Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

MOTESZ,

  • Az egészség a versenyképesség záloga

    Nógrádi Tóth Erzsébet

    Medicina Fórum

    Az egészség a versenyképesség záloga

    FOTÓ: Dr. Mészáros János, Prof. Dr. Kosztolányi György, Prof. Dr. Karádi István, Blazsevácz Péter, Dr. Rácz Jenő

    Kormányzati szereplők és az egészségügy vezető szakemberei kétszáz résztvevő aktív közreműködésével tanácskoztak március 30-án, az MTA-n arról, javult-e az ágazat, a betegellátás helyzete az előző európai uniós ciklus fejlesztéseinek eredményeként.

    A nyitóelőadásában elhangzott, hogy 2007 és 2013 között még európai viszonylatban korábban nem tapasztalt összeg, az önrésszel együtt összesen 560, 1 milliárd forint jutott az egészségügyre, amelyből legtöbbet a vidéki kórházak, a kistérségi szakrendelők infrastruktúrájának megújítására költöttek. Jutott pénz az informatikai fejlesztésekre, a sürgősségi és mentési ellátásokra és az egészségügyi dolgozók képzésére, elsősorban a hiányszakmákra.  A 2014-2020-as ciklusban azonban a számítások szerint mindössze 157,1 milliárd jut az ágazat fejlesztésére, amelyet nagyon megfontoltan kell felhasználni. Úgy tűnik, a pénzből a legtöbb például az egységes ápolási eszközpark kialakítására, a gyermek sürgősségi ellátás korszerűsítésére, az alapellátás infrastruktúrájának fejlesztésére jut majd. Elkerülhetetlen a főváros egészségügyi intézményrendszerének fejlesztése, felzárkóztatása a megyékhez.

    A lisszaboni célkitűzésekkel összhangban a Magyar Kormány olyan egészségügyi intézkedéseket igyekezett megvalósítani, amelyek hatása hozzájárul a foglalkoztatás bővüléséhez és a gazdasági versenyképesség fokozásához. Így kezdte előadását a Medicina konferencián az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára. Mészáros János szerint az egészségügyi ágazat egyik legfontosabb célja az egészségügyben kimutatható gazdasági hatékonyság növelése volt a magyar gazdaság egyensúlyi pályán tartásához való hozzájárulás érdekében. Mészáros János az előző ciklus eredményei között említette az alapellátás megerősítését, a háziorvosok kapuőri szerepének növelését, a preventív szolgáltatásaiknak fejlesztését. Elmondta azt is, hogy a járóbeteg-szakellátásra a folyó finanszírozási arányához (19 százalék) képest több, 27, 5 százalékos fejlesztési forrás jutott. Cél volt az egészségügyi ellátások kistérségi alapon történő optimalizálására, a leromlott infrastruktúra fejlesztésére, sor kerülhetett a szükséges eszközök beszerzésére is. Az aktív fekvőbeteg-ellátásról szólva megemlítette az intézményi funkcióváltást, a párhuzamos kapacitások megszüntetését, a pavilonrendszerben gyógyító kórházi struktúra csökkentését. Jelentősnek tekinthető az egészségpólusok és onkológiai centrumok fejlesztése is. 2010-től elindult a hosszú távú, szisztematikus népegészségügyi cselekvési program feltételrendszerének kialakítása, számos helyi népegészségügyi kapacitásfejlesztés elindítása, az egységes népegészségügyi szervezeti struktúra kialakítása.Kiemelt cél volt a fiatal orvosok megtartása, ennek eszközeként az állami rezidens ösztöndíjrendszer, a képzések támogatása, a hiányszakmákban a foglalkoztatás támogatása. A helyettes államtitkár szerint a javuló ellátást igazolja az is, hogy csökkent a táppénzes napok száma.

