Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Tisztelt Olvasónk!

A rovatban megjelenő cikkekkel, elemzésekkel az a célunk, hogy fórumot adjunk azoknak a kezdeményezéseknek, javaslatoknak, véleményeknek, amelyekkel javítható a lakosság egészségi állapota, a betegellátás színvonala, és az egészségügyben dolgozók megbecsültsége. Szeretnénk lehetőséget nyújtani az érdeklődőknek a párbeszédre az ágazatot érintő változtatások előtt. Várjuk olvasóink cikkeit, hozzászólásait is a nogradi.erzsebet@medicinaforum.hu  e-mail címre.

Nógrádi Tóth Erzsébet

Medicina Fórum

Az egészség a versenyképesség záloga

FOTÓ: Dr. Mészáros János, Prof. Dr. Kosztolányi György, Prof. Dr. Karádi István, Blazsevácz Péter, Dr. Rácz Jenő

Kormányzati szereplők és az egészségügy vezető szakemberei kétszáz résztvevő aktív közreműködésével tanácskoztak március 30-án, az MTA-n arról, javult-e az ágazat, a betegellátás helyzete az előző európai uniós ciklus fejlesztéseinek eredményeként.

A nyitóelőadásában elhangzott, hogy 2007 és 2013 között még európai viszonylatban korábban nem tapasztalt összeg, az önrésszel együtt összesen 560, 1 milliárd forint jutott az egészségügyre, amelyből legtöbbet a vidéki kórházak, a kistérségi szakrendelők infrastruktúrájának megújítására költöttek. Jutott pénz az informatikai fejlesztésekre, a sürgősségi és mentési ellátásokra és az egészségügyi dolgozók képzésére, elsősorban a hiányszakmákra.  A 2014-2020-as ciklusban azonban a számítások szerint mindössze 157,1 milliárd jut az ágazat fejlesztésére, amelyet nagyon megfontoltan kell felhasználni. Úgy tűnik, a pénzből a legtöbb például az egységes ápolási eszközpark kialakítására, a gyermek sürgősségi ellátás korszerűsítésére, az alapellátás infrastruktúrájának fejlesztésére jut majd. Elkerülhetetlen a főváros egészségügyi intézményrendszerének fejlesztése, felzárkóztatása a megyékhez.

A lisszaboni célkitűzésekkel összhangban a Magyar Kormány olyan egészségügyi intézkedéseket igyekezett megvalósítani, amelyek hatása hozzájárul a foglalkoztatás bővüléséhez és a gazdasági versenyképesség fokozásához. Így kezdte előadását a Medicina konferencián az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára. Mészáros János szerint az egészségügyi ágazat egyik legfontosabb célja az egészségügyben kimutatható gazdasági hatékonyság növelése volt a magyar gazdaság egyensúlyi pályán tartásához való hozzájárulás érdekében. Mészáros János az előző ciklus eredményei között említette az alapellátás megerősítését, a háziorvosok kapuőri szerepének növelését, a preventív szolgáltatásaiknak fejlesztését. Elmondta azt is, hogy a járóbeteg-szakellátásra a folyó finanszírozási arányához (19 százalék) képest több, 27, 5 százalékos fejlesztési forrás jutott. Cél volt az egészségügyi ellátások kistérségi alapon történő optimalizálására, a leromlott infrastruktúra fejlesztésére, sor kerülhetett a szükséges eszközök beszerzésére is. Az aktív fekvőbeteg-ellátásról szólva megemlítette az intézményi funkcióváltást, a párhuzamos kapacitások megszüntetését, a pavilonrendszerben gyógyító kórházi struktúra csökkentését. Jelentősnek tekinthető az egészségpólusok és onkológiai centrumok fejlesztése is. 2010-től elindult a hosszú távú, szisztematikus népegészségügyi cselekvési program feltételrendszerének kialakítása, számos helyi népegészségügyi kapacitásfejlesztés elindítása, az egységes népegészségügyi szervezeti struktúra kialakítása. Kiemelt cél volt a fiatal orvosok megtartása, ennek eszközeként az állami rezidens ösztöndíjrendszer, a képzések támogatása, a hiányszakmákban a foglalkoztatás támogatása. A helyettes államtitkár szerint a javuló ellátást igazolja az is, hogy csökkent a táppénzes napok száma.

