Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Tisztelt Olvasónk!

A rovatban megjelenő cikkekkel, elemzésekkel az a célunk, hogy fórumot adjunk azoknak a kezdeményezéseknek, javaslatoknak, véleményeknek, amelyekkel javítható a lakosság egészségi állapota, a betegellátás színvonala, és az egészségügyben dolgozók megbecsültsége. Szeretnénk lehetőséget nyújtani az érdeklődőknek a párbeszédre az ágazatot érintő változtatások előtt. Várjuk olvasóink cikkeit, hozzászólásait is a nogradi.erzsebet@medicinaforum.hu  e-mail címre.


Munkatársunktól

Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság közleményt adott ki annak kapcsán, hogy a Magyar Nemzetben megjelent:„Tavaly 1481 multirezisztens, vagyis a legtöbb antibiotikumnak ellenálló kórokozóval (MRK) is megfertőződött beteg halt meg a kórházakban, az elhunytak közül 174 esetben a fertőzés a halál oka volt, vagy közrejátszott abban.”

frtzs

A közleményben az áll, hogy a kórházi fertőzés nem magyar, hanem világjelenség, világszerte növekszik a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések előfordulási gyakorisága, tekintettel arra, hogy egyre súlyosabb a kórházban ellátott betegek köre, egyre magasabb kockázatú beavatkozások elvégzésre kerül sor és terjed a helytelen antibiotikum alkalmazás. A fertőzés kockázatát növeli, ha a beteg életkora vagy állapota miatt eleve legyengült. A világszerte észlelhető tendencia ellenére a magyar kórházakban pozitív folyamatok zajlanak: javult a kórházak jelentési fegyelmezettsége, megelőzési gyakorlata és csökkent a kórházi járványok száma, negyedével csökkent az egészségügyi ellátással összefüggő járványok száma, és az egyik leggyakoribb fertőzés (CDI) Magyarországon a finn és a német adatoknál is alacsonyabb. Hazánk jelentőrendszere az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések vonatkozásában fejlettnek és széles körűnek számít egész Európában és jelenleg is több a betegellátás biztonságát szolgáló program zajlik - reagált a sajtóhírekre közleményben az egészségügyi államtitkárság.

A fertőzések meghatározása nemzetközi szinten egységes, Európa különböző országaiban általában különböző módszertanokat alkalmaznak az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések felügyeletére. A magyar megoldások és intézkedések egyértelműen eredményesek, a jelentési fegyelem folyamatosan javul, a biztonságos betegellátás feltételei adottak. 2015-höz képest nagyságrendileg 10%-kal csökkent a bejelentett kórházi járványok száma. A legnagyobb mértékben az úgynevezett specifikus, azaz egészségügyi ellátással közvetlen összefüggésben kialakuló járványok száma csökkent, a 2015-ös adatokhoz képest a negyedével. 2014 óta folyamatos és számottevő csökkenés tapasztalható a Clostridium difficile (CDI) okozta fertőzések számában, a fertőzések száma tavaly a 2015-ös adatokhoz képest jelentősen csökkent. A CDI előfordulási gyakorisága Magyarországon a finn és a német adatoknál is alacsonyabb. Mindez visszavezethető többek között a CDI megelőzésére szolgáló, 2016-ban megújított módszertani levélben foglalt ajánlások alkalmazására. A 2016-ban bejelentett nozokomiális járványok mintegy 70%-a nem specifikus járvány volt, amelyek előfordulhatnak bármely közösségben, és a lakosság körében cirkuláló vírusok okozták (pl. légúti és enterális nem specifikus járványok). A CDI mellett a kórházi véráramfertőzések, illetve a több antibiotikum hatásával szemben ellenálló, úgynevezett multirezisztens kórokozók (MRK) okozta fertőzések is kötelezően jelentendők. A bejelentett véráramfertőzések előfordulása az előző évhez képest gyakorlatilag változatlan maradt, míg az MRK fertőzések esetén az előfordulási gyakoriság emelkedése tapasztalható.
Fontos kiemelni, hogy az egészségügyi ellátásba bekerült betegek szervezete, immunrendszere gyakran legyengült, nem ritkán már fennálló fertőző betegséggel érkeznek az ellátó intézménybe. A gyenge immunrendszerű, bizonyos krónikus megbetegedésben szenvedő pácienseket a fertőzések is könnyebben elérik, esetenként a saját bőrükön természetes módon jelenlévő baktériumok okozhatnak fertőzést. Ugyancsak gyakori eset, hogy a beteg immunrendszerét mesterségesen kell gyengíteni (pl. szervátültetés során, a kilökődés kockázatának csökkentése érdekében). Az ilyen esetekben előforduló fertőzések 30-50 százalékát sajnos a legnagyobb gondosság és higiénés rendszabályok betartása mellett sem lehet megelőzni.

A kormány célja a betegbiztonság növelése. Ennek érdekében több program is zajlik. Szakmai prioritás a kézhigiénés gyakorlat további fejlesztése. Ezt a célt szolgálja egy most zajló 11,43 milliárd forint keretösszegű kiemelt egészségügyi program, amelynek keretében módszertanokat fogalmaznak meg többek között a megfelelő kézhigiénére és az antimikróbás szerek helyes alkalmazására vonatkozóan. További közel 10 milliárd forintos program indul a betegbiztonság növelésére, amelyben lehetőség nyílik általános és speciális higiénés (pl. kézhigiénés) rendszerek fejlesztésére a kórházi fertőzések megelőzése és visszaszorítása érdekében. A konvergencia régiót érintő speciális higiénés eszközök, berendezések beszerzésére irányuló EFOP pályázat keretében ötven egészségügyi intézménynél kezdődhet meg a beszerzés, 7 milliárd forintos keretösszeggel. A Közép-magyarországi Régiót érintő VEKOP felhívás keretében a projektjavaslatok benyújtására 2018. március 21-ig van lehetőség – olvasható a közleményben.