    A 7 éves fejlesztési ciklus legjelentősebb eredményei között említette a kórházi sürgősségi ellátás fejlesztését, új sürgősségi osztályok kialakítását, a meglévő sürgősségi osztály vagy fogadóhely magasabb szintre történő fejlesztését. Jelentős volt agyermeksürgősségi ellátás és a koraszülött centrumok (16 intézmény) megújítása, új eszközökkel való felszerelése. Az elmúlt ciklusban három-három megye fekvőbeteg intézményeit ellátó pécsi, szegedi illetve debreceni regionális, valamint a miskolci és tatabányai területi vérellátó központ infrastruktúrájának fejlesztésére is sor kerülhetett. Mészáros János a 2014-20-as ciklus fő céljai között említette, hogy szeretnék 2 évvel megnövelni a születéskor várható élettartamot, nőknél a jelenlegi 78 évet 80-ra, a férfiaknál a 70 évet 72-re. Ezzel egy időben el akarják érni, hogy a halálozás 10 százalékkal csökkenjen. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy szeretnék a lakosság egészségtudatosságának javítását is.

    Nem lesz könnyű mindezt elérni, hiszen nagy bajok vannak az egészségüggyel, nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon   -     jelentette ki Dr. Kosztolányi György akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia orvosi osztályának elnöke. Úgy fogalmazott:”A források felhasználását racionalizáló átfogó egészségügyi koncepció megalkotása szakmapolitikai felelősség. Az ehhez rendelt erőforrás előteremtése kormányzati felelősség.” Elkerülhetetlen az egészségügyi beavatkozások valós szükségletekhez igazítása, a hatástalan beavatkozások, az „észszerűség iránti felelősség” elve alapján prioritási sorrend alkotása, a gyógyszerfelhasználás szabályozása, az alapszükségleti csomag nemzetközi elfogadtatása a klinikai vizsgálatok szabályozása, a szolgáltatók együttműködési láncolatba rendezése, az új technológiák hasznosítása, a kutatások koordinálása, az eredmények reprodukálhatóságának javítása.  Meglátása szerint a tudományos világnak is foglalkoznia kell olyan sokkoló jelenségekkel, mint például az a rohamos növekedés, ami az egy főre eső egészségügyi költéseknél tapasztalható. Az egyre nagyobb költségek mögött a szédületes gyorsasággal fejlődő egészségügyi technológia és többek között az is áll, hogy mind több egészséges ember is megjelenik az ellátórendszerekben, például a szűréseknél, génvizsgálatoknál. A professzor szerint el kell gondolkodni, hogy hogyan lehet megfogni ezt az irdatlan költségigényt. Úgy véli, vissza kell szorítani a pazarlást, hiszen például felmérések igazolják, hogy a diagnosztikai vizsgálatok egyharmada felesleges, például a genetikai tesztek közül soknak semmi értelme. Kosztolányi György azt mondta, mivel nem ismerjük a valós szükségletet, ezért nem lehet tudni, mi az, ami fontos és mi az, ami nem kell. El kellene érni, hogy a lakosság ésszerű elvárásokat támasszon az egészségüggyel szemben. Utalt az MTA akcióprogramjára. Elmondta, hogy a tudomány házában működő különféle osztályok együtt gondolkodásának eredményeként 2017. április 18-án megalakul az Elnöki Bizottság az Egészségért.Elmondta azt is, hogy Pécsett konferenciát szerveznek, az emberi jól-lét és élhető környezet: egészség, víz, klíma és a tudomány és az oktatás felelőssége a 21. században témákról.

    Dr. Karádi Istvánaz egészségtudatosság a megelőzés fontosságáról beszélt, úgy vélekedett: az egészségtudatos életmód az államok számára is költséghatékony. A MOTESZ elnöke emlékeztetett arra, hogy több területen is javult a lakosság egészségi állapota, például húsz év alatt 50 százalékkal csökkent az infarktusban elhunytak száma. De a világon a harmadik legelhízottabb nemzet vagyunk, ráadásul a fiatalok körében nő a cigarettázók, alkoholfogyasztók aránya. Ám felmérések szerint1989-hez képest egyre többen tudatosan figyelnek arra, hogy étkezésük során a testsúlyukat előnyösen befolyásoló ételeket fogyasszanak. A többször kevesebbet elv is érvényre jutott az elmúlt 25 évben és 4 magyarból 3 figyel arra, hogy az étrendje lehetőség szerint a testsúlyát ne növelje és az ételek összetétele kedvező legyen a kardiovaszkuláris státuszt illetően. Az egészségtudatosság fokát erőteljesen befolyásolja az iskolázottság. Utalva a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország 2015 című kiadványára, elmondta, hogy a felsőfokú végzettségűek 93 százaléka, a 8 általánost végzettek 66 százaléka tekinthető egészségtudatosnak. Az egészségtelen életmód jelentős rétegeket érint, és a javulás elenyésző - jegyezte meg. A dohányosok aránya összességében alig csökkent, 31-ről 29 százalékra. A 18-34 éves korcsoportban az arányuk 2009 óta 36-ról 42 százalékra nőtt. Az elnök szerint ezért is lenne fontos minél előbb, akár már 8-9 éves kortól valamilyen formában elkezdeni az egészségnevelést, a felvilágosítást, amelyhez akár a közösségi médiát is fel kellene használni.

