Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

Thomas Straumits,

  • Az egészség a versenyképesség záloga

    Nógrádi Tóth Erzsébet

    Medicina Fórum

    Az egészség a versenyképesség záloga

    FOTÓ: Dr. Mészáros János, Prof. Dr. Kosztolányi György, Prof. Dr. Karádi István, Blazsevácz Péter, Dr. Rácz Jenő

    Kormányzati szereplők és az egészségügy vezető szakemberei kétszáz résztvevő aktív közreműködésével tanácskoztak március 30-án, az MTA-n arról, javult-e az ágazat, a betegellátás helyzete az előző európai uniós ciklus fejlesztéseinek eredményeként.

    A nyitóelőadásában elhangzott, hogy 2007 és 2013 között még európai viszonylatban korábban nem tapasztalt összeg, az önrésszel együtt összesen 560, 1 milliárd forint jutott az egészségügyre, amelyből legtöbbet a vidéki kórházak, a kistérségi szakrendelők infrastruktúrájának megújítására költöttek. Jutott pénz az informatikai fejlesztésekre, a sürgősségi és mentési ellátásokra és az egészségügyi dolgozók képzésére, elsősorban a hiányszakmákra.  A 2014-2020-as ciklusban azonban a számítások szerint mindössze 157,1 milliárd jut az ágazat fejlesztésére, amelyet nagyon megfontoltan kell felhasználni. Úgy tűnik, a pénzből a legtöbb például az egységes ápolási eszközpark kialakítására, a gyermek sürgősségi ellátás korszerűsítésére, az alapellátás infrastruktúrájának fejlesztésére jut majd. Elkerülhetetlen a főváros egészségügyi intézményrendszerének fejlesztése, felzárkóztatása a megyékhez.

    A lisszaboni célkitűzésekkel összhangban a Magyar Kormány olyan egészségügyi intézkedéseket igyekezett megvalósítani, amelyek hatása hozzájárul a foglalkoztatás bővüléséhez és a gazdasági versenyképesség fokozásához. Így kezdte előadását a Medicina konferencián az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára. Mészáros János szerint az egészségügyi ágazat egyik legfontosabb célja az egészségügyben kimutatható gazdasági hatékonyság növelése volt a magyar gazdaság egyensúlyi pályán tartásához való hozzájárulás érdekében. Mészáros János az előző ciklus eredményei között említette az alapellátás megerősítését, a háziorvosok kapuőri szerepének növelését, a preventív szolgáltatásaiknak fejlesztését. Elmondta azt is, hogy a járóbeteg-szakellátásra a folyó finanszírozási arányához (19 százalék) képest több, 27, 5 százalékos fejlesztési forrás jutott. Cél volt az egészségügyi ellátások kistérségi alapon történő optimalizálására, a leromlott infrastruktúra fejlesztésére, sor kerülhetett a szükséges eszközök beszerzésére is. Az aktív fekvőbeteg-ellátásról szólva megemlítette az intézményi funkcióváltást, a párhuzamos kapacitások megszüntetését, a pavilonrendszerben gyógyító kórházi struktúra csökkentését. Jelentősnek tekinthető az egészségpólusok és onkológiai centrumok fejlesztése is. 2010-től elindult a hosszú távú, szisztematikus népegészségügyi cselekvési program feltételrendszerének kialakítása, számos helyi népegészségügyi kapacitásfejlesztés elindítása, az egységes népegészségügyi szervezeti struktúra kialakítása.Kiemelt cél volt a fiatal orvosok megtartása, ennek eszközeként az állami rezidens ösztöndíjrendszer, a képzések támogatása, a hiányszakmákban a foglalkoztatás támogatása. A helyettes államtitkár szerint a javuló ellátást igazolja az is, hogy csökkent a táppénzes napok száma.

