Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Tisztelt Olvasónk!

A rovatban megjelenő cikkekkel, elemzésekkel az a célunk, hogy fórumot adjunk azoknak a kezdeményezéseknek, javaslatoknak, véleményeknek, amelyekkel javítható a lakosság egészségi állapota, a betegellátás színvonala, és az egészségügyben dolgozók megbecsültsége. Szeretnénk lehetőséget nyújtani az érdeklődőknek a párbeszédre az ágazatot érintő változtatások előtt. Várjuk olvasóink cikkeit, hozzászólásait is a nogradi.erzsebet@medicinaforum.hu  e-mail címre.

Medicina Fórum

Média Centrum

magyo

A gyógyszerpiac helyzetéről és jövőjéről szóló rendezvényen ismertették a Nézőpont Intézet elemzését, amely átfogó képet ad a gyógyszeripar helyzetéről és számszerűsíti az iparági hozzájárulást a magyar gazdaság teljesítményéhez. Az elemzés alapján elmondható, hogy a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) tagjai jelentős szereplői a magyar nemzetgazdaságnak, mind a hozzáadott érték, mind a foglalkoztatás, mind pedig az export tevékenységük által hozzájárulnak a gazdaság fejlődéséhez. Kiterjedt beszállítói hálózatuk révén teljesítményük más iparágakra is kihat, ezért is különösen fontos, hogy megkülönböztetett figyelemmel tekintsünk az ágazatra.
A tanulmány elemzői bemutatták, hogy a gyógyszeripar a magyar nemzetgazdaság zászlóshajója; hiszen az iparág kibocsátása folyó áron megközelíti az 1 000 milliárd forintot, miközben az éves növekedési üteme meghaladja a nemzetgazdaság átlagos növekedési ütemét. Ágazati összehasonlításban, az egy foglalkoztatottra eső teljesítményt elemezve a gyógyszergyártás az ágazati rangsor élén ál a bruttó hozzáadott érték, és második helyen a kibocsátás tekintetében.
A tanulmány rávilágított arra is, hogy a magyarországi gyógyszergyártás exportorientált, a külgazdasági növekedés egyik motorja. A teljes exportbevétel 2016-ban 902 milliárd forint volt. Az ágazat külgazdasági szerepét bizonyítja, hogy a gyógyszeriparban az egy foglalkoztatottra 26,6 millió külkereskedelmi többlet esik, ami közel háromszorosa a járműiparnak (9,9 millió Ft/fő) és a gépgyártásnak (9,2 millió Ft / fő).
A magyar gyógyszergyártás nem csupán az egyik legrégebbi hagyománnyal bíró iparág Magyarországon, de rendkívüli potenciállal is rendelkezik. A világgazdasági válság ellenére a szektor teljesítménye az elmúlt években nem romlott, ugyanakkor a szabályozás és a különböző kormányzati programok érzékenyen érintették, melyek csökkentették a szektor növekedési potenciálját. Összességében tehát elmondható, hogy a gyógyszergyártás annak ellenére tud húzóágazat lenni, hogy jelentős különadók sújtják és a válságkezelés utóhatásaként pedig még mindig restriktív az ágazat szabályozása. A hazai gyógyszeripar egyben a leginnovatívabb feldolgozóipari ágazat, a szektor teljes kutatás-fejlesztési kiadása 2016-ban 65,4 milliárd forintra becsülhető.
Az elemzésbe bevont, hazai telephelyű, és hazai gyártási tevékenységet folytató MAGYOSZ tagvállalatok kiemelkedőek a beruházási aktivitásukat tekintve: jellemzően folyamatosan bővítik és korszerűsítik a termeléssel kapcsolatos kapacitásaikat. 2014 és 2016 között a termeléssel, termeléstámogatással kapcsolatos beruházásaikat 38 milliárd forintról 48 milliárdra növelték. Ezen gyógyszeripari beruházások nagy előnye, hogy a szereplők hosszú távra terveznek Magyarországon: a termelő kapacitások egy része már több mint egy évszázada a gyógyszeripar szolgálatában áll.
Jelentős összegekkel járulnak hozzá az államháztartás egyensúlyának megteremtéséhez. Különféle adók és hozzájárulások formájában 2016-ban 78,5 milliárd forintot fizettek be. Fontos megállapítás, hogy a vállalkozások mindegyike Magyarországon adózik, a megtermelt profitot nem viszi ki az országból.
A gyógyszeripar jelentős szereplő a foglalkoztatás szempontjából is. A foglakoztatás tekintetében is kiemelkedik a gyógyszergyártás, az egyik legmagasabb jövedelmet biztosító ágazatról beszélünk. Ez természetesen összefügg azzal, hogy az ágazatban kiemelkedően magas a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, valamint, hogy a tagvállalatok egy egészséges bér-és javadalmazási struktúrát alakítottak ki. A hazai gyógyszeripar élen jár a magas képzettségűek foglalkoztatásában is. A 18 ezer foglalkoztatott közül 2 190 (12%) fő dolgozik K+F területen, ami többszöröse a nemzetgazdasági átlagnak (1,8%) és megelőzi a többi iparágat is.
Dr. Greskovits Dávid, a MAGYOSZ elnöke elmondta, hogy az ágazat jelenleg is erős motorja a hazai gazdaságnak, azonban a kormányzati szabályozókra való érzékenysége miatt, tudatos fejlesztése és támogatása jelentős mértékben javítaná a magyar gazdaság teljesítményét, pozitívan járulhat hozzá a magas végzettségű munkaerő itthon tartásához, továbbá – pozitív külkereskedelmi mérlegével – hozzájárulna Magyarország külgazdasági pozíciójának erősítéséhez is.