    Messze van-e Kánaán? - tette fel a kérdést előadásában Dr. Rácz Jenő a Magyar Kórházszövetség elnökségi főtanácsosa, korábbi egészségügyi miniszter. „Egészségügyünk erős hendikeppel indult az európai uniós fejlesztési források megszerzésében” – mondta. Mégis nekifogtak. Megalkották az Egészségesebb társadalom komplex programját, amelynek alapjai voltak: a nemzeti rákellenes program, a nemzeti népegészségügyi program, a közös kincsünk a gyermek program, a sürgősségi program, a nemzeti szív- és érrendszeri program, az ágazati humán erőforrás stratégia és az egészségügyi struktúraváltás. Az 550 milliárd forintos részletes egészségügyi projekt kidolgozásával 550 milliárdos forrást sikerült elnyerni, uniós szinten a magyar egészségügy kapta a legnagyobb összeget. Abban a 7 évben lezajlott irány és kormányváltások - az egészségügy SZDSZ-es vezetése, majd a népszavazás utáni irányváltás - aztán befolyásolták az uniós pénzek lehívását, elköltését. Rácz Jenő összegzésül úgy fogalmazott: ha van szakmai és politikai konszenzus, a reménytelen környezeti feltételek mellett is lehet sikereket elérni. A leszűrt pozitív tapasztalatokat úgy foglalta össze:„A rigidnek tűnő uniós szabályok sincsenek kőbe vésve. Az egészségügyi ágazat képes koherens szakmai fejlesztési projekteket kidolgozni, és azokat megvalósítani. Lehetséges paradigmaváltás az egészségügy gazdasági szerepének megítélésében. Az egészségügy a politika számára is lehet sikerterület.” A kórházszövetség képviselője szerint negatív tapasztalatok is születtek:„A politikai irányváltások veszélyeztették a nehezen megszerzett fejlesztési forrásokat és az ágazat működését. Az uniós források elosztása nem tükrözi sem a demográfiai, sem a morbiditási-mortalitási mutatókat. A nagyobb szolgáltatók nagyobbak és erősebbek lettek, a kicsik kisebbek és gyengébbek. A beruházások nem jelentettek költség megtakarítást. Az uniós források nem pótolják a kormányzat és a tulajdonosok eszközvisszapótlását és a karbantartási forrásokat.A 2007-2013-as ciklusban létrehozott infrastruktúrát és a korszerű eszközöket működtetni kell és karban tartani”- fogalmazott Rácz Jenő.”