    A 7 éves fejlesztési ciklus legjelentősebb eredményei között említette a kórházi sürgősségi ellátás fejlesztését, új sürgősségi osztályok kialakítását, a meglévő sürgősségi osztály vagy fogadóhely magasabb szintre történő fejlesztését. Jelentős volt agyermeksürgősségi ellátás és a koraszülött centrumok (16 intézmény) megújítása, új eszközökkel való felszerelése. Az elmúlt ciklusban három-három megye fekvőbeteg intézményeit ellátó pécsi, szegedi illetve debreceni regionális, valamint a miskolci és tatabányai területi vérellátó központ infrastruktúrájának fejlesztésére is sor kerülhetett. Mészáros János a 2014-20-as ciklus fő céljai között említette, hogy szeretnék 2 évvel megnövelni a születéskor várható élettartamot, nőknél a jelenlegi 78 évet 80-ra, a férfiaknál a 70 évet 72-re. Ezzel egy időben el akarják érni, hogy a halálozás 10 százalékkal csökkenjen. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy szeretnék a lakosság egészségtudatosságának javítását is.

    Nem lesz könnyű mindezt elérni, hiszen nagy bajok vannak az egészségüggyel, nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon   -     jelentette ki Dr. Kosztolányi György akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia orvosi osztályának elnöke. Úgy fogalmazott:”A források felhasználását racionalizáló átfogó egészségügyi koncepció megalkotása szakmapolitikai felelősség. Az ehhez rendelt erőforrás előteremtése kormányzati felelősség.” Elkerülhetetlen az egészségügyi beavatkozások valós szükségletekhez igazítása, a hatástalan beavatkozások, az „észszerűség iránti felelősség” elve alapján prioritási sorrend alkotása, a gyógyszerfelhasználás szabályozása, az alapszükségleti csomag nemzetközi elfogadtatása a klinikai vizsgálatok szabályozása, a szolgáltatók együttműködési láncolatba rendezése, az új technológiák hasznosítása, a kutatások koordinálása, az eredmények reprodukálhatóságának javítása.  Meglátása szerint a tudományos világnak is foglalkoznia kell olyan sokkoló jelenségekkel, mint például az a rohamos növekedés, ami az egy főre eső egészségügyi költéseknél tapasztalható. Az egyre nagyobb költségek mögött a szédületes gyorsasággal fejlődő egészségügyi technológia és többek között az is áll, hogy mind több egészséges ember is megjelenik az ellátórendszerekben, például a szűréseknél, génvizsgálatoknál. A professzor szerint el kell gondolkodni, hogy hogyan lehet megfogni ezt az irdatlan költségigényt. Úgy véli, vissza kell szorítani a pazarlást, hiszen például felmérések igazolják, hogy a diagnosztikai vizsgálatok egyharmada felesleges, például a genetikai tesztek közül soknak semmi értelme. Kosztolányi György azt mondta, mivel nem ismerjük a valós szükségletet, ezért nem lehet tudni, mi az, ami fontos és mi az, ami nem kell. El kellene érni, hogy a lakosság ésszerű elvárásokat támasszon az egészségüggyel szemben. Utalt az MTA akcióprogramjára. Elmondta, hogy a tudomány házában működő különféle osztályok együtt gondolkodásának eredményeként 2017. április 18-án megalakul az Elnöki Bizottság az Egészségért.Elmondta azt is, hogy Pécsett konferenciát szerveznek, az emberi jól-lét és élhető környezet: egészség, víz, klíma és a tudomány és az oktatás felelőssége a 21. században témákról.

    Dr. Karádi Istvánaz egészségtudatosság a megelőzés fontosságáról beszélt, úgy vélekedett: az egészségtudatos életmód az államok számára is költséghatékony. A MOTESZ elnöke emlékeztetett arra, hogy több területen is javult a lakosság egészségi állapota, például húsz év alatt 50 százalékkal csökkent az infarktusban elhunytak száma. De a világon a harmadik legelhízottabb nemzet vagyunk, ráadásul a fiatalok körében nő a cigarettázók, alkoholfogyasztók aránya. Ám felmérések szerint1989-hez képest egyre többen tudatosan figyelnek arra, hogy étkezésük során a testsúlyukat előnyösen befolyásoló ételeket fogyasszanak. A többször kevesebbet elv is érvényre jutott az elmúlt 25 évben és 4 magyarból 3 figyel arra, hogy az étrendje lehetőség szerint a testsúlyát ne növelje és az ételek összetétele kedvező legyen a kardiovaszkuláris státuszt illetően. Az egészségtudatosság fokát erőteljesen befolyásolja az iskolázottság. Utalva a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország 2015 című kiadványára, elmondta, hogy a felsőfokú végzettségűek 93 százaléka, a 8 általánost végzettek 66 százaléka tekinthető egészségtudatosnak. Az egészségtelen életmód jelentős rétegeket érint, és a javulás elenyésző - jegyezte meg. A dohányosok aránya összességében alig csökkent, 31-ről 29 százalékra. A 18-34 éves korcsoportban az arányuk 2009 óta 36-ról 42 százalékra nőtt. Az elnök szerint ezért is lenne fontos minél előbb, akár már 8-9 éves kortól valamilyen formában elkezdeni az egészségnevelést, a felvilágosítást, amelyhez akár a közösségi médiát is fel kellene használni.

