Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Tisztelt Olvasónk!

A rovatban megjelenő cikkekkel, elemzésekkel az a célunk, hogy fórumot adjunk azoknak a kezdeményezéseknek, javaslatoknak, véleményeknek, amelyekkel javítható a lakosság egészségi állapota, a betegellátás színvonala, és az egészségügyben dolgozók megbecsültsége. Szeretnénk lehetőséget nyújtani az érdeklődőknek a párbeszédre az ágazatot érintő változtatások előtt. Várjuk olvasóink cikkeit, hozzászólásait is a nogradi.erzsebet@medicinaforum.hu  e-mail címre.

Medicina Fórum

Munkatársunktól

Nógrádi Tóth Erzsébet, a Medicina Fórum projektigazgatója megnyitja a konferenciát

A betegbiztonsággal kapcsolatos feladatokban az Egészségügyért Felelős Államtitkárságnak elsősorban koordináló és az irányelvek végrehajtását ellenőrző szerepe van, amely a szakmai iránymutatásban, a betegbiztonságért felelős testületek kompetenciájának meghatározásában, a protokollok összehangolásában és ellenőrzésében, a betegbiztonság szempontjából különösen nagy kockázati tényezőt jelentő faktorokkal kapcsolatos ellátás szervezési feladatainak folyamatos monitorozásában és ellenőrzésében valósul meg – mondta Mészáros János, az EMMI Egészségügyért Felelős helyettes államtitkára.

Kitért az egyes betegellátási szintekre, elmondta, hogy az alapellátás fejlesztésének I. ütemében 10 milliárd forint összegű forrást kapott ez a terület, ami beépült a háziorvosi finanszírozásba. A II. ütemben 14,1 milliárd forintot osztottak föl. A többletforrásból a

főállású iskolaorvosi ellátás, a védőnői és a fogászati ellátás is részesült.

Dr. Mészáros János elmondta, hogy a betegbiztonsággal kapcsolatos feladatokban az államtitkárságnak elsősorban koordináló és az irányelvek végrehajtását ellenőrző szerepe van

A több száz betöltetlen háziorvosi praxisos orvos ellátottságát a praxisvásárlási és letelepedési támogatással kívánják segíteni. A rendelkezésre álló keretösszeg az idén 500 millió forinttal nőtt. 2017-től a célelőirányzat 1 250 millió forint. A letelepedési pályázaton 2017-től a fogorvosok is részt vehetnek.

Bővült a kórházak működésére szánt költségvetés, tavaly a teljesítményfinanszírozásba 66,3 milliárd forint többlet került. Így a fekvőbeteg-szakellátás alapdíja 30 ezer forinttal, 180 ezerre emelkedett, míg a járóbeteg ellátásban az úgynevezett pont forint értéke 1,50 forintról, 1, 80-ra nőtt. Az alapdíj emelés mellett sor került az aktív fekvőbeteg-szakellátás elszámolásában alkalmazott kódok revíziójára is.

A helyettes államtitkár beszélt az idei, új szakellátások, technológiák befogadásáról is, köztük az endoszkópos ultrahang és az intervenciós eljárásokkal összefüggően az új eljárások közfinanszírozásba kerüléséről, a nyombél és a vastagbél organikus szűkületeinek öntáguló fémszenttel történő tágítására irányuló beavatkozások finanszírozásáról. Megtörtént a csípő- és térdízületi protézisekkel kapcsolatos beavatkozás- és eszköz kódok felülvizsgálata és lehetőség nyílt a Cetuximab és FOLFOX-4 hatóanyagok kombinációban történő alkalmazására a metasztatikus colorectális carcinoma kezelése érdekében. Elérhetővé váltak a cobas mutáció-tesztek (diagnosztikus vizsgálatok daganatos megbetegedések esetén), Crohn-betegség esetén a kapszulás endoszkópia, illetve a Frozen Elephant Trunk (FET) eljárás (súlyos aorta aneurizmák és/vagy disszekciók egy ülésben történő műtéti kezelése) alkalmazása.

 Prof. Dr. Harsányi László szerint alapcél a beteg tisztelete, a beavatkozás hasznossága

Harsányi László professzor, a Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikájának igazgatója előadásában úgy fogalmazott, hogy az egészségügyi innováció alkalmazása „veszélyes üzem”a sebészetben is. Ezért csak szisztematikus elemzés alapján szabad bevezetni az új eljárásokat. E területen, ellentétben a gyógyszerek bevezetéséhez szükséges több lépcsős fázisvizsgálatokkal, az egyes beteg „szenvedi el az innovációt”. A sebészetben a gyakorlatból szerzik az orvosok az evidenciákat. „Alapcél a beteg személyének tisztelete, a beavatkozás hasznossága, az igazságosság, de elkerülhetetlen a kockázat-haszonelemzés, és fontos az, hogy a beteg tájékozott legyen a beavatkozásról. Kitért arra is a professzor, hogy a sebészetben is vannak „generikumok”, ám azok nem egyenértékűek az innovatív eszközzel, igaz, hogy olcsóbbak, de mindig mérlegelni kell, hogy csupán e miatt érdemes-e alkalmazni azokat.

