milyen sebességgel haladt a kormány - tette hozzá. Az államtitkár elmondta, a 2013-2015-ös éveket vesz górcső alá, és az adatok igazán akkor lesznek összehasonlíthatóak, ha minden évben elkészül ez a jelentés.

Az államtitkár szerint az anyag azért készült, mert a kormány prioritásként nem az ellátórendszer érdekeit szeretné képviselni, hanem a betegekét. Mint mondta, a magyar lakosság egészségi állapotáról és az egészségügyi ellátórendszerről készült 1200 oldalas jelentés azért készült, hogy javítani tudjanak a mostani állapotokon."Olyan egészségügyi rendszer sehol nincs, amellyel mindenki elégedett" – tette hozzá. Ahhoz, hogy látni lehessen a beavatkozási pontokat, pontos, mérhető, nemzetközi standardok által mért adatokra van szükség.

Ónodi-Szűcs Zoltán megismételte, hogy csupán többletpénzzel nem fog változni az egészségügyi ellátás, ugyanakkor utalt arra, hogy az egészségügyi kormányzat sok kritikát kapott az elmúlt évben, azonban az ellátórendszer jobbá tételére irányuló konkrét szakmai javaslatot keveset.

Részlet az eGov Hírlevélből:

„Az első alkalommal készült, 2013-2015-ről szóló jelentés a szakpolitikai döntéseket is megalapozhatja.

Bár a magyar lakosság egészségi állapota javuló tendenciát mutat, továbbra is elmarad az Európai Unió legtöbb tagállamának szintjétől, a kevésbé tehetős háztartásoknak pedig gyakran jelentős anyagi terhet okoz az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. Az ellátórendszer működésében mind a hozzáférés, mind a minőség, mind pedig a hatékonyság területén találhatók olyan problémák, amelyek megoldásával a fenti eredmények számottevő mértékben javíthatók – fogalmaz óvatos általánossággal a napokban publikált, a Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékeléséről szóló, a 2013-2015 közötti időszakot átfogó jelentés.

Bár a szakpolitikai döntéshozatalt megalapozó egészségügyi teljesítményértékelés számos országban bevett gyakorlat, nálunk ez az első ilyen jellegű dokumentum. A teljesítményértékelés gyakorlatát a 36/2013. (V.24.) EMMI rendelet intézményesítette, és ez a jogszabály határozta meg a folyamat alapvető kereteit is. A jelentés 75 kvantitatív mutató felhasználásával ad rendszerszintű diagnózist a magyar egészségügyről. A munkában nyolc intézmény több mint hatvan munkatársa vett részt az ÁEEK (mint a teljesítményértékelésért felelős szerv) koordinálásával és a WHO szakmai támogatásával.

A teljesítményértékelési jelentés az egészségügyi rendszerek WHO által kidolgozott modelljének megfelelően az alábbi hét kérdéskörre kereste a választ:
1. Milyen a lakosság egészségi állapota, illetve milyenek a mortalitási mutatói?
2. Milyen anyagi megterhelést okoz a magyar háztartásoknak az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés?
3. Az igénybe vett ellátások milyen mértékben felelnek meg az állampolgárok elvárásainak?
4. Milyen az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés?
5. Milyen az egészségügyi szolgáltatások minősége?
6. Milyen hatékonyan használja fel az egészségügyi ellátórendszer a rendelkezésére álló forrásokat, és hosszú távon mennyire fenntartható az egészségügyi rendszer finanszírozása?
7. Milyen tágabb környezetben működik, milyen környezeti, társadalmi, egészség- magatartásbeli feltételekkel szembesül az egészségügyi ellátórendszer? Milyen igazságosan működik az adott társadalmi-gazdasági feltételek mellett?

A jelentést kiegészíti két, a szaktárca vezetője által kijelölt fókuszterület: a szívinfarktus- és a tbc-ellátás részletes vizsgálata.

A jelentés újdonságai közé tartozik, hogy az egészségügyi rendszerben keletkező nagy mennyiségű statisztikai adat egységes szemléletben történő feldolgozása. A közölt adatok és feltárt problémák további elemzések, program- és intézményértékelések és egyéb szakpolitikai munkák kiindulópontjai lehetnek.