A 7 éves fejlesztési ciklus legjelentősebb eredményei között említette a kórházi sürgősségi ellátás fejlesztését, új sürgősségi osztályok kialakítását, a meglévő sürgősségi osztály vagy fogadóhely magasabb szintre történő fejlesztését. Jelentős volt a gyermeksürgősségi ellátás és a koraszülött centrumok (16 intézmény) megújítása, új eszközökkel való felszerelése. Az elmúlt ciklusban három-három megye fekvőbeteg intézményeit ellátó pécsi, szegedi illetve debreceni regionális, valamint a miskolci és tatabányai területi vérellátó központ infrastruktúrájának fejlesztésére is sor kerülhetett. Mészáros János a 2014-20-as ciklus fő céljai között említette, hogy szeretnék 2 évvel megnövelni a születéskor várható élettartamot, nőknél a jelenlegi 78 évet 80-ra, a férfiaknál a 70 évet 72-re. Ezzel egy időben el akarják érni, hogy a halálozás 10 százalékkal csökkenjen. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy szeretnék a lakosság egészségtudatosságának javítását is.

Nem lesz könnyű mindezt elérni, hiszen nagy bajok vannak az egészségüggyel, nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon   -     jelentette ki Dr. Kosztolányi György akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia orvosi osztályának elnöke. Úgy fogalmazott:”A források felhasználását racionalizáló átfogó egészségügyi koncepció megalkotása szakmapolitikai felelősség. Az ehhez rendelt erőforrás előteremtése kormányzati felelősség.” Elkerülhetetlen az egészségügyi beavatkozások valós szükségletekhez igazítása, a hatástalan beavatkozások, az „észszerűség iránti felelősség” elve alapján prioritási sorrend alkotása, a gyógyszerfelhasználás szabályozása, az alapszükségleti csomag nemzetközi elfogadtatása a klinikai vizsgálatok szabályozása, a szolgáltatók együttműködési láncolatba rendezése, az új technológiák hasznosítása, a kutatások koordinálása, az eredmények reprodukálhatóságának javítása.  Meglátása szerint a tudományos világnak is foglalkoznia kell olyan sokkoló jelenségekkel, mint például az a rohamos növekedés, ami az egy főre eső egészségügyi költéseknél tapasztalható. Az egyre nagyobb költségek mögött a szédületes gyorsasággal fejlődő egészségügyi technológia és többek között az is áll, hogy mind több egészséges ember is megjelenik az ellátórendszerekben, például a szűréseknél, génvizsgálatoknál. A professzor szerint el kell gondolkodni, hogy hogyan lehet megfogni ezt az irdatlan költségigényt. Úgy véli, vissza kell szorítani a pazarlást, hiszen például felmérések igazolják, hogy a diagnosztikai vizsgálatok egyharmada felesleges, például a genetikai tesztek közül soknak semmi értelme. Kosztolányi György azt mondta, mivel nem ismerjük a valós szükségletet, ezért nem lehet tudni, mi az, ami fontos és mi az, ami nem kell. El kellene érni, hogy a lakosság ésszerű elvárásokat támasszon az egészségüggyel szemben. Utalt az MTA akcióprogramjára. Elmondta, hogy a tudomány házában működő különféle osztályok együtt gondolkodásának eredményeként 2017. április 18-án megalakul az Elnöki Bizottság az Egészségért. Elmondta azt is, hogy Pécsett konferenciát szerveznek, az emberi jól-lét és élhető környezet: egészség, víz, klíma és a tudomány és az oktatás felelőssége a 21. században témákról.