Medicina Fórum
Munkatársunktó

u3

A MH Egészségügyi Központ (MH EK) Honvédkórház Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztálya (KAITO) hatvan évvel ezelőtt, 1957-ben alakult meg. Az addig sebészeti osztály keretében működő aneszteziológiai szolgálat új formában, önálló szervezeti egységként folytatta munkáját első kinevezett vezetője, Dr. Wittek László irányításával. 1958-ban kezdte meg munkáját az osztályon Dr. Giacinto Miklós. Mindketten meghatározó szerepet játszottak az aneszteziológia és intenzív terápia hazai megteremtésében, fejlődésében és oktatásában.
Az intézet 2017. november 30-án tudományos emlékülés keretében ünnepelte 60. éves születésnapját dolgozói, a szakma és társszakmák megjelent képviselői körében. Az évforduló értékes születésnapi ajándéka az osztály hatvanéves történetét bemutató állandó kiállítás, melyet megemlékezés napján nyitottak meg.
A kiállításon a anesztézia számos korhű eszköz, műszerek, altatógépek, betegellenőrző monitorok, lélegzetőgépek, a katonaorvosi anesztézia eszközei valamint érdekes írásos dokumentumok láthatók. Dr. Csomós Ákos c. egyetemi tanár, osztályvezető főorvos a megnyitón elmondta, hogy a kiállított tárgyakat az osztály hat évtizedes történelmi hagyatékából és az ez idő alatt használt eszközökből, műszerekből válogatták össze.
A múzeum létesítésének gondolata, az anyagok, eszközök összegyűjtése és megőrzése, valamint a kiállítás létrehozásához szükséges feltételek megteremtése, a múzeumi vitrinek berendezése Dr. Barna Béla nyugállományú orvos ezredes elévülhetetlen érdeme, aki 1988 és 2007 között volt a KAITO osztályvezető főorvosa. A kiállítás előkészítő munkájában Dr. Konczné Réti Rózsa asszisztensnő segítette. A kórház I. emeleti galéria folyosóján elhelyezett múzeum létesítéséhez a Morpheus Alapítvány, a Honvédkórházért Alapítvány, illetve az Anesztézia Biztonságáért Alapítvány nyújtott jelentős támogatást.
Kun Szabó István vezérőrnagy, az MH Egészségügyi Központ parancsnoka nyitotta meg a kiállítást. Kiemelte a múzeum orvostörténeti értékét és a hatvanéves jubileum jelentőségét. Emlékeztetett arra, hogy a két nagy világégés közepette, súlyos áldozatok árán tapasztalta meg az ország, mennyire fontos egy ilyen osztály létrehozása. A kezdetben egy fővel indult osztály, ma több mint kétszáz munkatárssal, az ország legjobb, magasan felkészült, szakmailag és technikailag egyaránt a lehető legjobb képességekkel rendelkező intézete. Elismeréssel mondott köszönetet az elvégzett munkáért és a kiállítás megszervezéséért. Ezután Barna Béla volt főorvos kalauzolva az érdeklődőket és mutatta be a kiállítás anyagát.
Címkék:

Ezt követően a KAITO 60. éves megalakulásának évfordulója alkalmából rendezett tudományülésre került sor. A történelmi áttekintéssel foglalkozó előadások az elmúlt 60 év kiemelkedő eseményeit, az osztály szakmai és szervezeti fejlődésének történetét foglalták össze. A további előadások az osztály gyógyító munkáját, klinikai aktivitását mutatták be.
A hat évtized legfontosabb konklúziója, hogy már az első évektől kezdve az osztály vezetői nagy hangsúlyt fektettek az szakorvosképzésre, az oktatásra, az asszisztensképzésre. Kialakult az osztály iskolateremtő, tudásalapú szellemi bázisa, aminek köszönheti jó hírét és azt a kiérdemelt megbecsülést, ami övezi a szakemberek körében. Nagyon sokan megfordultak továbbképzés, tapasztalatcsere címén a KAITO-on. Aki itt járt, mindenkor vitt magával valamit, tudást, tapasztalatot, amit munkájában hasznosítani tudott. Vitt még valamit, amit nem könnyű definiálni: példaértékű szakmai fegyelmet, igényességet, egy beteg-centrikus és kollegiális kapcsolatrendszert, amit érdemes volt példaképkén követni.
A KAITO az MH Egészségügyi Központ Honvédkórház egyik legnagyobb osztálya, a 215 dolgozó évente átlag 22 000 beteg műtéti ellátásában vesz részt, a két telephely intenzív osztályain pedig évente mintegy 2 000 beteget kezelnek.