Dr. Nagy Kamilla szerint elengedhetetlen a fertőtlenítéssel kapcsolatos képzés

Nagy Kamilla, a Szegedi Tudományegyetem higiénikus főorvosa a kórházi fertőzésekkel kapcsolatban leszögezte: a prevenció e területen létfontosságú, hiszen a kórházba kerülők immunrendszere általában gyenge, a terápiák ezt tovább ronthatják, így könnyebben kaphatnak fertőzéseket. „Az infekciókontrolt 100 százalékban be kell tartani és el kell érni az orvosok attitűd változását” – mondta. Ám ehhez az is szükséges, hogy olyan fertőtlenítőszereket használhassanak, amelyet szívesen alkalmaznak. Elengedhetetlen, hogy fertőtlenítéssel foglalkozó képzés kerüljön be az OKJ-képzésbe, és legyen folyamatos tréning is a fertőzések elkerülésének lehetőségeiről. „Betegbiztonság nincs dolgozói biztonság nélkül”- jelentette ki, ezért szükséges a megfelelő védőruhák használata is és nem megengedhető az otthonról a kórházba vitt ruhák alkalmazása.

Prof. Dr. Daróczy Judit bevezetné a sebkezelést az OKJ-s képzésbe, kevés a hozzáértő szakember

Daróczy Judit bőrgyógyász professzor asszony szerint a sebkezelés hazánkban nem megfelelően megoldott, annak multidiszciplinárisnak kellene lennie. A kérdés felvetései azért is fontos, mert statisztikák szerint a krónikus sebek a lakosság 3-5 százalékát érintik. A szakszerűtlen ellátás miatt sok a szövődmény, hazánkban körülbelül 9000 a nem trauma miatt végrehajtott amputáció (2014), Európában nálunk a legmagasabb. A szakszerűtlen ellátás költsége, akár több (száz) milliárd is lehet. „Nincs elegendő ehhez értő orvos és ápoló, kevesen vannak az alapellátásban.” Kifogásolta azt is, hogy ma hazánkban nincs sebkezelő oktatás, pedig például a Nyugat Európában sebkezelő centrumok vannak. A professzor asszony javasolta, hogy az OKJ-s képzésben hozzanak létre sebkezelő tanfolyamokat.

Prof. Dr. Balogh Sándor fontosnak tartja a praxistámogatás forrásainak bővítését

Balogh Sándor, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője az alapellátás helyzetéről fejtette ki véleményét, különféle beteg eseteket mutatott be. Beszélt a háziorvosok alapvető feladatiról. Mint mondta, a háziorvosi ellátás elsődleges, személyes és folyamatos ellátást kell, hogy nyújtson az emberek egészségi állapotának megőrzése, a betegségek megelőzése és a gyógyítás céljából. A különféle krónikus betegségekkel küszködőkkel való törődés folyamatos ellátást igényel. Fontosnak tartja a még betöltetlen praxisok számának további csökkentését, amelyhez hozzájárulhat a praxistámogatás.

Dr. Fodor András a sztómával élők és a környezetük tájékoztatását szorgalmazta

 Dr. Fodor András egészségügyi közgazdász a sztómaterápia fontosságára hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy Magyarországon a kolorektális daganatok száma kiemelkedően magas, a hazai rosszindulatú daganatok által okozott halálokok között ez a 2. helyen áll, és nemzetközi összehasonlításban is dobogós helyen vagyunk a 100 000 lakosra vetített esetszámmal. A mintegy 9000 új beteg közülük több mint 2500-3000 betegnél ideiglenes vagy végleges sztóma kialakítására van szükség, amihez hozzáadódik további közel 900, más okból kialakított sztóma (urológia nőgyógyászati daganatok, gyulladásos bélbetegségek, veleszületett rendellenességek, sérülések okán végzett beavatkozások). Ő a sztómával és a környezetük élők tájékoztatását tartja elődlegesnek, hiszen ők hasznos tagjai a társadalomnak, a családnak.

Dr. Velkey György szerint felértékelődött a minőség, a biztonság iránti igény

Dr.Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnök-helyettese az egészségügyi rendszer fontos alapértékeiről beszélt. Ezek között sorolta föl a hatásosság, az eredményesség, a méltányosság és igazságosság elvét. „Felértékelődött a minőség, a biztonság és a szolgáltatási színvonal iránti igény” mondta az elnök-helyettes. A betegek biztonságérzését szerinte befolyásolja a betegség gyógyíthatóságának bizonytalansága, az ellátáshoz való hozzáférés az alapellátásban és a kórházi ellátásban, valamint a szolgáltatási színvonal. Ez utóbbiba beleértendők az emberi kapcsolatok, az ápolás, a kommunikáció és az egészségértés. Ám kritikus az emberi erőforrás helyzet, jelentős az orvos- és ápolóhiány, ami miatt számolni kell az egészségügyi dolgozók körében a kiégéssel.

