Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Tisztelt Olvasónk!

A rovatban megjelenő cikkekkel, elemzésekkel az a célunk, hogy fórumot adjunk azoknak a kezdeményezéseknek, javaslatoknak, véleményeknek, amelyekkel javítható a lakosság egészségi állapota, a betegellátás színvonala, és az egészségügyben dolgozók megbecsültsége. Szeretnénk lehetőséget nyújtani az érdeklődőknek a párbeszédre az ágazatot érintő változtatások előtt. Várjuk olvasóink cikkeit, hozzászólásait is a nogradi.erzsebet@medicinaforum.hu  e-mail címre.

A Magyar Tudományos Akadémián a Medicina Fórum és a MOTESZ szervezésében 2017. március 30-án megtartott Medicina Konferencián elhangzott előadások és szakmai vita alapján az alábbi értékelést tesszük, és ajánlásokat fogalmazzuk meg a 2007-2013 – 2015 időszakában megvalósult Európai Uniós fejlesztéseket illetően. A konferencián 200 regisztrált résztvevő aktív közreműködése mellett, az államigazgatás, az egészségügyi főhatóságok, az ágazat szakmai szervezetei, az egészségipar képviselői tartottak előadásokat az adott témáról.

Megállapítások:

  • A konferencia fenti témával foglalkozó előadói elismerték, hogy az Európai Uniós és hazai források felhasználásával a közfinanszírozott egészségügyi intézményi szektorban az elmúlt költségvetési ciklusában a korábbi évtizedekhez képest soha nem látott összegű és koncentrált fejlesztések valósultak meg.
  • A 2006-2007-es időszakban tervezett és a Brüsszeli Bizottság által jóváhagyott, nagyságrendileg 1,5 Mrd EUR összegű fejlesztések 2015 végére nominális összegben teljesültek a hazai egészségügyben.
  • Az elmúlt 7+2 esztendős költségvetési fejlesztési ciklusban nominálisan összesen 550-560 Mrd forint infrastrukturális (épület, gép-műszer, IT, energetikai), népegészségügyi és humánerőforrás jellegű beruházásra és fejlesztésre került sor.
  • A fő kedvezményezett a hat vidéki ún. konvergencia régió volt. Ezen belül is kiemelten a kórházszektor, elsősorban a megyei-regionális intézmények, amelyek a kapacitásukat, a betegforgalmi és az OEP finanszírozási arányukat messze meghaladóan részesültek ezekből a fejlesztésekből.
  • Miközben az épített infrastruktúra jelentősen megújult, és az orvostechnológia esetenként (képalkotó diagnosztika) az európai élvonalat is elérte, nagyon jelentős az elmaradás a korszerű gyógyszerkészítmények és az alkalmazásukhoz szükséges diagnosztika elérhetőségében, finanszírozásában.
  • Ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy még ez a fejlesztési forrás sem volt elegendő minden probléma kezelésére. Szinte egyetlen járóbeteg vagy fekvőbeteg szakellátó intézményt sem lehetett teljes mértékben megújítani, modernizálni vagy újjáépíteni, és egyes szakmák, vagy egyes eszköztípusok továbbra is elavultak maradtak, és amortizálódtak. Nagyon jelentős további fejlesztésekre, épületkorszerűsítésekre, további telephely és pavilonkiváltásokra lesz szükség a következő években.
  • A fejlesztések kapcsán egyfajta szakadék jött létre a vidék megújuló és a főváros jelentős részben leromlott állapotú egészségügyi infrastruktúrája között. Ebből következően a következő évek kiemelt kormányzati feladata a fővárost érintő egészségügyi beruházások, és ezzel együtt a kórházi szektor átstrukturálása lesz. Ezt a helyzetet a Kormány helyesen ismerte fel, és üdvözlendő az Egészséges Budapest Program, melynek keretében több százmilliárd forintnyi fejlesztés valósulna meg a vidéki kórházi infrastruktúra-fejlesztésekhez hasonlóan racionalizálási, tömbösítési célokkal.
  • Több előadó és hozzászóló is kiemelte, hogy a várakozásokkal ellentétben a létrejövő korszerű épület és magas technológiai színvonalat képviselő eszközpark nem tette olcsóbbá a kórházak működését, éppen ellenkezőleg növelte az intézmények folyó működési célú kiadásait.

Ajánlások:

  • Minden érintett részvételével kidolgozott és működtetett nemzeti programok keretében kell biztosítani a hatékony és korszerű eljárások elérhetőségét a megelőzésben és a legsúlyosabb népbetegségben.
  • Az Európai Uniós fejlesztések fenntartása kapcsán a konferencia résztvevői egyhangúan kiemelték: középtávon az államháztartás kiemelt feladata lesz, hogy gondoskodjon a korszerű egészségügyi infrastruktúra fenntartásáról és minőségi visszapótlásáról.
  • Az egészségügyi intézményekben – tekintettel a megnövekedett működési költségeikre – folyamatos, további strukturális változásokra, a működés-racionalizálására és a költség-hatékonyság javítására van szükség.
  • Fel kell készülni arra, hogy 6-8 éven belül egyszerre fog jelentkezni a főként 2012-2015 között beépült, nagyságrendileg 150 Mrd forint értékű eszközállomány amortizálódása, és a minőségi csere iránti igénye.
  • Ebben, a már 2014-től elindult fejlesztési ciklusban kiemelt figyelmet kell fordítani az egészségügyi infó-kommunikációs fejlesztésekre, a lakossági egészségmagatartás, egészség-kultúra pozitív irányú változására, a prevenciós szemlélet általános elterjesztésére az élet minden színterén.
  • Alapvető cél az általános iskolai egészségtan oktatás bevezetése.
  • Tovább kell folytatni az egészségügyi dolgozók jövedelmének emelését, munkafeltételeik javítását.
  • Újra kell fogalmazni az egészségügyi dolgozók (orvosok és szakdolgozók) kompetenciáit, szabályozni az egyes intézmény szinteken folytatandó gyógyító ellátásokat.

Budapest, 2017. április 10.

Üdvözlettel,

Dr. Dózsa Csaba

A konferencia elnöke

Nógrádi Tóth Erzsébet

A Medicina Fórum programigazgatója

Dr. Oberfrank Ferenc

A MOTESZ ügyvezetője