    Messze van-e Kánaán? - tette fel a kérdést előadásában Dr. Rácz Jenő a Magyar Kórházszövetség elnökségi főtanácsosa, korábbi egészségügyi miniszter. „Egészségügyünk erős hendikeppel indult az európai uniós fejlesztési források megszerzésében” – mondta. Mégis nekifogtak. Megalkották az Egészségesebb társadalom komplex programját, amelynek alapjai voltak: a nemzeti rákellenes program, a nemzeti népegészségügyi program, a közös kincsünk a gyermek program, a sürgősségi program, a nemzeti szív- és érrendszeri program, az ágazati humán erőforrás stratégia és az egészségügyi struktúraváltás. Az 550 milliárd forintos részletes egészségügyi projekt kidolgozásával 550 milliárdos forrást sikerült elnyerni, uniós szinten a magyar egészségügy kapta a legnagyobb összeget. Abban a 7 évben lezajlott irány és kormányváltások - az egészségügy SZDSZ-es vezetése, majd a népszavazás utáni irányváltás - aztán befolyásolták az uniós pénzek lehívását, elköltését. Rácz Jenő összegzésül úgy fogalmazott: ha van szakmai és politikai konszenzus, a reménytelen környezeti feltételek mellett is lehet sikereket elérni. A leszűrt pozitív tapasztalatokat úgy foglalta össze:„A rigidnek tűnő uniós szabályok sincsenek kőbe vésve. Az egészségügyi ágazat képes koherens szakmai fejlesztési projekteket kidolgozni, és azokat megvalósítani. Lehetséges paradigmaváltás az egészségügy gazdasági szerepének megítélésében. Az egészségügy a politika számára is lehet sikerterület.” A kórházszövetség képviselője szerint negatív tapasztalatok is születtek:„A politikai irányváltások veszélyeztették a nehezen megszerzett fejlesztési forrásokat és az ágazat működését. Az uniós források elosztása nem tükrözi sem a demográfiai, sem a morbiditási-mortalitási mutatókat. A nagyobb szolgáltatók nagyobbak és erősebbek lettek, a kicsik kisebbek és gyengébbek. A beruházások nem jelentettek költség megtakarítást. Az uniós források nem pótolják a kormányzat és a tulajdonosok eszközvisszapótlását és a karbantartási forrásokat.A 2007-2013-as ciklusban létrehozott infrastruktúrát és a korszerű eszközöket működtetni kell és karban tartani”- fogalmazott Rácz Jenő.”