A szolgáltatási színvonal javítása érdekében járható utak között említette, hogy az elektív beavatkozásokat csak előjegyzési időpontban végezzék, amiben segíthet a finanszírozási motiváció. Kulturált infrastruktúrára van szükség és érvényesíteni kell a hotelszolgáltatási alapelveket az AEEK szakemberek bevonásával. „Szükséges, hogy az orvos- és nővérkar hátrébb húzódjon a nem szakmai feladatokból” – mondta Velkey György, aki fontosnak tartja a kórházlelkészi és önkéntes segítő programokat, valamint a betegszervezetek megerősítését is.

Dr. Purebl György egy egészségkommunikációs centrumot hozna létre, amely segítené a betegségértést

Dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója kérdésekkel fordult a konferencia résztvevőihez. Ezek közül néhány: A betegek (és hozzátartozóik) teljesen adekvátan ítélik meg a helyzetüket? Az orvosi információt a betegek (és hozzátartozóik) maximálisan megértik? A betegek (és hozzátartozóik) minden szempontból egyetértenek az orvos által vázolt betegségmodellel? A betegek/hozzátartozók a különböző terápiás és életmódváltozások prioritását egyenlően ítélik meg az orvossal? A hozzánk forduló krónikus betegeknek általában nincsenek pszichés problémái? A szakember szerint bőven van javítani való a betegek tájékoztatásában, ha csak ezekre a kérdésekre megpróbálunk válaszolni. A betegség értés fontos eszköze lehetne egy egészségkommunikációs centrum létrehozása, javasolta.

Dr. Feller Antal szerint növelni kellene a gyógyászati segédeszközök patikai forgalmazását

Dr. Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója szerint az új, és a közbiztosító által támogatott készítmények befogadása lassú folyamat, és mint mondta, jellemzően nem a gyógyszertári csatornában jelennek meg az új terápiák. Így a kórházi forgalom aránya a teljes forgalomból folyamatosan növekszik. Beszélt arról is, hogy a gyógyhatású készítmények forgalmazásába új szereplők is bekapcsolódnak, például a Penny élelmiszer kereskedelmi hálózat. Pedig a gyógyítással kapcsolatos eszközök, termékek legjobb helye a patikákban lenne. Ahhoz, hogy a gyógyászati segédeszközök gyógyszertári forgalmazásának aránya növekedjen, a gyártónak, a nagykereskedőnek, a gyógyszertárnak is lépnie kell. Hiszen a segédeszközök a legelesettebb betegkört segítik, de segíthetik a gyógyszertárak gazdaságos működését is.

Rásky László szükségesnek tartja a közbeszerzési eljárások szabályainak korrigálását

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az orvostechnikai eszközök közbeszerzéséről tartott előadást, szerinte a szabályozás hiányos. Pedig az egészségügy speciális terület, amely több szempontból is speciális jogi megoldásokat kíván. A szakmai szempontoknak elsődlegesek kell lenni, hiszen az itt használt eszközök felhasználása az életmentést, a gyógyítást szolgálja.  Szükségesnek tartja a befogadott/evidencia szintű technológia alkalmazásának optimalizálását, a bizonyítottan hatékony eszközök kiválasztását, a kompatibilitást az ellátórendszerre, a termékkör „kihordási” idejének vizsgálatát, a megfelelő logisztikai feltételeket, a betegek együttműködését.

Hornyák László szerint az egészségipar is hozzájárul a biztonságos betegellátáshoz

A konferencián Hornyák László, a HARTMANN-RICO Kft. ügyvezető igazgatója előadásában visszatekintett a 200 éves anyagvállalat munkájára, és a hazai „leányvállalat” 20 évére. Úgy fogalmazott, hogy hazánkban, de világszerte is jellemző az egészségügyi ágazatra a stagnáló vagy csökkenő költségvetési forrás, a növekvő árnyomás, a private pay szektor szerepének erősödése. Egyre jelentősebb az orvos és ápolóhiány, amivel párhuzamos növekszik az ápolásra szorulók száma. Így az egy betegre jutó ápolási idő folyamatosan csökken, ami miatt a szakemberek folyamatos stresszben dolgoznak. Beszélt az egészségipar szerepéről az egészségügyi dolgozók és a betegszervezetek körében. A cégek számos oktatást, képzést szerveznek, és igyekeznek hozzájárulni a betegbiztonsághoz.

Dr. Oberfrank Ferenc, a MOTESZ megválasztott elnöke foglalta össze a konferencia főbb megállapításait

 

A konferencián készült fotók Galéria rovatunkban találhatók.