Medicina Fórum
Munkatársunktól

u1

Ünnepélyes keretek között december elsején adták át az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által alapított Nekem Szól! Egészségértés Díj 2017 pályázat díjait a Budapest Music Centerben. A fődíjat ezúttal az Országos Gerincgyógyászati Központ kapta meg.
Ahhoz, hogy az emberek elkerülhessék a betegségeket, megfelelő időben eljussanak az orvoshoz, vagy megtalálják az állapotuknak leginkább megfelelő kezeléseket, érteniük kell az egészségüggyel kapcsolatos információkat, ám ez hazánkban hiányos - derült ki a Szinapszis Kutató Intézet „Egészségértés” kutatásából. Az is tetten érhető egy másik felmérés alapján, hogy az érintettek három alkalomból kétszer valós segítség helyett az interneten keresnek rá tüneteikre, és az esetek túlnyomó többségében (78%-ban) nem hiteles információhoz jutnak hozzá, ami gátolja az egyént problémája valós megoldásában.
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) – az egészségértés fenti problémájára történő figyelemfelhívás, illetve a helyzet javítására irányuló lépések támogatása érdekében – másodszorra hirdette meg az egészségértés díjat. Legfontosabb célkitűzése a Nekem Szól! Egészségértés díj kiírásával, hogy támogassa azokat a kezdeményezéseket, amelyekkel a hiteles egészségügyi információk minden egyes ember számára olyan módon válnak elérhetővé, ahogy azt ő maga a legkönnyebben fel tudja használni.
A pályázatra 2017. január 1. és 2017. október 15. között Magyarországon futó programokkal, 5 kategóriában – egészségügyi és oktatási intézmények, egészségügyi szakemberek, betegszervezetek, társadalmi-, állami- és gazdálkodó szervezetek, valamint újságírók és bloggerek – lehetett nevezni. A pályázat ez évben is megmozgatta az egészségügy majdnem minden szegmensét, a betegszervezetektől a gyógyszerészeken át a bloggerekig, az egészségfejlesztési irodától a megyei ÁNTSZ irodákon át az általános iskolákig. Rekord számú, 106 pályamű érkezett be. Az idei pályázatokra jellemző a digitális tér egyre jobb kihasználása, számos pályázó rendelkezett a hagyományos weboldal mellett social média felülettel vagy youtube csatornával is.
Thomas Straumits, az AIPM elnöke a díjátadón hangsúlyozta: „Az egyesület elkötelezett az egészségértés fejlesztése mellett, hiszen az alacsony egészségértés nem csak az egyén számára kedvezőtlen, de az egészségügyi rendszer forrásainak pazarlásához is vezethet. Egyesületünk 2015-ben kezdett az üggyel foglalkozni: elsőként készíttettük el az ország egészségértés kutatását, melynek eredményét számos helyen bemutattuk és amelyről elkötelezetten edukáljuk az egészségügy szereplőit. 2016-ban megalapítottuk az egészségértés díjat, és büszkék vagyunk arra, hogy idén is megannyi fantasztikus pályázat érkezett. Számos egyéb programmal is támogatjuk a magyar emberek jobb egészségértését, ilyen például a laikusoknak szóló www.okosgyogyszer.hu, vagy a betegszervezetek számára szóló ingyenes továbbképző program, a BETA (Betegszervezetek Akadémiája)”
Az Egészségügyi és oktatási intézmények kategória nyertese, egyben a Nekem szól! Egészségértés díj 2017 fődíjasa az Országos Gerincgyógyászati Központ, a Budai Egészségközpont Szakkórháza, mely betegoktatási programjának audiovizuális továbbfejlesztésével pályázott. Az Egészségügyi szakemberek kategóriában az első helyezést Dr. Dér Péter gyógyszerész nyerte el zárt, online tanácsadást végző Facebook csoportjával. Dr. Dér Péter több kollégájával azon fáradozik, hogy a modern eszközök nyújtotta gyors reagálási idővel tudja a hozzá fordulók kérdéseit a lehető legszakszerűbben megválaszolni. A Betegszervezetek kategóriában első lett a Ritka Betegek Országos Szövetsége egy olyan felvilágosító programmal, amely a ritka betegségekben érintetteknek és hozzátartozóiknak nyújt hiánypótló, evidencián alapuló tájékoztatást. A Társadalmi-, állami- és gazdálkodó szervezetek kategória nyertese az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Resuscitatiós Társaság és az Alerant Zrt. Szív City – Te is lehetsz hős! projektje. A Szív City egy virtuális közösség, melynek önkéntes tagjai készek megmenteni a hirtelen szívmegállás köztéri áldozatait. Az Újságírók és bloggerek kategóriában Balavány György újságíró érte el az első helyezést „Felvilágosító tevékenység a médiában az öngyilkosság megelőzésért” című pályázatával. A pályázat különdíjasa: az EgészségKommandó. Az EgészségKommandó az interneten fellelhető egészségügyi oldalakat egy az átláthatóságot és szakmaiságot vizsgáló, objektív szempontrendszerben értékeli és lát el egy jelképes pecséttel, ezzel segítve elő, hogy előtérbe kerüljenek az értékes, hiteles egészségügyi weboldalak.
A zsűri elnöke dr. Pilling János, SOTE Magatartástudományi Intézet docense, tagjai: Nógrádi Tóth Erzsébet, MÚOSZ Egészségügyi, Szociálpolitikai és Társadalombiztosítási Szakosztály, elnöke, dr. Virányi Mariann, OGYÉI főosztályvezető helyettese, dr. Horváth-Sziklai Attila, Magyar Gyógyszerészi Kamara hivatalvezetője, Dr. Pásztélyi Zsolt, a MEDICINA 2000 - Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke, Koltai Tünde a Betegszervezetek Országos Szövetsége elnöke, Borjádi Györgyi, az AIPM kommunikációs menedzsere.

Medicina Fórum

Munkatársunktól

k1

Közel kétszázhúsz vendég vett részt az őszi Medicina Fórum konferencián és a rendezvény keretében megtartott VI. Egészségügyi Miniszteri - Államtitkári Csúcstalálkozón november 24-én a Kempinski Hotel Corvinus konferenciatermében.

k2

A nyitóelőadást tartó Nógrádi Tóth Erzsébet emlékeztetett arra, hogy az egy évvel korábbi konferencián a WHO Európai Bizottságának igazgatója bejelentette, hogy idén szeptemberben Budapest ad otthont a szervezet kongresszusának. A budapesti tanácskozáson elfogadott célok között a WHO küldöttek a korai halálozás csökkentését, a várható élettartam növelését, az egyenlőtlenségek csökkentését, a jólét fokozását, és az egészséghez való általános jog biztosítását fogadták el. Arról is hallhattunk a nyitóelőadásban, hogy az emberek egészségi állapotát a társadalomban elfoglalt helyzet, az egészséget veszélyeztető kockázati tényezők, az egészségügyi rendszer, a gazdaság állapota is befolyásolja, de nem maradhat ki az egyén felelőssége sem a saját egészsége megőrzésében.