     A legnagyobb hazai munkaadói szervezet, a Joint Venture Szövetség Egészségügyi Bizottságának elnöke azzal kezdte előadását, hogy „az egészséges társadalom ma már az egyik legfontosabb alapja egy hosszú távon is jól működő gazdasági környezetnek és versenyképes országnak.Blazsevácz Péter elmondta, hogy a szövetség felmérést készítettet arról, hogy látják az emberek saját egészségi állapotukat.Az eredmények alapján a válaszadók inkább rossznak gondolják a magyarok egészségét, hiszen egy tízfokozatú skálán átlagosan 3,85-öt adtak meg értékelésként. Megfogalmazták, hogy az országnak többet kellene fordítani az egészségügyre. Talán nem meglepő, hogy a megkérdezettek nagyra értékelik a magyar orvosok szaktudását, ám úgy vélik, hogy a közellátás mellett egyre inkább szükségszerű a magán egészségügy térnyerése. A felmérésben kitértek arra is, érzékelik-e az emberek az EU forrásokból történt fejlesztések hatását. Kiderült, hogy közel 30 százalékuk nem tapasztalt változást, 38,7 százalékuk kisebb felújításokat érzékelt, a fönnmaradó hányad értékelte jelentősnek a beruházásokat. A Medicina Fórum – MOTESZ konferenciára egy friss felmérést is készítettek a JVSZ tagvállalatai körében. Mivel az egészség és a versenyképesség nagyon összefügg, a munkáltatók egészséggel kapcsolatos válaszaira voltak kíváncsiak. A kérdésre, hogy a munkáltató hogyan ítéli meg dolgozója egészségi állapotát az elmúlt öt évhez képest, az derült ki, hogy 73 százalékuk szerint nem változott, 14 százalékuk szerint romlott, a fennmaradó hányad szerint javult. Ezzel összefügg a betegnapok száma.  A válaszadók 58 százaléka szerint e tekintetben stagnálás tapasztalható, 28 százalékuk szerint növekedett, 14 százalékuk pedig arról számolt be, hogy csökkent az arány.A dolgozók egészségügyi problémái miatt kieső munkaidő 67 százalékban nem változott az elmúlt öt évhez képest, a növekedés 27 százalék volt. A cafeteria szolgáltatásokban a munkavállalók 31, 5 százaléka választja az egészséggel, 38,3 százaléka pedig a rekreációval kapcsolatos elemeket. Blazsevácz Péter pozitív tendenciaként említette, hogy a munkáltatók 86 százaléka tervezi, hogy a következő 5 évben növeli a dolgozók egészségére fordított kiadásokat.

    Egészségesebb gazdaság – javuló egészség (ügy)? címmel tartotta meg előadásátBanai Péter Benő. Beszélt az államadósság csökkentéséről, az államháztartás és az egészségügy kapcsolatáról, s mint mondta: a gazdasági növekedés stabil és fenntartható pályára állt. Ám az államháztartási egyensúly nem az oktatáson és az egészségügyön történt spórolás eredménye. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a kormány prioritásként kezeli az egészségügyet, amit az is jelez, hogy nőnek az ágazatra fordított kiadások, például ma már az egészségügyi bérek megelőzik a társadalmi átlagot. Ebben az évben közel 204 milliárd forinttal jut több az ágazatnak a korábbinál. Az államtitkár szerint az egészség nem csak az egészségügyre fordított pénz nagyságától függ, nagyrészt befolyásolja az intézménystruktúra, a kiadások felhasználásának hatékonysága. Érdemes végiggondolni, hogy megvalósult-e az alapellátás kapuőri szerepe, megfelelő-e az orvos-ápoló arány? Hogyan alakulnak az orvos - beteg találkozások? Milyen az emberek egészségtudatossága?  Egy kérdésre válaszolva elmondta: ugyan még nincs döntés a 2018. évi költségvetésről, de valószínűleg ismét lesz növekedés az ideihez képest, és szeretnék figyelembe venni az új kapacitások üzemeltetésének igényeit is.

    A konferencia délutáni blokkjában azSkultéty László az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgató helyettese arról beszélt, hogy a Brexit milyen hatással lesz, és milyen lehetőségekkel jár majd a gyógyszer engedélyezésben. Költözik az európai gyógyszerügyi hatóság Nagy-Britanniából, folyamatban van az új székhely kiválasztása, amelyre Magyarország is bejelentkezett. Ez kedvező hatással lehet a hazai gyógyszer engedélyezésekre is.

    Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója a hazai gyógyszeripar versenyképességéről is beszélt, s mint mondta, amíg a nagy vállalatok termelésük 80 százalékát exportálják, a hozzájuk tartozó 10 kis- és középvállalkozás éppen ilyen arányban értékesíti termékeit idehaza. Utalt arra, hogy a biotechnológiai fejlesztésekben van a jövő, ám az elmúlt öt évben a gyógyszeripari kkv-k mindössze 2,2 milliárd forintot nyertek el a különféle pályázatokon, amit feltétlenül növelni kell. Elmondta azt is, hogy a hazai cégek számára az OGYÉI megerősödése sok előnnyel járhat.