Dr. Karádi István az egészségtudatosság a megelőzés fontosságáról beszélt, úgy vélekedett: az egészségtudatos életmód az államok számára is költséghatékony. A MOTESZ elnöke emlékeztetett arra, hogy több területen is javult a lakosság egészségi állapota, például húsz év alatt 50 százalékkal csökkent az infarktusban elhunytak száma. De a világon a harmadik legelhízottabb nemzet vagyunk, ráadásul a fiatalok körében nő a cigarettázók, alkoholfogyasztók aránya. Ám felmérések szerint1989-hez képest egyre többen tudatosan figyelnek arra, hogy étkezésük során a testsúlyukat előnyösen befolyásoló ételeket fogyasszanak. A többször kevesebbet elv is érvényre jutott az elmúlt 25 évben és 4 magyarból 3 figyel arra, hogy az étrendje lehetőség szerint a testsúlyát ne növelje és az ételek összetétele kedvező legyen a kardiovaszkuláris státuszt illetően. Az egészségtudatosság fokát erőteljesen befolyásolja az iskolázottság. Utalva a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország 2015 című kiadványára, elmondta, hogy a felsőfokú végzettségűek 93 százaléka, a 8 általánost végzettek 66 százaléka tekinthető egészségtudatosnak. Az egészségtelen életmód jelentős rétegeket érint, és a javulás elenyésző - jegyezte meg. A dohányosok aránya összességében alig csökkent, 31-ről 29 százalékra. A 18-34 éves korcsoportban az arányuk 2009 óta 36-ról 42 százalékra nőtt. Az elnök szerint ezért is lenne fontos minél előbb, akár már 8-9 éves kortól valamilyen formában elkezdeni az egészségnevelést, a felvilágosítást, amelyhez akár a közösségi médiát is fel kellene használni.

Messze van-e Kánaán? - tette fel a kérdést előadásában Dr. Rácz Jenő a Magyar Kórházszövetség elnökségi főtanácsosa, korábbi egészségügyi miniszter. „Egészségügyünk erős hendikeppel indult az európai uniós fejlesztési források megszerzésében” – mondta. Mégis nekifogtak. Megalkották az Egészségesebb társadalom komplex programját, amelynek alapjai voltak: a nemzeti rákellenes program, a nemzeti népegészségügyi program, a közös kincsünk a gyermek program, a sürgősségi program, a nemzeti szív- és érrendszeri program, az ágazati humán erőforrás stratégia és az egészségügyi struktúraváltás. Az 550 milliárd forintos részletes egészségügyi projekt kidolgozásával 550 milliárdos forrást sikerült elnyerni, uniós szinten a magyar egészségügy kapta a legnagyobb összeget. Abban a 7 évben lezajlott irány és kormányváltások - az egészségügy SZDSZ-es vezetése, majd a népszavazás utáni irányváltás - aztán befolyásolták az uniós pénzek lehívását, elköltését. Rácz Jenő összegzésül úgy fogalmazott: ha van szakmai és politikai konszenzus, a reménytelen környezeti feltételek mellett is lehet sikereket elérni. A leszűrt pozitív tapasztalatokat úgy foglalta össze:„A rigidnek tűnő uniós szabályok sincsenek kőbe vésve. Az egészségügyi ágazat képes koherens szakmai fejlesztési projekteket kidolgozni, és azokat megvalósítani. Lehetséges paradigmaváltás az egészségügy gazdasági szerepének megítélésében. Az egészségügy a politika számára is lehet sikerterület.” A kórházszövetség képviselője szerint negatív tapasztalatok is születtek:„A politikai irányváltások veszélyeztették a nehezen megszerzett fejlesztési forrásokat és az ágazat működését. Az uniós források elosztása nem tükrözi sem a demográfiai, sem a morbiditási-mortalitási mutatókat. A nagyobb szolgáltatók nagyobbak és erősebbek lettek, a kicsik kisebbek és gyengébbek. A beruházások nem jelentettek költség megtakarítást. Az uniós források nem pótolják a kormányzat és a tulajdonosok eszközvisszapótlását és a karbantartási forrásokat. A 2007-2013-as ciklusban létrehozott infrastruktúrát és a korszerű eszközöket működtetni kell és karban tartani”- fogalmazott Rácz Jenő.”