k3

Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kiemelte az államadósság csökkenését és a foglalkoztatás, valamint a bérek kedvező alakulását, majd ismertette az Irinyi tervet, amely a mennyiségi növekedés helyett a minőséget célozta meg. A hét kiemelt terület egyike az egészségipar, amelynek a nemzetgazdaságban betöltött szerepe jelentős. Komoly lehetőség van a gyógyszer- és gyógynövényiparban, a biotechnológiában, és egyre nagyobb ütemben fejlődik az orvosi eszközgyártás és az egészségturizmus is. Utalt arra, hogy a Föld népességének várható élettartama két évtized alatt 6 évvel nőtt, és miközben egyre többen vagyunk, a krónikus betegségek száma is növekedett, a társadalom pedig egyre inkább elöregedik, aminek következtében az egészségügy, az egészségipar szerepe felértékelődik. Az ágazat GDP részesedése 2020-ra elérheti a 15 százalékot, amelyet adócsökkentéssel, pályázatokkal, képzésekkel, exporttámogatásokkal is segítenek.

k4

Mészáros János az EMMI egészségügyért felelős helyettes államtitkára beszámolt a népegészségügyi intézkedésekről, amelynek eredményei már látszanak. A születéskor várható élettartam hosszútávon növekvő tendenciát mutat Magyarországon. A születéskor várható élettartam 2016-ban a férfiaknál 72,5, a nőknél 79,6 év. A kormány prioritásként kezeli a keringési-, a cukorbetegség-, a krónikus légzőszervi- és mozgásszervi betegségek megelőzését és a gondozást. Cél a daganatos betegségek kockázatának csökkentése, a betegség korai felismerése és kezelése. Fontos a lelki egészség fejlesztése, a mentális zavarok megelőzése, de a környezet - egészségügyi biztonság fejlesztése is. A kormány kiemelten kezeli az egészségügyi ellátórendszer megelőzési szemléletű fejlesztését. A lakosság egészségének megőrzése, illetve fejlesztése egyéni és társadalmi felelősség. Az „Egészséges Magyarország 2014–2020” Egészségügyi Ágazati Stratégia 2020-ig határozza meg a népegészségügyi stratégiai célokat. Rögzíti a lakosság-közeli ellátások, integrált szolgáltatások megerősítését, ennek keretében az egészségügyi alapellátás fejlesztését, a szakmai támogatási rendszer erősítését.

k5

Balogh Sándor, a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének (MÁOTE) elnöke visszatekintve az egyesület ötven évére úgy fogalmazott, hogy az akkor elfogadott cél ma is érvényesnek tekinthető: az általános orvoslás elsődleges, személyes és folyamatos ellátást nyújt az egyén, a család és a közösség számára. Ám ezt a célt veszélyezteti, hogy kevés az általános orvos és kedvezőtlen a háziorvosok korösszetétele. 2010-2015 között nőtt a háziorvosok átlagéletkora, egyre kevesebb a fiatal, nem ritka a 70 év feletti doktor. A tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok zöme a kis létszámú körzetekben van, például az 500 fő alatti körzetek csaknem 64 százaléka üres. Szerinte átgondolandó az életképtelen praxisok megtartása, de az is, hogy milyen eszközökkel lehetne vonzóbbá tenni a fiatalok számára is a háziorvoslást.

k6

Thomas Straumits az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) svéd származású elnöke azzal kezdte előadását, hogy a magyarok várható élettartam az egyik legalacsonyabb Európában. Az elnök szerint ennek egyik meghatározó oka, hogy Magyarországon az átlagembereknek rossz az egészségértése. Ennek megváltoztatása érdekében az AIPM immár második esztendeje pályázatokat ír ki az egészségügyi szolgáltatók és a média munkatársainak, amely igen sikeres. Beszélt arról is, hogy a már megbetegedettek számára az innovatív gyógyszerek jelenthetnek gyógyulási esélyt.

 cs1

Az alapellátás helyzetét a konferencián megtartott rendhagyó miniszteri - államtitkári kerekasztal beszélgetésen vitatták meg a résztvevők a hallgatóság aktív közreműködésével.
Gógl Árpád korábbi egészségügyi miniszter „Merre van előre?”címmel megtartott vitaindító előadásában úgy fogalmazott, hogy érdemes lenne újragondolni az alapellátás struktúráját. Derültséget váltott ki a hallgatóság körében, amikor egy, a tengeren hányódó hajóval illusztrálta, hogy amint azon a kapitánynak nem könnyű navigálni, legalább annyira nehéz az ágazat irányítójának a helyzete is. Amúgy a mintegy másfél órás kerekasztal beszélgetésre – az egyes témákban eltérő szakmai vélemények ellenére is - jellemző volt a jó hangulat.
Gógl Árpád úgy véli, hogy az elmúlt időszakban hozott struktúraváltás nem hozta meg a hozzá fűzött reményeket. Az lenne a feladat, hogy a struktúraváltás alapjain megvalósítsák a rendszer fenntartható, összehangolt működését, és kezeljék a finanszírozási és humán erőforrás feszültségeit. Utalt a vonatkozó jogszabályra, amely szerint az egészségügyi alapellátás a beteg a lakóhelyén, illetve annak közelében, a választása alapján igénybe vehető. Fontos a hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, folyamatos egészségügyi ellátás, nemtől, kortól és betegségtől függetlenül. Véleménye szerint az egyik megoldás lehetne a problémákra a kistérségi járóbeteg-ellátók beolvasztása a praxisközösségekbe és újra kellene gondolni az önkormányzatok szerepét is. A volt tárcavezető a kompetenciák újraosztását kulcskérdésnek tartotta.