    Mit ad az innovatív gyógyszeripar Magyarországnak címmel tartotta meg előadását Thomas Straumits, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (IGYE) elnöke. Elmondta, hogy 2000 és 2009 között 30 OECD-országban 1,74 éves emelkedést tapasztaltak az átlagos születéskor várható élettartamban, amelyhez a korszerű terápiák jelentősen hozzájárultak. Elmondta, hogy a magyar népesség körében kimagasló a daganatos megbetegedések aránya, és örvendetes, hogy az elmúlt évben 15 új onkológiai molekula támogatását fogadta be az egészségpénztár. Utalt arra is, hogy a tagvállalataik tavaly 70 milliárd forinttal járultak hozzá az egészségpénztár gyógyszerkasszájához. Klinikai kutatásokban pedig évente 17-20 ezer beteg vesz részt, akik számára ingyenesen biztosítják a legmodernebb gyógyszereket.

    Dr. Boncz Imre, a PTE egészség-gazdaságtan professzora és Nógrádi Tóth Erzsébet

    Kerekasztal beszélgetés

    A konferencia kerekasztal beszélgetéssel zárult, amelyben az Európai Uniós-fejlesztések és az egészségnyereség összefüggéseiről volt szó.  A moderátor Prof. Dr. Boncz Imre, a PTE egészség-gazdaságtan professzora volt. A beszélgetés résztvevői: Prof. Dr. Horváth Ildikó alelnök (MOTESZ), Dr. Éger István elnök (Magyar Orvosi Kamara), Dr. Rácz Jenő elnökségi főtanácsos (Magyar Kórházszövetség), Dr. Balogh Zoltán elnök, (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara), Dr. Pogány Gábor elnök (Nemzeti Betegfórum), Csató András elnök (ETOSZ). Abban valamennyien egyetértettek, hogy jelentős beruházások történtek az ágazatban, de bőven van teendő a főváros egészségügyében, a helyenként lemaradt technológiafejlesztésben és az ágazatban dolgozók helyzetének javításában. Konszenzus volt abban is, hogy a jelenlegi, 2014-2020-as EU fejlesztési ciklust tudatosan, a szakmai bevonásával kell megtervezni, és meg kell teremteni az ágazat működőképességét és fenntarthatóságát.

    Dr. Oberfrank Ferenc, a MOTESZ ügyvezetője összefoglalóul elmondta, hogy a konferencia összegzéséből ajánlást készül, amelyet eljuttatnak a döntéshozóknak.

    További fotók a Galériában láthatók.

  • ÉVI 85 MILLIÁRD JUT KLINIKAI VIZSGÁLATOKRA

    Medicina Fórum

    Nógrádi Tóth Erzsébet

     

    Az Európai Unió (EU) és az európai innovatív gyógyszergyártók által öt éve megalakított EUPATI (Terápiás Innováció Európai Betegakadémiája) célja olyan tudás átadása az európai betegszervezeteknek és általuk a betegeknek, hogy egyenrangú partnerként vegyenek részt a gyógyszerkutatásokban, tapasztalataikkal segíthessék a gyógyszerhatóság munkáját – hangzott el az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben (OGYÉI) június 16-án rendezett konferencián. Klinikusok, betegszervezeti vezetők, tudományos kutatók és az egészségipar vezetői tanácskoztak a hazai gyógyszerkutatások egészségügyi-, nemzetgazdasági jelentőségéről, beszéltek az EUPATI fontosságáról és bemutatták a legújabb felmérést a hazai klinikai vizsgálatokról.

    A 2014-ben és 2015-ben végzett kutatások eredményéről Bodrogi József egészségügyi közgazdász tartott előadást. Az OGYÉI adatbázisán alapuló kutatásból kiderült, hogy hazánkban nő a klinikai vizsgálatok száma. Amíg 2012-ben 307, rá két évre 336, 2015-ben pedig 349 vizsgálati kérelmez nyújtottak be a hatóságnak több mint 17 ezer beteg tervezett bevonásával. „ A világon körülbelül 236 ország verseng egymással, és régiónkban is nagy a verseny a kutatások megszerzéséért, kérdés, hogy ki a legjobb” – mondta Bodrogi József. Magyarország érdemi nyers tőkeadottságokkal ugyan nem rendelkezik, de jól képzett szakemberekkel igen, akik az oktatásban és az egészségügyben kiemelkedőek. Ugyan Ázsia Európához képest előretört e tekintetben, ám Közép- és Kelet Európa állja a sarat. Ez a mellett, hogy innovatív gyógyszerekhez juttatja a betegeket, jelentősen tehermentesíti az egészségügyet.