     A legnagyobb hazai munkaadói szervezet, a Joint Venture Szövetség Egészségügyi Bizottságának elnöke azzal kezdte előadását, hogy „az egészséges társadalom ma már az egyik legfontosabb alapja egy hosszú távon is jól működő gazdasági környezetnek és versenyképes országnak.Blazsevácz Péter elmondta, hogy a szövetség felmérést készítettet arról, hogy látják az emberek saját egészségi állapotukat.Az eredmények alapján a válaszadók inkább rossznak gondolják a magyarok egészségét, hiszen egy tízfokozatú skálán átlagosan 3,85-öt adtak meg értékelésként. Megfogalmazták, hogy az országnak többet kellene fordítani az egészségügyre. Talán nem meglepő, hogy a megkérdezettek nagyra értékelik a magyar orvosok szaktudását, ám úgy vélik, hogy a közellátás mellett egyre inkább szükségszerű a magán egészségügy térnyerése. A felmérésben kitértek arra is, érzékelik-e az emberek az EU forrásokból történt fejlesztések hatását. Kiderült, hogy közel 30 százalékuk nem tapasztalt változást, 38,7 százalékuk kisebb felújításokat érzékelt, a fönnmaradó hányad értékelte jelentősnek a beruházásokat. A Medicina Fórum – MOTESZ konferenciára egy friss felmérést is készítettek a JVSZ tagvállalatai körében. Mivel az egészség és a versenyképesség nagyon összefügg, a munkáltatók egészséggel kapcsolatos válaszaira voltak kíváncsiak. A kérdésre, hogy a munkáltató hogyan ítéli meg dolgozója egészségi állapotát az elmúlt öt évhez képest, az derült ki, hogy 73 százalékuk szerint nem változott, 14 százalékuk szerint romlott, a fennmaradó hányad szerint javult. Ezzel összefügg a betegnapok száma.  A válaszadók 58 százaléka szerint e tekintetben stagnálás tapasztalható, 28 százalékuk szerint növekedett, 14 százalékuk pedig arról számolt be, hogy csökkent az arány.A dolgozók egészségügyi problémái miatt kieső munkaidő 67 százalékban nem változott az elmúlt öt évhez képest, a növekedés 27 százalék volt. A cafeteria szolgáltatásokban a munkavállalók 31, 5 százaléka választja az egészséggel, 38,3 százaléka pedig a rekreációval kapcsolatos elemeket. Blazsevácz Péter pozitív tendenciaként említette, hogy a munkáltatók 86 százaléka tervezi, hogy a következő 5 évben növeli a dolgozók egészségére fordított kiadásokat.

    Egészségesebb gazdaság – javuló egészség (ügy)? címmel tartotta meg előadásátBanai Péter Benő. Beszélt az államadósság csökkentéséről, az államháztartás és az egészségügy kapcsolatáról, s mint mondta: a gazdasági növekedés stabil és fenntartható pályára állt. Ám az államháztartási egyensúly nem az oktatáson és az egészségügyön történt spórolás eredménye. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a kormány prioritásként kezeli az egészségügyet, amit az is jelez, hogy nőnek az ágazatra fordított kiadások, például ma már az egészségügyi bérek megelőzik a társadalmi átlagot. Ebben az évben közel 204 milliárd forinttal jut több az ágazatnak a korábbinál. Az államtitkár szerint az egészség nem csak az egészségügyre fordított pénz nagyságától függ, nagyrészt befolyásolja az intézménystruktúra, a kiadások felhasználásának hatékonysága. Érdemes végiggondolni, hogy megvalósult-e az alapellátás kapuőri szerepe, megfelelő-e az orvos-ápoló arány? Hogyan alakulnak az orvos - beteg találkozások? Milyen az emberek egészségtudatossága?  Egy kérdésre válaszolva elmondta: ugyan még nincs döntés a 2018. évi költségvetésről, de valószínűleg ismét lesz növekedés az ideihez képest, és szeretnék figyelembe venni az új kapacitások üzemeltetésének igényeit is.

    A konferencia délutáni blokkjában azSkultéty László az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgató helyettese arról beszélt, hogy a Brexit milyen hatással lesz, és milyen lehetőségekkel jár majd a gyógyszer engedélyezésben. Költözik az európai gyógyszerügyi hatóság Nagy-Britanniából, folyamatban van az új székhely kiválasztása, amelyre Magyarország is bejelentkezett. Ez kedvező hatással lehet a hazai gyógyszer engedélyezésekre is.

    Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója a hazai gyógyszeripar versenyképességéről is beszélt, s mint mondta, amíg a nagy vállalatok termelésük 80 százalékát exportálják, a hozzájuk tartozó 10 kis- és középvállalkozás éppen ilyen arányban értékesíti termékeit idehaza. Utalt arra, hogy a biotechnológiai fejlesztésekben van a jövő, ám az elmúlt öt évben a gyógyszeripari kkv-k mindössze 2,2 milliárd forintot nyertek el a különféle pályázatokon, amit feltétlenül növelni kell. Elmondta azt is, hogy a hazai cégek számára az OGYÉI megerősödése sok előnnyel járhat.