k8

Ezt követően a csúcstalálkozó résztvevői igyekeztek megvitatni a moderátor, Nógrádi Tóth Erzsébet által felvetett témákat. A mostani, hatodik találkozó rendhagyó volt, hiszen a gyakorló orvosok képviseletében részt vett a vitában Dr. Póta György házi gyermekorvos, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Dr. Szabó János háziorvos, az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégium Háziorvosi Tagozat vezetője, valamint részt vettek a járulékfizető munkáltatók képviseletében Blazsevácz Péter és Szlávik Péter, a Joint Venture Szövetség Egészségügyi Bizottságának társelnökei.
Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár elöljáróban leszögezte, hogy 2010. és 2016. között 900 milliárd többlet forint érkezett az egészségügybe, ám úgy tűnik, hogy a problémák megoldása nem csak a pénzen múlik.
Az első kérdésben szinte mindenki egyetértett, nevezetesen abban, hogy a nyugdíjasokat vissza kellene hívni a munkába. Ám ez a háziorvosok emberi erőforrás problémáin keveset segít, hiszen a legtöbb alapellátó eleve a nyugdíjkort betöltve is dolgozik. Rácz Jenő korábbi egészségügyi miniszter szerint hiba volt ezt a jogszabályt kiterjeszteni a munkaerőhiányos egészségügyre. Kökény Mihály korábbi miniszter egyenesen bűnös dolognak minősítette, hogy a 2013-as kényszernyugdíjazási rendeletet az egészségügyre is kiterjesztették. „Az pedig megalázó, hogy a rendelet hatálya alóli mentességet az orvosoknak kérvényezni kell” - mondta. Az államtitkár szerint azonban nem ez az igazi probléma, hiszen szinte mindenki automatikusan megkapja a mentességet.
A háziorvosok megbecsülését valóban vissza kell adni, például a béremeléssel, de talán ennél is fontosabb a kompetenciák újraosztása – mondta az államtitkár. Egy felmérés szerint a fiatalok főleg azért nem választják a háziorvosi szakmát, mert nem vonzó számukra a magányos munka, tehát az egy orvos egy nővér felállás. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint a fiatalabb orvosok vonakodása az alapellátástól is azt igazolja, hogy a pénz nem minden, hiszen az állam tavaly 750 millió, idén már 1,25 milliárd forint pályázati pénzt biztosított a praxis-vásárláshoz, letelepedéshez. Szerinte olyan kompetenciákat kell adni a háziorvosoknak, amelyek jelenleg csak a szakellátásban, a fekvőbeteg intézményekben érhetők el, az valószínűleg megmozgatja a fiatalabbakat is. Egyébként a betöltetlen praxisokra eddig 55 pályázat érkezett, a pályázó orvosok átlagéletkora 44 év. Hozzátette: a 300 körüli betöltetlen háziorvosi praxis közül 200-ban olyan alacsony a betegszám, hogy szinte megszűnésre vannak ítélve. A fennmaradó 100 közül pedig 55 a pályázattal betölthető. Amúgy 12-20 millió forint jár azoknak, akik az üres praxisokba jelentkeznek, az összeg nagysága attól függ, hogy milyen régóta nincs ott orvos.
Téma volt a svájci modell kiterjesztése. Szabó János szerint a praxisközösségek megoldást jelenthetnek erre a problémára, és firtatta, hogy lesz-e pénz a modellkísérletben részt vett praxisok további működtetésére, illetve ennek a rendszernek a kiterjesztésére. Úgy véli Szabó János, hogy olyan praxisközösségek kialakítására lenne szükség, amelyekben az orvosok mellett gyógytornászok, dietetikusok, szociális gondozók is segíthetik a pácienseket. Székely Tamás korábbi miniszter szerint ugyan a pénz nem minden, de azért jó, ha van. Elismerte, hogy jelentősen nőtt az utóbbi években a praxisok finanszírozása, mostanra átlagosan eléri a havi 1,2-1,3 millió forintot. De ha lebontjuk ezt az összeget, kiderül, hogy még mindig kevés. Például ha a háziorvos 600 ezer, az asszisztense 350 ezer forintot kap havonta bérként, az adókkal és a többi járulékkal szinte az egész pénz elmegy és már a működtetésre alig marad. Tehát mégis csak további forrásokra van szükség az ágazatban - hangsúlyozta a volt tárcavezető.

k9

Élénk vita alakult ki a november elsejével bevezetett Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térről (EESZT). Ez kétségtelenül gyorsítja majd a betegek adataihoz való hozzáférést a beteg által felhatalmazott orvosoknak. Így gyorsabban felállítható a diagnózis, olajozottabban mehet a beteg a szükség szerinti szakorvosokhoz. Az EESZT-be az egészségügyi szolgáltatók és a gyógyszertárak is bekapcsolódnak – mondta az államtitkár.

k10

Amúgy nagyjából teljes volt az összhang a jelenlévők között, hogy ez a jövő, végig kell csinálni, még akkor is, ha a bevezetés, a felkészülés, főleg a felkészítés döcögős volt. Rácz Jenő korábbi miniszter szerint sem a hibákat kell nézni: "Ha soha nem vezetjük be, soha nem is fog működni!" - mondta. Az is érdekelte a jelenlévőket, hogy lesz-e szankciója annak, ha a november 1- je óta élesben működő rendszerhez az egészségügy valamely szereplője nem csatlakozik. Az államtitkár megerősítette: jövő november 1-ig nincs szankció, akkor a tervek szerint már a magánellátóknak is be kell kapcsolódniuk az elektronikus térbe, akkortól már mindenkinek használnia kell az EESZT-t. A JVSZ társelnökei leszögezték: a munkáltatók érdeke az alapellátás megerősödése, hiszen a munkavállalóknak jó, ha a háziorvosnál kapnak végleges ellátást, így mielőbb visszatérhetnek a munkába.
Téma volt a beszélgetés során az is, hogy a szakellátáshoz hasonlóan kiterjeszthető-e a fizetős ellátás a háziorvosoknál. Póta György határozottan tiltakozott ez ellen, etikátlannak tartaná azt. Ebben a kerekasztal résztvevők egyetértettek. Egyébként elhangzott az is, hogy több feladatot, például a jogosítványhosszabbítást most is térítés ellenében végeznek el a háziorvosok.