 A legnagyobb hazai munkaadói szervezet, a Joint Venture Szövetség Egészségügyi Bizottságának elnöke azzal kezdte előadását, hogy „az egészséges társadalom ma már az egyik legfontosabb alapja egy hosszú távon is jól működő gazdasági környezetnek és versenyképes országnak. Blazsevácz Péter elmondta, hogy a szövetség felmérést készítettet arról, hogy látják az emberek saját egészségi állapotukat. Az eredmények alapján a válaszadók inkább rossznak gondolják a magyarok egészségét, hiszen egy tízfokozatú skálán átlagosan 3,85-öt adtak meg értékelésként. Megfogalmazták, hogy az országnak többet kellene fordítani az egészségügyre. Talán nem meglepő, hogy a megkérdezettek nagyra értékelik a magyar orvosok szaktudását, ám úgy vélik, hogy a közellátás mellett egyre inkább szükségszerű a magán egészségügy térnyerése. A felmérésben kitértek arra is, érzékelik-e az emberek az EU forrásokból történt fejlesztések hatását. Kiderült, hogy közel 30 százalékuk nem tapasztalt változást, 38,7 százalékuk kisebb felújításokat érzékelt, a fönnmaradó hányad értékelte jelentősnek a beruházásokat. A Medicina Fórum – MOTESZ konferenciára egy friss felmérést is készítettek a JVSZ tagvállalatai körében. Mivel az egészség és a versenyképesség nagyon összefügg, a munkáltatók egészséggel kapcsolatos válaszaira voltak kíváncsiak. A kérdésre, hogy a munkáltató hogyan ítéli meg dolgozója egészségi állapotát az elmúlt öt évhez képest, az derült ki, hogy 73 százalékuk szerint nem változott, 14 százalékuk szerint romlott, a fennmaradó hányad szerint javult. Ezzel összefügg a betegnapok száma.  A válaszadók 58 százaléka szerint e tekintetben stagnálás tapasztalható, 28 százalékuk szerint növekedett, 14 százalékuk pedig arról számolt be, hogy csökkent az arány. A dolgozók egészségügyi problémái miatt kieső munkaidő 67 százalékban nem változott az elmúlt öt évhez képest, a növekedés 27 százalék volt. A cafeteria szolgáltatásokban a munkavállalók 31, 5 százaléka választja az egészséggel, 38,3 százaléka pedig a rekreációval kapcsolatos elemeket. Blazsevácz Péter pozitív tendenciaként említette, hogy a munkáltatók 86 százaléka tervezi, hogy a következő 5 évben növeli a dolgozók egészségére fordított kiadásokat.

Egészségesebb gazdaság – javuló egészség (ügy)? címmel tartotta meg előadását Banai Péter Benő. Beszélt az államadósság csökkentéséről, az államháztartás és az egészségügy kapcsolatáról, s mint mondta: a gazdasági növekedés stabil és fenntartható pályára állt. Ám az államháztartási egyensúly nem az oktatáson és az egészségügyön történt spórolás eredménye. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a kormány prioritásként kezeli az egészségügyet, amit az is jelez, hogy nőnek az ágazatra fordított kiadások, például ma már az egészségügyi bérek megelőzik a társadalmi átlagot. Ebben az évben közel 204 milliárd forinttal jut több az ágazatnak a korábbinál. Az államtitkár szerint az egészség nem csak az egészségügyre fordított pénz nagyságától függ, nagyrészt befolyásolja az intézménystruktúra, a kiadások felhasználásának hatékonysága. Érdemes végiggondolni, hogy megvalósult-e az alapellátás kapuőri szerepe, megfelelő-e az orvos-ápoló arány? Hogyan alakulnak az orvos - beteg találkozások? Milyen az emberek egészségtudatossága?  Egy kérdésre válaszolva elmondta: ugyan még nincs döntés a 2018. évi költségvetésről, de valószínűleg ismét lesz növekedés az ideihez képest, és szeretnék figyelembe venni az új kapacitások üzemeltetésének igényeit is.

