Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Tisztelt Olvasónk!

A rovatban megjelenő cikkekkel, elemzésekkel az a célunk, hogy fórumot adjunk azoknak a kezdeményezéseknek, javaslatoknak, véleményeknek, amelyekkel javítható a lakosság egészségi állapota, a betegellátás színvonala, és az egészségügyben dolgozók megbecsültsége. Szeretnénk lehetőséget nyújtani az érdeklődőknek a párbeszédre az ágazatot érintő változtatások előtt. Várjuk olvasóink cikkeit, hozzászólásait is a nogradi.erzsebet@medicinaforum.hu  e-mail címre.

Medicina Fórum

Munkatársunktól

Mintegy 98 ezer ember, köztük 79 ezer szakdolgozó és 16 ezer szakorvos bérét emelik. Az orvosok újabb 100 ezer forintos emelésre számíthatnak, míg a szakvizsgával még nem rendelkezők és a gyógyszerészek 50 ezer forintos, a szakdolgozók 12 százalékos bérfejlesztésre. Idén az egészségügyi béremelés 82,5 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek – adta hírül az MTI.

lazr

Lázár közölte azt is: a kabinet döntött a kórházak adósságrendezéséről is, valamint azon intézmények támogatásáról, amelyek strukturális változtatásokat hajtanak végre az adósság hosszú távú csökkentéséért. Erre 56 milliárd forintot hagyott jóvá a kabinet. Ebből az intézmények 30 napon túli adósságát rendezik, de azokat a kórházakat is támogatják, amelyek az ellátás színvonalát növelő változtatásokat hajtottak végre.
Novemberben megkezdődik az egészségügyi ellátás során keletkezett összes adat digitalizálása, vagyis létrejön az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér - jelentette be a miniszter. Az elektronikus személyi igazolványok első felhasználásaként az összes adat egy központi nyilvántartási rendszerbe kerül, amely átláthatóbb, kezelhetőbb rendszert hoz létre. A változás érinti az összes egészségügyi dolgozót és ellátást, vagyis a kórházak mellett például a háziorvosi ellátást, a szakrendelőket vagy a gyógyszertárakat. A dolgozók egy központi rendszer részesei lesznek, amelyben az eddig manuálisan vagy más módon rögzített adatok egy helyre, egy központi felhőbe kerülnek. Ehhez használják majd elektronikus személyi igazolványaikat, amelyeket soron kívül állítják ki számukra. Mint mondta, március óta folyik az átállás előkészítése, amelynek keretében már 25 ezer leolvasót osztottak ki, további 14 ezer kiszállítása pedig már megkezdődött, az átállást folyamatosan valósítják meg. A kezdeményezést a gyógyszerészi, az orvosi kamara és a kórházszövetség is támogatta. Lázár János szerint az egészségügy modernizálásában döntő jelentősége lehet a közhiteles adatok, folyamatok kontrollálásának.
Az új dél-budai kórházról szólva kiemelte: az elmúlt száz év legnagyobb egészségügyi fejlesztése lesz Budapesten, az új kórház hozzávetőleg 150 milliárd forintba kerül. Ez lesz Magyarország és valószínűleg az egész térség legmodernebb ellátó intézménye - mondta a miniszter.

A Magyar Idők arról számolt be, hogy a KSH adatai szerint az idei év első hét hónapjában az egészségügyben 277 617 forint volt az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete. Ez 32 ezer forinttal magasabb annál, mint amennyit tavaly vittek haza az ágazatban dolgozók, ám ha a 2015-ös éves átlagkereseteket nézzük, akkor azoknál már 57 ezer forinttal több – írja a Magyar Idők. Mindez – a kötelező minimálbér-, illetve a bérminimum-emelésen túl – elsősorban a 2016 nyarán a kormány és az ágazati érdekképviseletek között létrejött megállapodásnak köszönhető, amely egy többlépcsős béremelési programot tartalmazott. Ennek részeként 2016. szeptember 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek bruttó 107 ezer forint alapbéremelésben részesültek, a teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók számára pedig új bértábla lépett életbe, ami átlagosan bruttó 26,5 százalékos fizetésemelést jelentett.
A bérmegállapodás szerint a fizetések idén novembertől emelkednek ismét. A következő két, már beharangozott fizetésemelés 2018., illetve 2019. november 1-jén esedékes, akkortól bruttó 8-8 százalékos alapbéremelésre számíthatnak a nővérek, ápolók. A bérmegállapodást azonban nemcsak az azt tető alá hozó egészségügyi szak- és szakmai szervezetek, de az egészségügyi államtitkárság szerint is át kell dolgozni. A szakdolgozói bértábla ugyanis már nem tükrözi a tavaly júniusi bérmegállapodás során kialakított belső fizetési arányokat, ezek szinte eltűntek az általános központi bérintézkedések hatására.
A helyzet ezen a téren tovább romlik a jövő év elején esedékes újabb minimálbér- és bérminimum-emelések nyomán. Ennek az egyébként nemzetgazdasági szempontból fontos lépésnek az eredményeként a szakdolgozók 18 százaléka, mintegy 15 ezer ápoló fizetése ma már nem haladja meg a garantált bérminimumot, és az érintettek száma még nagyobb lesz a januártól esedékes újabb központi béremelés után. Vagyis az egészségügyi dolgozók elveszíthetik nehezen elért relatív előnyüket a többi ágazathoz képest. Információink szerint ugyanakkor az elmúlt hetekben felgyorsultak az események, és immár jó esély van arra, hogy egy köztes bérrendezés is legyen az egészségügyben.