MEDICINA FÓRUM KÖNYVBEMUTATÓ

k11

A Medicina évkönyv immár ötödik alkalommal jelenik meg, veszi számba egy kötetben a gyógyítást végző szolgáltatókat és a vállalkozási szférában tevékenykedő cégeket – kezdte a könyvbemutatót Kovács Árpád. ”Célunk hogy a kiadványban transzparenssé váljon a magyarországi egészségügyi intézmények, a gyógyítók minősítési rangsora egy adott szakterületen belül” - mondta.
A kiadvány révén a figyelem előterébe kerül az egészségügy, ami azért fontos, mert ez az ágazat a nemzetgazdaság fejlődésében meghatározó jelentőségű, a kutatás – fejlesztés - innovációt tekintve az egészségipar a nemzetgazdaság húzóágazata. A gyógyító intézmények pedig nem csupán elköltői a közpénzeknek, hanem az emberek egészségének megőrzésével, visszaadásával fontos tényezői a GDP növekedésnek.
Az érdeklődők elemzést találnak az állami költségvetés és az egészségbiztosítási alap költségvetésének összefüggéseiről, a kórházak gazdálkodásáról, az egészségipari vállalkozások nemzetgazdaságban betöltött szerepéről. A kötet első részében kapott helyett a 200-200 legnagyobb bevételű közfinanszírozott gyógyító intézmény, illetve egészségipari vállalat. E mellett a könyv szerkesztői szakmánkénti alcsoportokat is képeztek a gyógyítást végző szolgáltatók és az egészségipari cégek körében, ugyancsak a bevételeik és szakterületük alapján. Ezekhez a listákhoz az adatokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és a Bisnode nemzetközi cégcsoport szolgáltatta, hiteles forrásból.
Az évkönyvben a mennyiségi rangsorolás mellett az államigazgatási szféra, az egészségügy, az egészségüggyel foglalkozó közgazdászok és szakmai szervezetek, betegszervezetek, az egészségipar jeles személyiségeinek elemző írásai is olvashatók az ágazatról. „Több mint 50 igen értékes publikációt találnak a kötetben, ami egyfajta kortörténeti dokumentum is a jövő számára” – mondta Kovács Árpád.

k12

Oberfrank Ferenc, a MOTESZ megválasztott elnöke, a Medicina évkönyvhöz kötődő pályázatok zsűrijének tagja elmondta: a Medicina Fórum pályázatok elbírálására felkért zsűri a szakmai és tudományos szervezetekkel együtt dolgozta ki és hirdetette meg a pályázatokat az egészségügyi szolgáltatóknak, orvosoknak és a háttériparban tevékenykedő cégeknek.
A kérdőíveket önbevallásos alapon töltötték ki a pályázók, a válaszokat egységes pontrendszer alapján összesítette, előzsűrizte az illetékes egészségügyi szakmai testület, végül a pályázatokat elbíráló zsűri véleménye alapján alakult ki a végleges sorrend. A pályázat célja, hogy a lakosság számára is elérhető legyen egy transzparens egészségügyi információs adatbázis a kórházakról. A lakosság számára is láthatóvá kell tenni az intézmények gyógyító munkájának eredményességét, hatékonyságát, a betegek biztonságát, a korszerű, szövődménymentes kezeléseket. Az idei pályázók között megjelentek az onkológiai centrumok, ami nagyon fontos, hiszen hazánk dobogós helyen áll a világ országai között a rákos betegek számát és halálozását tekintve.

cs3

A DÍJAZOTTAK ÉRTÉKELÉSE

k14

„Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan ismét pályázatot írtunk ki az egyetemi klinikai központok, országos intézetek, szakkórházak, a megyei, városi és fővárosi kórházak részére a kiváló intézeti cím elnyerésére. A kitöltött kérdőíveket öt szempont szerint értékeltük. Az emberi erőforrás helyzetet a szakorvosok, minősített orvosok, rezidensek száma alapján, valamint a különböző végzettségű szakápolók foglalkoztatottságának figyelembevételével rangsoroltuk. Lényeges szempont volt a kártérítési perek száma, illetve a klinikai vizsgálatokban való részvétel is. A szolgáltatás és infrastruktúra értékelésekor a hotelszolgáltatás, műszerellátottság, élelmezés adatai voltak a legfontosabbak. A szabályozottság tekintetében a dokumentációs és informatikai, a minőségirányítási rendszereket és a szövődményjelentéseket értékeltük. A szakmai szervezettség a diagnosztikai és terápiás eszköztárra a sürgősségi és rehabilitációs, valamint egynapos ellátások szervezettségére és a mortalitási adatokra alapozva került értékelésre. A gazdálkodást a lejárt adósságállomány, a saját bevételek, a beruházások és a szolgáltatások kiszervezettségének mértéke alapján ítéltük meg. Négy kategóriába soroltuk a pályázó kórházakat” – ismertette a bírálati szempontokat Velkey György.