    evi18milliard

    Jellemzően három terápiás területen folynak, elsősorban a fázis III. vizsgálatok, ezek az onkológia, a légzőszervi- és a metabolikus- valamint a gyomor- és bélrendszeri rendellenességek terápiájában. Az onkológiai vizsgálat volt a legtöbb, a klinikai vizsgáltok kétharmadát tette ki. A vizsgálói költség 2014-ben 31 milliárd forint volt, egy évre rá 34,51 milliárd, azaz ennyi pénz áramlott be az egészségügyi rendszerbe. Ha a járulékos összegeket is hozzáadják ehhez, úgy az áttekintett két évben egyenként 86,9-97,7 milliárd forint jövedelmet hoztak a nemzetgazdaságnak. Bodrogi József szerint Magyarország stratégiai érdeke a klinikai vizsgálatok megtartása, sőt gyarapítása, hiszen tetemes pénzt hoz az országnak, e mellett jelentősen növeli a vizsgálatokban részt vevő kórházakban dolgozók jövedelmét, gyarapítja tudásukat, amelynek komoly munkahely megtartó ereje van. Elmondta azt is, hogy ez a felismerés megjelent a kormány iparpolitikájában, az Irinyi Tervben. Ám érdemes lenne gondolkodni egyéb vonzerőkben, például az adókedvezmények nyújtásában is.

    Mindkét évre jellemző volt, hogy a fájdalomterápia területén költöttek legtöbbet egy betegre, míg összességében az onkológia terápiájában volt legnagyobb a vizsgálati költség. Ez utóbbi 2015-ben 25 százalékos emelkedést hozott a klinikai vizsgálatok számában, ami jól mutatja a daganatok kezeléséért és a rákos betegek életminőségéért folytatott kutatások előretörését.

    „Magyarországon a gyógyszeripari vállalatok egyre többet költenek klinikai vizsgálatokra, a vizsgált 26 ország között hazánk a 10. helyen áll” – mondta Thomas Straumits, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. Tapasztalata szerint a magyar orvosok, vegyészek, biológusok jól felkészültek, ami egyrészt az évszázados hagyományra épülő gyógyszeriparnak és a minőségi képzésnek köszönhető. Utalt rá, hogy hazánkban a gyógyszeripar négyszer annyit költ kutatásra és fejlesztésre, mint az IT szektor, és háromszor annyit, mint a vezető exportágazat, az autóipar. „Magyarországon a klinikai vizsgálatokat akár 30 százalékkal is lehetne növelni, ám szükség lenne a bürokrácia egyszerűsítésére, és az is nehézséget okoz, hogy az egyes kórházakban eltérőek a vizsgálatokkal kapcsolatos adminisztratív folyamatok. Célszerű lenne beteg adatbázisok létrehozása, amely könnyítené a klinikai vizsgálatokat, és az is fontos, hogy olyan központokban végezzék azokat, ahol a legtöbb a beteg ” – jelentette ki az elnök. Emlékeztetett a hazai rossz egészségügyi mutatókra, arra, hogy noha megvan a lehetősége, mégsem kielégítő a betegségek időbeni kiszűrése, és felmérések szerint csak minden második beteg rendelkezik megfelelő egészség értéssel. Mindez és az is hozzájárul ahhoz, hogy a születéskor várható élettartam kevesebb az EU átlagánál, hogy a betegek későn jutnak hozzá az innovatív gyógyszerekhez.

    Úgy látja, hogy a klinikai vizsgálatokban fontos a beteg, az orvos, a kutató, a gyógyszeripar együttműködése. Az EU-ban jelenleg 8000 klinikai vizsgálat folyik, 7000 molekula van fejlesztés alatt, elsősorban a rák, a diabétesz, az immunológia és a bakteriális betegségekre fókuszálnak. „10-15 év telik el, amíg egy molekulából gyógyszer lesz, például a világszerte vezető tüdőrák kezelésére fejlesztett gyógyszerek tekintetében 1980-tól 2012-re értek el jelentősebb eredményeket a kutatók” – mondta az elnök. Thomas Straumits arra is emlékeztetett, hogy a kifejlesztett és a már alkalmazott innovatív gyógyszerek útját követni kell, vizsgálni kell a hatásosságát, hatékonyságát, mellékhatását.