Az idén először publikált jelentés felelős kiadója dr. Németh László, az ÁEEK főigazgatója, míg munkacsoport-vezetője dr. Gaál Péter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja.

kovatt

Medicina Fórum

Munkatársunktól

A bőr daganatos elváltozásainak gyakorisága, azon belül a melanóma előfordulása emelkedett a legnagyobb mértékben, csaknem a másfélszeresére az elmúlt évtizedben – tájékoztatott Dr. Holló Péter. A Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatóhelyettese a megelőzés, azaz a fényvédelem és a rendszeres anyajegyvizsgálat fontosságára hívta fel a figyelmet, a korai felismerés és eltávolítás ugyanis jelentősen befolyásolja a betegség lefolyását.

Az elmúlt években átlagosan 2 ezer 300 új melanómás beteget regisztráltak Magyarországon. Ez a legsúlyosabb bőrdaganat, leginkább a világos bőrűek, világos szeműek veszélyeztetettek, illetve azok, akiknek sok anyajegye van – mondta a Semmelweis Médiasaroknak Dr. Holló Péter kiemelve, hogy ritkábban ugyan, de barna bőrűeknél is kialakulhat ez az elváltozás. Összességében elmondható, hogy a többi bőrrák – köztük a basalioma, laphámrák – esetében is jelentős növekedés mutatkozik a betegek számában. Ezek lényegesen gyakoribbak, mint a melanóma, de kevésbé veszélyes tumortípusok. Ha idejében felismerik őket, nem járnak komoly következményekkel, ám ha későn megy orvoshoz a páciens, a laphámrák akár áttéteket is képezhet.

A bőrt érintő tumorok legtöbbje mögött genetikai tényezők mellett a káros UV sugárzás és a többszöri leégés áll, ezért is kiemelten fontos a megfelelő fényvédelem – mondja az egyetemi docens. A déli órákban és magas UV sugárzás esetén kerülni kell a napot, emellett használjunk naponta többször magas faktorszámú fényvédőt – tanácsolja Dr. Holló Péter kiemelve, hogy ablak mögött, így akár az autóban, vagy árnyékban is érhetik káros sugarak a bőrünket, tehát ott is óvnunk kell magunkat az erős sugárzástól.
A teljes bőrfelszín évenkénti vizsgálata elengedhetetlen része a megelőzésnek, különösen azoknak fontos erre odafigyelniük, akiknek sok anyajegyük van, vagy előfordult a családjukban bőrrák – javasolja a klinika igazgatóhelyettese, hangsúlyozva az önvizsgálat fontosságát. Amennyiben új anyajegy jelenik meg, vagy egy régebbinek megváltozik a mérete, színe, viszket vagy vérzik, akkor érdemes mielőbb bőrgyógyászhoz fordulni. Nem érdemes elodázni a vizsgálatot, ha ugyanis kialakul a betegség, akár végzetes is lehet.

vedooltasMunkatársunktól

Medicina Fórum

Közleményben cáfolta a Pfizer azokat a híreket, hogy a Magyarországon törzskönyvezett agyhártyagyulladás elleni oltóanyagok nem vagy csak nehezen beszerezhetőek. A cég folyamatosan biztosítja a hazai ellátást, mindkét forgalomban lévő meningococcus elleni oltóanyagából. A meglévő vakcinák mellett a jövőben egy új terméke is elérhető lesz, miután az Európai Gyógyszerügynökség május 24-én engedélyezte a leggyakoribb, meningococcus B szerocsoport okozta megbetegedés ellen védelmet nyújtó Trumenba nevű készítmény forgalomba hozatalát. Így már a cég készítményei lefedik a leggyakoribb megbetegedéseket okozó törzseket is.

Zsigmond Krisztina, a Pfizer magyarországi vakcina üzletágának igazgatója szerint a meningococcus C okozta megbetegedés elleni védelem idei ingyenessé tétele a két év alatti gyermekek számára fontos lépés volt a védettség kiterjesztésében. (A NeisVac-C a meningococcus C szerocsoportja ellen nyújt védelmet és kiemelt támogatásban rendelhető a 2 év alatti gyermekek számára, míg a Nimenrix az A, C, W135 és Y szerocsoportok megelőzésére alkalmas.) A következő lépés, hogy a hazai patikák polcain is elérhetővé tegyék a készítményt.
Az agyhártyagyulladás egy ritka, gyors lefolyású, és gyakran halálos kimenetelű megbetegedés, megelőzésének legeredményesebb módszere a védőoltás. A fertőzés csecsemőkorban a leggyakoribb, ezért a betegség védőoltással történő megelőzése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű.

onodiHúsz új mentőautó állt szolgálatba

Húsz új mentőautó áll szolgálatba az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) többségük a közép-magyarországi régió betegeit látja majd el. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a mentőautók bemutatásán azt mondta, a kormány kiemelten kezeli a mentés helyzetét, ennek köszönhető az is, hogy a mentők jövedelme 26 hónap alatt, négy lépcsőben összesen 67 százalékkal fog emelkedik.
Az államtitkár kitért arra, hogy az új mentőautók kialakításánál figyelembe vették a mentők és a betegek észrevételeit.