    Mit ad az innovatív gyógyszeripar Magyarországnak címmel tartotta meg előadását Thomas Straumits, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (IGYE) elnöke. Elmondta, hogy 2000 és 2009 között 30 OECD-országban 1,74 éves emelkedést tapasztaltak az átlagos születéskor várható élettartamban, amelyhez a korszerű terápiák jelentősen hozzájárultak. Elmondta, hogy a magyar népesség körében kimagasló a daganatos megbetegedések aránya, és örvendetes, hogy az elmúlt évben 15 új onkológiai molekula támogatását fogadta be az egészségpénztár. Utalt arra is, hogy a tagvállalataik tavaly 70 milliárd forinttal járultak hozzá az egészségpénztár gyógyszerkasszájához. Klinikai kutatásokban pedig évente 17-20 ezer beteg vesz részt, akik számára ingyenesen biztosítják a legmodernebb gyógyszereket.

    Dr. Boncz Imre, a PTE egészség-gazdaságtan professzora és Nógrádi Tóth Erzsébet

    Kerekasztal beszélgetés

    A konferencia kerekasztal beszélgetéssel zárult, amelyben az Európai Uniós-fejlesztések és az egészségnyereség összefüggéseiről volt szó.  A moderátor Prof. Dr. Boncz Imre, a PTE egészség-gazdaságtan professzora volt. A beszélgetés résztvevői: Prof. Dr. Horváth Ildikó alelnök (MOTESZ), Dr. Éger István elnök (Magyar Orvosi Kamara), Dr. Rácz Jenő elnökségi főtanácsos (Magyar Kórházszövetség), Dr. Balogh Zoltán elnök, (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara), Dr. Pogány Gábor elnök (Nemzeti Betegfórum), Csató András elnök (ETOSZ). Abban valamennyien egyetértettek, hogy jelentős beruházások történtek az ágazatban, de bőven van teendő a főváros egészségügyében, a helyenként lemaradt technológiafejlesztésben és az ágazatban dolgozók helyzetének javításában. Konszenzus volt abban is, hogy a jelenlegi, 2014-2020-as EU fejlesztési ciklust tudatosan, a szakmai bevonásával kell megtervezni, és meg kell teremteni az ágazat működőképességét és fenntarthatóságát.

    Dr. Oberfrank Ferenc, a MOTESZ ügyvezetője összefoglalóul elmondta, hogy a konferencia összegzéséből ajánlást készül, amelyet eljuttatnak a döntéshozóknak.

    További fotók a Galériában láthatók.

  • Értékelés és ajánlás az EU források felhasználásáról

    A Magyar Tudományos Akadémián a Medicina Fórum és a MOTESZ szervezésében 2017. március 30-án megtartott Medicina Konferencián elhangzott előadások és szakmai vita alapján az alábbi értékelést tesszük, és ajánlásokat fogalmazzuk meg a 2007-2013 – 2015 időszakában megvalósult Európai Uniós fejlesztéseket illetően. A konferencián 200 regisztrált résztvevő aktív közreműködése mellett, az államigazgatás, az egészségügyi főhatóságok, az ágazat szakmai szervezetei, az egészségipar képviselői tartottak előadásokat az adott témáról.

    Megállapítások:

    • A konferencia fenti témával foglalkozó előadói elismerték, hogy az Európai Uniós és hazai források felhasználásával a közfinanszírozott egészségügyi intézményi szektorban az elmúlt költségvetési ciklusában a korábbi évtizedekhez képest soha nem látott összegű és koncentrált fejlesztések valósultak meg.
    • A 2006-2007-es időszakban tervezett és a Brüsszeli Bizottság által jóváhagyott, nagyságrendileg 1,5 Mrd EUR összegű fejlesztések 2015 végére nominális összegben teljesültek a hazai egészségügyben.
    • Az elmúlt 7+2 esztendős költségvetési fejlesztési ciklusban nominálisan összesen 550-560 Mrd forint infrastrukturális (épület, gép-műszer, IT, energetikai), népegészségügyi és humánerőforrás jellegű beruházásra és fejlesztésre került sor.
    • A fő kedvezményezett a hat vidéki ún. konvergencia régió volt. Ezen belül is kiemelten a kórházszektor, elsősorban a megyei-regionális intézmények, amelyek a kapacitásukat, a betegforgalmi és az OEP finanszírozási arányukat messze meghaladóan részesültek ezekből a fejlesztésekből.
    • Miközben az épített infrastruktúra jelentősen megújult, és az orvostechnológia esetenként (képalkotó diagnosztika) az európai élvonalat is elérte, nagyon jelentős az elmaradás a korszerű gyógyszerkészítmények és az alkalmazásukhoz szükséges diagnosztika elérhetőségében, finanszírozásában.
    • Ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy még ez a fejlesztési forrás sem volt elegendő minden probléma kezelésére. Szinte egyetlen járóbeteg vagy fekvőbeteg szakellátó intézményt sem lehetett teljes mértékben megújítani, modernizálni vagy újjáépíteni, és egyes szakmák, vagy egyes eszköztípusok továbbra is elavultak maradtak, és amortizálódtak. Nagyon jelentős további fejlesztésekre, épületkorszerűsítésekre, további telephely és pavilonkiváltásokra lesz szükség a következő években.
    • A fejlesztések kapcsán egyfajta szakadék jött létre a vidék megújuló és a főváros jelentős részben leromlott állapotú egészségügyi infrastruktúrája között. Ebből következően a következő évek kiemelt kormányzati feladata a fővárost érintő egészségügyi beruházások, és ezzel együtt a kórházi szektor átstrukturálása lesz. Ezt a helyzetet a Kormány helyesen ismerte fel, és üdvözlendő az Egészséges Budapest Program, melynek keretében több százmilliárd forintnyi fejlesztés valósulna meg a vidéki kórházi infrastruktúra-fejlesztésekhez hasonlóan racionalizálási, tömbösítési célokkal.
    • Több előadó és hozzászóló is kiemelte, hogy a várakozásokkal ellentétben a létrejövő korszerű épület és magas technológiai színvonalat képviselő eszközpark nem tette olcsóbbá a kórházak működését, éppen ellenkezőleg növelte az intézmények folyó működési célú kiadásait.

    Ajánlások:

    • Minden érintett részvételével kidolgozott és működtetett nemzeti programok keretében kell biztosítani a hatékony és korszerű eljárások elérhetőségét a megelőzésben és a legsúlyosabb népbetegségben.
    • Az Európai Uniós fejlesztések fenntartása kapcsán a konferencia résztvevői egyhangúan kiemelték: középtávon az államháztartás kiemelt feladata lesz, hogy gondoskodjon a korszerű egészségügyi infrastruktúra fenntartásáról és minőségi visszapótlásáról.
    • Az egészségügyi intézményekben – tekintettel a megnövekedett működési költségeikre – folyamatos, további strukturális változásokra, a működés-racionalizálására és a költség-hatékonyság javítására van szükség.
    • Fel kell készülni arra, hogy 6-8 éven belül egyszerre fog jelentkezni a főként 2012-2015 között beépült, nagyságrendileg 150 Mrd forint értékű eszközállomány amortizálódása, és a minőségi csere iránti igénye.
    • Ebben, a már 2014-től elindult fejlesztési ciklusban kiemelt figyelmet kell fordítani az egészségügyi infó-kommunikációs fejlesztésekre, a lakossági egészségmagatartás, egészség-kultúra pozitív irányú változására, a prevenciós szemlélet általános elterjesztésére az élet minden színterén.
    • Alapvető cél az általános iskolai egészségtan oktatás bevezetése.
    • Tovább kell folytatni az egészségügyi dolgozók jövedelmének emelését, munkafeltételeik javítását.
    • Újra kell fogalmazni az egészségügyi dolgozók (orvosok és szakdolgozók) kompetenciáit, szabályozni az egyes intézmény szinteken folytatandó gyógyító ellátásokat.

    Budapest, 2017. április 10.

    Üdvözlettel,

    Dr. Dózsa Csaba

    A konferencia elnöke

    Nógrádi Tóth Erzsébet

    A Medicina Fórum programigazgatója

    Dr. Oberfrank Ferenc

    A MOTESZ ügyvezetője

  • MEDICINA BEMUTATKOZÁS

    Kedves Olvasónk! Tisztelt Partnerünk! 

    Új szereplővel találkozhatnak a MOTESZ honlapját felkeresők 2017. február 10-től. Az orvostársaságok és egyesületek honlapján lelt otthonra a Medicina projekt.
    Szeretném tájékoztatni Önöket a projekt hármas funkciójáról.