NYERTES EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓK

k15

Kiváló egyetem
A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ orvosai és a szakápolói között kiemelkedő a minősítettek, több szakvizsgával, felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Az egyetem belső szabályozottsága kiváló, minőségirányítási rendszere, informatikai dokumentációs rendszerei, a szövődmények rögzítése magas színvonalú. Diagnosztikai és terápiás arzenálja kiemelkedő, gazdálkodása egyensúlyi állapotban van, lejárt tartozása elenyésző.

cs2

Országos intézetek, szakkórházak (B. Braun különdíj)
A kórházak közül kiemelkedik a Nyírő Gyula Kórház – Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet a magasan képzett szakembergárdájával. A több szakvizsgával rendelkező és minősített orvosok, valamint magasan képzett szakasszisztensek és szakdolgozók aránya jelentős. Gazdálkodása egyensúlyban van, műszerezettsége és infrastruktúrája jelentősen fejlődött, szolgáltatásainak minősége javult.

k17

Kiváló megyei kórház
A Tatabányai Szent Borbála Kórház szolgáltatási struktúrája és infrastruktúrája az egész kórházrendszerben a legjobbak között van, működése kiválóan szabályozott, minőségirányítási, betegdokumentációs és információtechnológiai rendszere igen jó. A szükséges diagnosztikai és terápiás arzenállal annak ellenére rendelkezik, hogy a kisebb méretű megyei kórházak közé sorolható.

k18

Kiváló városi kórház
A dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház infrastruktúrája, szolgáltatási színvonala és szabályozottsága kiemelkedik a városi kórházak közül. Szakmailag jól szervezett, a szükséges diagnosztikai és terápiás technológiával rendelkezik. A városi kórházak között az emberi erőforrás ellátottsága is jó mind orvosok, mind szakdolgozók tekintetében.

k19

Kiváló Onkológiai Centrum (MSD különdíj)
Az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Onkológiai Osztálya az ország egyik legnagyobb forgalmú onkológiai ellátó helye, orvosszakmai és tudományos központja. Kiemelkedő a szűrési tevékenysége, az onkoteamének működése, kiépített a diagnosztikus és sebészeti kapacitása. Önálló hospice osztálya van. A Swiss Gruop for Clinical Cancer Research (SAKK) egyetlen hazai vizsgálóhelye, 120 feletti klinikai fázisvizsgálatban vesz részt. Jelentős a szerepe a terápiás protokollok kialakításában, a továbbképzések szervezésében.

Oberfrank Ferenc elmondta, hogy az idén is kiírta a zsűri a rezidensek számára is a pályázatot. A fiatal szakorvos jelöltek a pályázataikban dicséretes szakmai tudásról, a betegekkel való kapcsolatukról, a betegségek megelőzése érdekében vállalt közösségi munkáról tettek tanúbizonyságot, ami a jövő egészségügye, a minőségi betegellátás záloga.

Kiváló rezidens (Sanofi különdíj)

k20

Kiváló rezidens (Sanofi különdíj)
Dr. Grolmusz Vince Kornél a SE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika rezidense, szakmai területe a klinikai genetika és az onkogenetika. Summa cum laude képesítéssel végzett a SOTE ÁOK-n. 2013-ban elnyerte a SE Kiváló Tudományos Diákköri Hallgatója címet. Idén egyetemi doktori PhD fokozatot szerzett. Részt vesz a klinika európai szintű, a ritka betegségek ellátását összefogó Orphanet hálózat felé történő adatszolgáltatásban. Nemzetközi folyóiratban megjelent eredeti közleményeinek száma 10, összesített impakt faktora 25,648.

k21

Kiváló rezidens (Sanofi különdíj)
Dr. Benke Kálmán az Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika szívsebészeti rezidense. Summa cum laude képesítéssel végezte el a SE ÁOK-t. Több mint 20 drog, alkohol és dohányzás prevenciós előadást tartott középiskolákban. Kétszer nyert köztársasági ösztöndíjat. PhD fokozatszerzése folyamatban van. Tudományos érdeklődése a kardiovaszkuláris hatáspontú gyógyszerek vizsgálata. A Fiatal Szívsebészek Fórumának egyik alapítója. A Magyar Orvoslabdarúgó Válogatott tagjaként világbajnoki ezüst és bronzérmes. Összesített impakt faktora 32,776, idézetek száma: 70.

Ugyancsak dicséretes a gyógyszertárak szerepe a betegek és általában a lakosság életmódjának formálásában. Jelentős szerepük van a lakosság egészségkultúrájának emelésében, a prevenciós szemlélet általánossá tételében.

k22

Kiváló Gyógyszertár
A jánoshalmai Benkő Patikában oktató helyiséget alakított ki, helyet adnak a „beteg klubok” rendezvényeinek. Rendszeresen végeznek szűrővizsgálatokat. A protézisre szorulókat szakszerű mintavétellel segítik. Több szakvizsgával is rendelkeznek a gyógyszerészei és szakasszisztensei. Kicsi a betegek visszahívása, a magisztrális készítményeket 2 órán belül elkészítik. Számos tájékoztató anyag áll az officinában várakozó betegek rendelkezésére.

Az egészségiparban tevékenykedő cégek minőségi munkája nélkül nincs gyógyítás. A számukra kiírt pályázatokból kiderült, hogy a kisebb és a nagyobb árbevételből gazdálkodó egészségügyi vállalatok, gyógyszergyártók, orvostechnológiai vállalkozások, közvetlenül a gyógyításban is részt vevő szolgáltatók a főtevékenységük mellett társadalmi felelősségvállalásukkal, az egészségügyi szakemberek képzésének, továbbképzésének a támogatásával, az egyetemekkel és a kutatóintézetekkel együtt végzett tudományos együttműködéssel, a klinikai vizsgálatokkal, a különféle egészségmegőrző programok fölkarolásával létfontosságú szerepet töltenek be hazánkban.

k23

Kiváló Gyógyszergyár
A multinacionális Richter Gedeon Nyrt. ezer fős kutató-fejlesztő bázisával több mint 200 féle originális, generikus és licenckészítményt gyárt. Portfóliója szinte valamennyi terápiás területet átfogja, különösen a nőgyógyászati, a szív- és érrendszeri, a központi idegrendszerre ható termékek fejlesztésére és gyártására fókuszál. Több mint 40 országban 5 gyártóhellyel, 29 képviseleti irodával, 38 kereskedelmi leány- és nagykereskedelmi vállalattal van jelen. Jelentős a társadalmi felelősségvállalása, a lakosság egészséges életmódját segítő programokat működtet.