A konferencia délutáni blokkjában az Skultéty László az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgató helyettese arról beszélt, hogy a Brexit milyen hatással lesz, és milyen lehetőségekkel jár majd a gyógyszer engedélyezésben. Költözik az európai gyógyszerügyi hatóság Nagy-Britanniából, folyamatban van az új székhely kiválasztása, amelyre Magyarország is bejelentkezett. Ez kedvező hatással lehet a hazai gyógyszer engedélyezésekre is.

Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója a hazai gyógyszeripar versenyképességéről is beszélt, s mint mondta, amíg a nagy vállalatok termelésük 80 százalékát exportálják, a hozzájuk tartozó 10 kis- és középvállalkozás éppen ilyen arányban értékesíti termékeit idehaza. Utalt arra, hogy a biotechnológiai fejlesztésekben van a jövő, ám az elmúlt öt évben a gyógyszeripari kkv-k mindössze 2,2 milliárd forintot nyertek el a különféle pályázatokon, amit feltétlenül növelni kell. Elmondta azt is, hogy a hazai cégek számára az OGYÉI megerősödése sok előnnyel járhat.

Mit ad az innovatív gyógyszeripar Magyarországnak címmel tartotta meg előadását Thomas Straumits, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (IGYE) elnöke. Elmondta, hogy 2000 és 2009 között 30 OECD-országban 1,74 éves emelkedést tapasztaltak az átlagos születéskor várható élettartamban, amelyhez a korszerű terápiák jelentősen hozzájárultak. Elmondta, hogy a magyar népesség körében kimagasló a daganatos megbetegedések aránya, és örvendetes, hogy az elmúlt évben 15 új onkológiai molekula támogatását fogadta be az egészségpénztár. Utalt arra is, hogy a tagvállalataik tavaly 70 milliárd forinttal járultak hozzá az egészségpénztár gyógyszerkasszájához. Klinikai kutatásokban pedig évente 17-20 ezer beteg vesz részt, akik számára ingyenesen biztosítják a legmodernebb gyógyszereket.

Dr. Boncz Imre, a PTE egészség-gazdaságtan professzora és Nógrádi Tóth Erzsébet

Kerekasztal beszélgetés

A konferencia kerekasztal beszélgetéssel zárult, amelyben az Európai Uniós-fejlesztések és az egészségnyereség összefüggéseiről volt szó.  A moderátor Prof. Dr. Boncz Imre, a PTE egészség-gazdaságtan professzora volt. A beszélgetés résztvevői: Prof. Dr. Horváth Ildikó alelnök (MOTESZ), Dr. Éger István elnök (Magyar Orvosi Kamara), Dr. Rácz Jenő elnökségi főtanácsos (Magyar Kórházszövetség), Dr. Balogh Zoltán elnök, (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara), Dr. Pogány Gábor elnök (Nemzeti Betegfórum), Csató András elnök (ETOSZ). Abban valamennyien egyetértettek, hogy jelentős beruházások történtek az ágazatban, de bőven van teendő a főváros egészségügyében, a helyenként lemaradt technológiafejlesztésben és az ágazatban dolgozók helyzetének javításában. Konszenzus volt abban is, hogy a jelenlegi, 2014-2020-as EU fejlesztési ciklust tudatosan, a szakmai bevonásával kell megtervezni, és meg kell teremteni az ágazat működőképességét és fenntarthatóságát.

Dr. Oberfrank Ferenc, a MOTESZ ügyvezetője összefoglalóul elmondta, hogy a konferencia összegzéséből ajánlást készül, amelyet eljuttatnak a döntéshozóknak.

További fotók a Galériában láthatók.