    Elsőként az egészségüggyel kapcsolatos cikkek, interjúk, riportok, hírek, közlemények rovatát említjük, amelyek a „Medicina fórumon” olvashatóak. Számítunk az Önök közreműködésére, cikkeire is.

    Második elem az egészségügyi konferencia sorozat, amelyet – terveink szerint – közérdeklődésre számot tartó témákkal, előadókkal, a MOTESZ kiemelt stratégiai partnerségével rendezünk meg. A soron következő nagy, tavaszi rendezvényünket a Magyar Tudományos Akadémián tartjuk, tervezett időpontja március 30-a, amelyen nem kevesebbről lesz szó, mint arról: Miben változott, változott-e a hazai egészségügyi ellátás az 500 milliárd forintot meghaladó európai uniós forrás felhasználásának eredményeként? Az őszi konferenciát szeptemberre tervezzük, kapcsolódva a WHO budapesti világkonferenciájához. Reméljük továbbá, hogy kedvezően fogadják a kisebb, egy-egy terápiás, diagnosztikai, finanszírozási, képzési, témát napirendre tűző rendezvényeinket is.
    Tervünk, hogy október tájt egy asztalhoz hívjuk a rendszerváltozást követően az egészségügyet irányító minisztereket és államtitkárokat, akiknek a véleménye mérvadó és mértékadó lehet az aktuális tárcavezetőknek, és eligazodást adhatnak azoknak, akik kíváncsiak a véleményükre.

    A projekt harmadik eleme az egészségügyi ágazatról, a gyógyítókról és az egészségiparról megjelenő évkönyvünk, amelyben a nemzetgazdaság húzóágazataként emlegetett egészségügyet vesszük górcső alá, auditált számadatok és kritikus elemző írások közreadásával. A könyvhöz kapcsolódóan – köztiszteletben álló zsűri felkérésével - kiválósági pályázatokat írunk ki az egészségügyi szolgáltatók, szakemberek és az egészségipar szereplői számára.

    Reméljük, projektünk elnyeri az Önök bizalmát, érdeklődését és partnerségét. Hiszen közös a célunk: a lakosság egészségének megóvása, a betegellátás színvonalának javítása, az ágazatban dolgozók munkájának szolgálata.

    Tisztelettel,

    Nógrádi Tóth Erzsébet
    Egészségügyi újságíró
    A Medicina Fórum alapító főszerkesztője

     

    Cím: 1083 Budapest Szigony u. 43.

    e-mail: erzsebet.nogradi@motesz.hu

  • MOTESZ ÉS A MEDICINA PROJEKT

    Tisztelt Tagjaink, Partnereink, Pácienseink!

    Megragadva a kínálkozó lehetőséget Szövetségünk stratégiai szövetségre lépett Nógrádi Tóth Erzsébet egészségügyi újságíróval, a Medicina fórum alapító főszerkesztőjével, aki az elmúlt évtizedekben számtalan módon igazolta elkötelezettségét az egészség és az egészségügyi ellátás fejlesztése iránt. Cikkek, előadások, konferenciák, kiadványok, díjak fűződnek a nevéhez. Az ágazat minden szereplője elismeri szakértelmét és tisztelettel tekint rá. Írásai, konferenciái mindig kiemelkedő figyelmet kapnak, magas színvonalúak a témákat, az előadókat, a hallgatóságot, s a támogatókat tekintve, egyaránt.

    50. Jubileumi évünkben megfogalmaztuk azokat az üzeneteinket, amelyekkel Szövetségünk azokhoz fordul, akiknek a megértésére, együttműködésére és támogatására leginkább számít:

    Orvosainknak és tagtársaságainknak üzenjük, hogy fél évszázad megbecsülendő, ritka, közös érték! Fontos az interdiszciplináris párbeszéd és együttműködés a tudományosan megalapozott, etikus és hatékony orvoslás átültetésére a mindennapi gyakorlatba, minden rászoruló javára. Mindenki fontos, mindenkit várunk, aki értékeinket, céljainkat, szabályainkat tiszteli és van a kollégái és a társadalom számára mondanivalója!

    Valamennyi ágazati partnerünknek megvan a maga feladata, de legtöbb célunk közös: a lakosság egészségi állapotának-, az ellátás színvonalának-, s az egészségügyi hivatások megbecsülésének emelése. Mindebben, s a társadalom bizalmának biztosításában együtt többre juthatunk, mint külön-külön.