    Bittner Nóra, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa a klinikus szemszögéből vizsgálva a kutatásokat nagyon fontosnak tartja az onkológiai gyógyszerek kifejlesztését. Ugyanis a fejlett országok demográfiai jellemzője az elöregedés, amely együtt jár a rákos betegségek gyarapodásával. Kitért arra is, hogy az újabb, immár személyre szabott terápiák – megfelelő molekuláris diagnosztikai vizsgálatokkal – igen hatásosak, ám igen drágák. A fejlesztésekbe befektetett pénz 2005 óra 75 százalékkal nőtt. A jelenleg kutatás alatt lévő molekulák 12-50 százaléka már ilyen típusú. A preklinikai stádiumban lévő kezelési módok 60 százaléka biomarkert von be a diagnosztikába. Az onkológus asszony elmondta azt is, hogy a ráktípusok között világszerte és hazánkban is a tüdőrák miatti halálozás a vezető halálok. A világon 1 200 ezer, hazánkban 10 170 ember veszette életét ebben 2014-ben. Ezt követi a bélrendszeri, az emlő, a gyomor, a máj, illetve a méhnyakrák miatti halálozás. (Forrás: WHO, Rákregiszter.)
    „Világszerte trend az egészségügy szereplőinek és a betegszervezeteknek az együttműködése, a gyógyszerkutatások fontosságának megértésére való törekvés, a betegek képzése, bevonása ezekbe a folyamatokba” – mondta Koltai Tünde, a Betegszervezetek Magyarországi Szövetségének elnöke. Utalt a betegszervezetek szerepének fontosságára, amelyek a segítségnyújtás mellett információkkal látják el a betegeket. „Az ideális betegszervezet független, betegek vagy hozzátartozóik vezetik, transzparensen működnek, jó a kommunikációs munkája, céltudatos és elkötelezett – mondta. Fontosnak tartja az EUPATI munkáját az egészségügyi innováció támogatásában, a betegek oktatásában. Hasonlóan vélekedik Pogány Gábor, a Nemzeti Betegfórum vezetője is. Szerinte paradigmaváltás történt a betegkapcsolatok terén. Azt hangsúlyozta, hogy a beteg tudja a legjobban mi a fontos a számára, így ebből az alapállásból lehet kiindulni a kutatásoknak. Ha a gyógyszerkutatás velük együtt folyik, jó partnerei lesznek a kutatóknak.
    „Még egy képzett páciens sem tudja pontosan, mit csinál egy gyógyszer a testével” - mondta Bereczky Tamás, az európai betegakadémia magyar kommunikációs vezetője. Az EUPATI tudást szeretne nyújtani, hogy a páciensek el tudják dönteni beveszik-e a vizsgált gyógyszert vagy sem. Az orvosok, a kutatók nem úgy lettek, hogy leszállt valaki az égből és felkente erre őket, hanem tanulással. Ha ők meg tudták tanulni, akkor nekünk is menni fog" - hangsúlyozta az EUPATI képviselője.

    Az EUPATI (Terápiás Innováció Európai Betegakadémiája, www.patientsacademy.eu) egy partnerségi program az Innovative Medicine Initiative (IMI) keretein belül, melyhez a forrásokat mind anyagiakban, mind együttműködések szervezése terén az Európai Unió hetes számú keretprogramja, és az EFPIA-hoz (European Federation of Pharmaceutical Indrusties and Associations) tartozó, innovatív gyógyszergyártó vállalatok biztosítják. Az EUPATI 2012 februárjában indult, öt éves program, amit az European Patient Forum koordinál, az EGAN, EURORDIS és az EATG szervezetekkel közösen. Ez egyben egy több érdekeltből álló konzorcium is, amihez betegszervezetek, tudományos műhelyek, valamint az egészségipar szereplői tartoznak – összesen 33 szervezet.
    A projekt már 12 országban (Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Málta, Lengyelország, Spanyolország, Svájc és az Egyesült Királyság) játszik fontos szerepet a páciensek felkészítésében és oktatásában, ahol a tananyagot 7 nyelvre (angol, német, spanyol, olasz, francia, lengyel és orosz) fordították már le. Ezekben az országokban az információkat, a tréningeket és az oktató anyagokat széleskörűen használják, és a nemzeti szervezet az EUPATI-hoz hasonlóan épül fel. A Magyar EUPATI Nemzeti Platform a már sikeresen működő szervezetekkel azonos módon épül fel, a betegszervezetek, az innovatív gyógyszeripar és a tudomány – azaz az egyetemek és a kutatók – aktív szerepvállalásával.