Ónodi-Szűcs Zoltán emlékeztetett arra is, hogy harminc új mentőállomás épült az országban, 97-et pedig felújítottak. Ezen kívül 600 millió forintból megkezdik az új munkaruhák beszerzését is.
Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója világszínvonalúnak minősítve az autókat arról beszélt, hogy minden igényt kielégítő mentőautókat vásároltak, és a gyártó mindenkor figyelembe veszi a gépkocsikkal szemben felmerülő igényeket, így azok komfortosak, és megfelelnek a betegbiztonság követelményének is. A főigazgató úgy fogalmazott, hogy a 193 új mentőautó folyamatos beszerzése is azt példázza, hogy "a komoly kormányzati akarat van arra, hogy az OMSZ egy jobb mentőszolgálat legyen". Csató Gábor kitért arra, hogy egy hasonló kialakítású mentőautóval ért el 2. helyezést az OMSZ budaörsi csapata egy nemzetközi világversenyen.
Győrfi Pál, a szervezet szóvivője az MTI-nek elmondta, ebben az évben folyamatos a 193 új mentőautó beszerzése, a most bemutatott 20 autót az elmúlt napokban fogalomba is helyezték. Mostantól hetente - a gyártókapacitás függvényében - öt-hat új autó érkezik és áll munkába Magyarországon. A szóvivő megemlítette, június 24-én rendezik meg az első országos mentőnapot a Városligetben, ahol mentőbemutatóval és egyéb programokkal várják az érdeklődőket.

gyogyszergyMunkatársunktól

Medicina Fórum

A napokban került nyilvánosságra, hogy bizonyos gyógyszerek kifogytak a patikákból, köztük például a hepatitisz elleni védőoltás. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) szerint azonban Magyarországon biztosított a gyógyszerellátás. Lapunkhoz eljuttatott közleményükből kiderült, hogy az átmeneti gyógyszerhiány egyik oka a gyógyszercégek összeolvadásai.

Általános jelenség, hogy egy gyógyszercég beolvad egy másikba, ami az átütemezett gyártások miatt egész Európa ellátását kedvezőtlenül befolyásolhatja. A hatóanyag gyártási gondok, gazdasági megfontolások, a gyártók- forgalmazók-nagykereskedők profit érdekei is generálhatnak gyógyszerhiányt. A gyógyszerkészletre is befolyással van a piac szabad mozgása – állítja az OGYÉI. Az a régebben bevált gyakorlat, miszerint egy-egy készítmény élethosszig alkalmazható volt, mostanra nem mindig megoldható.
A magyar gyógyszerellátás biztonságát szolgálja az elmúlt években hozott két új jogszabály. Az egyik szerint 2013 óta a hazai gyógyszerkészletek csak akkor kerülhetnek exportra, ha a gyártók a magyarországi ellátási igényeket már kielégítették. A másik folyamatosan monitorozhatóvá tette a gyógyszerellátási nehézségeket. A jogszabály minden ellátási gondra jelentési kötelezettséget írt elő. A Meningococcus vakcina, a Bexsero esetében kiváló példa a „pánik” következtében kialakuló gyógyszerhiányra. A karácsony körüli agyhártyagyulladás miatti haláleset irreális mennyiségű felvásárlást okozott. Akkor tömeges oltások történtek, amelyek emlékeztető oltásai még ma is további felvásárlásokat és következményes hiányt generálnak.
A hiány elkerülése a gyógyszerellátási piac valamennyi szereplőjének érdeke. Hozzájárulhat a megfelelő gyógyszerellátáshoz a tudatosabb gyógyszerfelírási gyakorlat, az ellátórendszer szereplőinek fokozott figyelme, a hiányok hatóság általi követésére szolgáló eljárások folyamatos, a piac jelenségeihez igazodó módosítása. A gyógyszertárak vezetői is tehetnek a biztonságos, kiegyensúlyozott gyógyszerellátásért, akik a jó gazda szemével mérhetik fel az igényt, ha kell, időben jeleznek a hatóság felé, és együttműködnek a lakosság tájékoztatásában – áll az OGYÉI közleményében.