    A kormányzat és a szakmapolitikusok számíthatnak ránk, hogy társadalmi önszerveződésként (nem érdekvédőkként) objektív véleményekkel, javaslatokkal, szakmai műhelyek, fórumok és konferenciák szervezésével segítsük a közös problémák feltárását, megoldását és a nemzeti prioritások követését.

    A társadalom, az egészséges és a beteg emberek részéről érzékeljük az orvoslás fejlődése és a társadalmi folyamatok kapcsán ébredő várakozásokat és aggodalmakat. Küldetésünk mindenkihez szól, hogy támogassuk az egészség megőrzésében, a betegséggel való megküzdésben és a szenvedés enyhítésében. Nem a saját érdekünk, hanem a pácienseink és az ország java az elsődleges számunkra.
    Összefogásunk Nógrádi Tóth Erzsébet főszerkesztő Asszonnyal, a Medicina Projekt és a Medicina Fórum kiválóan szolgálja majd jubileumi üzeneteink célba juttatását. Általuk teret kívánunk adni a kölcsönös megértést, együttműködést szolgáló párbeszédnek, az előrevivő vitáknak. Abban bízunk, hogy felpezsdíti majd a szakmai közéletet és erősíti a társadalom bizalmát az orvosok és az ágazat többi hivatása iránt.
    Minden Kollégánk figyelmére és aktív részvételére számítva, tisztelettel,

    Dr. Oberfrank Ferenc
    a MOTESZ ügyvezető elnökségi tagja és jövendőbeli elnöke

  • TAVASZI KONFERENCIA

    MI HASZNA VAN AZ 500 MILLIÁRDOT MEGHALADÓ EGÉSZSÉGÜGYI FEJLESZTÉSEKNEK?         

    A címben föltett kérdésre keressük a választ a 2017. március 30-án rendezendő, tavaszi Medicina konferencián. A tanácskozásnak a Magyar Tudományos Akadémia ad otthont. A tudós társaság egészségüggyel foglalkozó osztálya is fontosnak tartja annak összevetését: van-e harmónia a kétségtelenül hatalmas egészségügyi beruházások, a korszerű diagnosztikai eszközök és műszerek telepítése, valamint a betegellátás színvonalának javulása között.  Vajon lépést tud-e tartani a modern technológiák alkalmazásával a gyógyítás finanszírozására kapott Egészségbiztosítási Alap.

    Arra is keressük a választ, hogy az új, vagy éppen felújított intézményekben dolgozó orvosok és szakdolgozók, valamint a többi, egészségügyben munkát vállaló érez-e javulást a munkakörülményeiben. És talán a legfontosabb, a betegek, a lakosok tapasztalata: egy, a márciusi konferenciára készített Joint Venture Szövetség reprezentatív felméréséből az ő értékelésüket is megismerhetjük.

    Stratégiai partnerünk, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége deklarált célként fogalmazta meg, hogy a színvonalas gyógyítás feltételeinek megteremtéséhez mérten, hasonló súllyal kell kezelni az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését. A 127 tagszervezetet összefogó társaság ehhez kíván segítő kezet nyújtani a lakosok, a döntéshozók, az egészségügy valamennyi szereplője, az alkalmazottjaikért felelősséget érző munkáltatók felé, ez irányú programjukról a közelmúltban megválasztott elnök tart majd előadást.

    Előadóink között üdvözölhetjük az egészségügyi szakmai szervezetek és az egészségipar reprezentánsait, és örömünkre szolgál, hogy a kormányzat képviselői is előadásaikkal, aktív részvételükkel megtisztelik a tanácskozás résztvevőit.

    A Medicina konferencia bevallott célja, hogy olyan fórumot teremtsen az egészségügy iránt érdeklődőknek, amelyen az ágazat valamennyi szereplője, a tanácskozás résztvevői kifejthetik véleményüket. Hiszen a cél közös: a magyar lakosság egészségének védelme, a betegségek színvonalasabb gyógyítása, az ágazatban dolgozók megtartása. Ugyanis a gazdasági növekedés feltétele az egészséges társadalom.

    Várjuk Önöket szeretettel!

    Nógrádi Tóth Erzsébet

    A Medicina konferencia szakmai bizottságának elnöke