  • STRATÉGIAI MEGÁLLAPODÁS A VERSENYKÉPES GAZDASÁGÉRT

    Munkatársunktól

    Medicina Fórum

    STRATÉGIAI MEGÁLLAPODÁS A VERSENYKÉPES GAZDASÁGÉRT

    A HIPA egyablakos projektmenedzsment szolgáltatást biztosít az amerikai székhelyű MSD munkahely-teremtési és képzési, valamint kutatás-fejlesztési programjaihoz a gazdasági növekedés érdekében. 

    Ésik Róbert és Thomas Straumits 

    A stratégiai együttműködés további erősítése érdekében egyetértési nyilatkozatot írt alá a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és az MSD Pharma Hungary Kft. (MSD) – tájékoztatták a sajtó munkatársait. A partnerség értelmében az MSD törekedni fog arra, hogy aktív szerepvállalásával továbbra is hozzájáruljon a magyar gazdaság tartós növekedéséhez.

    „Új befektetők megnyerése, a meglévők újabb fejlesztésekre ösztönzése, a hazai kis és közepes vállalkozások bekapcsolása a nagyobb cégekkel való munkába, valamint a pénzügyi befektetők kiszolgálása a HIPA célja” – mondta Ésik Róbert, az ügynökség vezetője az együttműködésről szóló megállapodást megelőző sajtótájékoztatón. Megtudtuk, hogy tavaly 71 befektetőnek köszönhetően 17500 új munkahelyet teremtettek az országban és 3,2 milliárd euró étékű működő tőke áramlott hazánkba. Az új kutatás-fejlesztési projektekhez akár 25 százalékos támogatást is nyújthat az állam. Ésik utalt a több mint száz éves múltra tekintő gyógyszeriparra, amely hagyományosan innováció vezérelt ágazat, a feldolgozóipari k+f közel 40 százalékát adja. Emellett az export tekintetében is jelentősen hozzájárul a nemzetgazdaság teljesítményéhez. Magyarország ideális hely e szempontból, hiszen világhírű a szakembergárda, kitűnőek a kutató intézetei és egyetemei. Ezért is fogadták szívesen az MSD kezdeményezését.

    Az amerikai Merck Csoporthoz tartozó MSD Pharma Hungary 25 éve működik Magyarországon, hazánk egyik jelentős innovatív gyógyszeripari vállalata a kutatás-fejlesztés területén.  Thomas Straumits, a cég ügyvezető igazgatója arról tájékoztatott, hogy a következő időszakban a vállalat 9 milliárd forintot költ kutatásra Magyarországon. „Jelenleg 200 vizsgálóhelyen, 500 egészségügyi dolgozó közreműködésével (szakorvosok, szakápolók) 50 különböző, MSD által finanszírozott klinikai vizsgálat folyik az országban, a vizsgálatokban 2016-ban több mint 800 beteg vett részt”- mondta. Utalt rá, hogy a klinikai vizsgálatok során a legmodernebb készítményekhez való hozzáféréssel betegek százai kapnak esélyt a gyógyulásra. A klinikai vizsgálatok azért is jelentősek, mert a vizsgálatokért nyújtott összeggel a cég jelentős mértékben hozzájárul a magyarországi orvosok és egészségügyi dolgozók megtartásához.

    „Várakozásokkal tekintünk a következő 25 évre, továbbra is küldetésünknek tekintjük, hogy úttörő megoldásokat hozzunk a legnagyobb kihívást jelentő egészségügyi problémákra Magyarországon” – jelentette ki Thomas Straumits. Az egyetértési nyilatkozattal az amerikai gyógyszervállalat képzési, kutatás-fejlesztési, bővítési tervei és programjai a HIPA segítségével új lendületet vehetnek.

  • STRATÉGIAI MEGÁLLAPODÁS A VERSENYKÉPES GAZDASÁGÉRT

    A HIPA egyablakos projektmenedzsment szolgáltatást biztosít az amerikai székhelyű MSD munkahely-teremtési és képzési, valamint kutatás-fejlesztési programjaihoz a gazdasági növekedés érdekében. (Cikkünk a Média Centrum rovatban olvasható.)