k24

Kiváló Orvostechnológiai Szolgáltató
A B. Braun multinacionális családi vállalkozás 61 országban több mint 50 ezer munkatársat foglalkoztat. A hazánkban 25 évvel ezelőtt alapított társaság a dialízis szolgáltatás mellett gyártási és fejlesztési tevékenységet is folytat, az évi átlagos foglalkoztatottak száma 1767 fő. A Gyöngyösön fölépített gyáregységében több mint 900 munkatársa dolgozik, a térség második legnagyobb munkaadója. Fejlesztési divíziója több mint 60 mérnök munkatárssal végzi a dialízis készülékek hardver- és szoftverfejlesztését. Jelentős a társadalmi felelősségvállalása.

k25

Kiváló Orvostechnológiai Vállalat
A Hartmann-RICO Hungária Kft.
A Hartmann csoportot 1818-ban, az iparban úttörőnek számító Ludvig von Hartmann hívta életre és közel 200 éve fejleszt innovatív, formabontó megoldásokat. 30 országban rendelkeznek képviselettel és 100 országban forgalmazzák termékeiket, több mint 10 ezer munkatárssal. Magyarországon 1997. november 1-én alakult meg a leányvállalat. Termékeik megtalálhatók az inkontinencia és ápolás, műtéti termékkör, sebkezelés, személyes egészségügyi gondoskodás és fertőtlenítés területén.

k26

 

Medicina Fórum/ MTI

bogsch

A Magyar Érdemrend nagykeresztjének polgári tagozatával tüntették ki Bogsch Erik Széchenyi-díjas vegyészmérnököt, a Richter Gedeon Nyrt. elnökét. Az elismerést Áder János köztársasági elnök adta át Sándor-palotában Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnökének jelenlétében. Az indoklás szerint Bogsch Erik a miniszterelnök javaslatára az egyik legsikeresebb nagyvállalat élén végzett, kimagasló színvonalú munkájáért vehette át a kitüntetést. Példamutató és felelősségteljes vezetői tevékenységével a céget a térség egyik legnagyobb vállalatává emelte, a gyártás mellett pedig a kutatás-fejlesztésre, valamint a magyar egészségügy és az oktatás támogatására is nagy hangsúlyt fektetett - áll a kitüntetési határozatban.
Fantasztikus elismerés a kitüntetés, a Magyar Érdemrend nagykeresztje-díj a Richternek, a Richter Gedeon minden dolgozójának szól, akik hozzájárultak a sikerhez, a díj elismerés azoknak is, akik elérték, hogy egy majdnem csőd szélén álló vállalatból egy magyarországi központú, rangos, multinacionális céggé vált a Richter az elmúlt években - mondta Bogsch Erik az MTI-nek a kitüntetése átvétele után.
Bogsch Erik 25 évig volt a gyógyszeripari cég vezérigazgatója, jelenleg a Richter elnöke. A Richter teljesítményéről elmondta: Európa egyik igen jelentős gyógyszeripari cége, amelynek leányvállalatai vannak a régióban, de Nyugat-Európában, Latin-Amerikában, sőt Kínában is, nyeresége 90 százaléka külföldön keletkezik. Ezt a nyereséget a Richter Magyarországon fekteti be, hazai beruházásokat, kutatási-fejlesztési projekteket finanszíroz a profitból, ezzel is igyekszik a Richter hozzájárulni a magyar nemzetgazdaság fejlődéséhez. A Richter a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) legnagyobb forgalmú, legértékesebb cégei között szerepel.
Bogsch Erik kedvezőnek nevezte, hogy a Richter tulajdonosi szerkezetében a magyar állam több mint 25 százalékos hányadot őrzött meg, "ezért a mindenkori kormánynak köszönettel tartozunk". A jelenlegi kormányzattal kötött stratégiai együttműködésnek köszönhetően a kormányzat kiemelt figyelemmel kíséri a cég fejlődését - mutatott rá.
Emlékeztetett: a gyógyszeripari vállalatot több mint 25 évvel ezelőtt majdnem eladták 100 millió dollárért, szerencsére az akkori vevőjelölt végül nemet mondott, ezután nevezték ki vezérigazgatóvá, és 1994-ben már tőzsdére tudták vinni a gyógyszercéget. A Richter mostani tőkepiaci értéke 4 milliárd dollár az 1994. évi tőzsde bevezetéskor számított 190 millió dollárral szemben. A gyógyszeripari cég értéke az eredeti 100 millió dolláros összegnek a 40 szeresére nőtt. Kiemelte: a vállalat ezzel párhuzamosan stabil gyógyszerellátást biztosít a magyar betegeknek.
A Richter 2000-ben lett regionális szintű nemzetközi cég, 2010-től pedig világméretekben vált multinacionális vállalattá. Ebben az évtizedben indult be a nyugat-európai terjeszkedés, majd kínai és latin-amerikai leányvállalatokat is alapítottak.
Kiemelte: a sikerekben része volt annak is, hogy a Richter az egyetlen független, szakmai befektető nélkül működő, magyarországi központú multinacionális vállalat. A jövő szempontjából nagyon fontos az innováció, az innováció területén belül pedig a központi idegrendszeri kutatás, a nőgyógyászati termékek valamint a biotechnológia. A Richter a világ számos országában úttörő szerepet játszik a nőgyógyászati terápiás területen, emellett fontos a kereskedelmi hálózat is - mutatott rá az elnök.
Bogsch Erik végezetül kiemelte: a család, elsősorban a felesége nélkül nem lehetett volna sikeres vállalatvezető.